valóság;halál;

2020-07-11 08:46:37

Vörös István: Rámondják, hogy valóság

Te tudod már, hogy merre kéne menni,

te tudod már, de nem nagyon beszélsz?

Te tudod már, a végzet vége ennyi,

de elnémít a tompa szenvedély.

A szenvedélyek tompa áradása

túlontúl következetes szeszély.

A véletlen a vélt alól kiássa,

a végzetből végzetesen kiér

a más rá nem is hasonlító mása.

A véletlen ege alá beáll,

nem is kell nézni, hogy pontosan lássa,

nem látni semmit, ez most a szabály.

Nem most a most, és mindig van kivétel,

nem türelmetlenkedik a halál,

ha rémülten a múlt mögül kinézel,

a pillantása úgyis megtalál.

Bár megtalál, de elenged azonnal.

Elenged, mégsem vagy szabad.

Rögtön túlad sorsodon nagy haszonnal.

Potyog, potyog a félkész gondolat.

Mint levágott tyúkban a tojáscsírák,

eljátszott lehetőség annyi van,

a képtelen követei se bírják,

rámondják inkább, hogy valóság.

S elfogadjuk mindannyian.