Freund Tamás: Híd a politika felé, kritika az áltudományokkal és a gyenge tudósokkal szemben

Az MTA új elnöke tudományos tanácsadói hálózatot akar, a kutatóhálózatot pedig – kormányzati irányítás mellett – akár vissza is venné.

Nincs alternatív tudományos akadémia, nincs az országnak egy másik 18 ezres tudós közössége, de még kisebb sem – jelentette ki a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent interjújában Freund Tamás neurobiológus. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke, némileg Orbán Viktor miniszterelnök 18 évvel ezelőtti, a számára vesztes választást követő mondására hajazva, kijelentette:

Mint azt Freund világossá tette, szerinte a politikai döntéshozó letérhet az objektív tudományos tények által ajánlott útról, de a felelősség ezek után a politikáé. Éppen ezért az MTA-n belül kialakítaná „a tudományos tanácsadás intézményes formáját, amely hidat képez a tudományos közösség és a szakpolitikai döntéshozók között”. A kormányzati szervekkel – a Belügyi Tudományos Tanáccsal és az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal hosszú évek óta meglévő jó tapasztalatok alapján – valamennyi minisztériummal módszeres kapcsolatfejlesztésbe fogna.

Szerinte mindezt egyszerűsítve, valóban lehet kétféle tudományról beszélni: valódiról és álról. Az MTA frissen megválasztott vezetője ezzel kapcsolatban figyelmeztetett is:

– A tudósoknak nem az a feladatuk, hogy valamilyen megoldást támogassanak vagy éppen ellenezzenek. Azt kell bemutatniuk, hogy a választható lehetőségek közül melyek azok, amelyeket tudományos tények támasztanak alá. Arról szeretném meggyőzni a kormányzatot, hogy egyedül a Magyar Tudományos Akadémia az a szervezet, amely az említett alapvonalat az adott pillanatban rendelkezésre álló legszélesebb körű tudományos ismeretek alapján meg tudja húzni – fejtette ki, hogy elképzelése szerint mire összpontosítana a jövőben.

A kutatóintézetek nagy vihart kavart tavaly őszi elcsatolásával, államosításával kapcsolatban – amelyről a Népszava is részletesen beszámolt – kifejtette, hogy azt maga is ellenezte. Szerinte miután a felfedező kutatások és a Magyar Tudományos Akadémia is állami fenntartású, és az Akadémia tömöríti az ország legkiválóbb elméit, logikus lépés volt a kutatóhálózatot az Akadémia alá szervezni.

Az új elnök a jövőben azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kutatóhálózat, a megfelelő reformok után, megőrizve jelenlegi irányítási struktúráját, visszatérjen az MTA költségvetési fejezetébe.

Az Akadémiáról általánosságban Freund Tamás leszögezte, hogy „a leghitelesebb tudományos szervezetnek” tekintendő: tudásbázisa hatalmas, egyedi és teljes körű, az ország szinte valamennyi minősített kutatóját magában foglalja. – Az Akadémia, hogy a nemzet tanácsadója, és ebben a funkciójában egyetlen és megkerülhetetlen – hangsúlyozta a vezető tudós. Hozzáfűzte: „meg akarja szólítani” ezt a közösséget egy tudománybarát társadalom kialakítása érdekében.

Arra a kérdésre pedig, hogy nemrég a társadalomtudományok képviselői közül 66 tudós nyílt levélben tiltakozott, mert sérelmesnek találták a társadalomtudósokra és azok politikai motiváltságára tett megjegyzéseit, leszögezte: „Minden tudományterületen tisztelem a kiválóságot, a társadalomtudományok területén is, teljesen függetlenül a politikai hovatartozástól. A gyengéket pedig a jövőben is kritizálni fogom, ugyancsak függetlenül a politikai hovatartozástól.”