Előfizetés

„Behurcolták a kórt a matyók közé”

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.10. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
- Itt mindenki titkolózik, hiába kérdezünk bármit, pedig könnyebb lenne, ha tudnánk, ki fertőződött meg. Nem olyan nagy település ez, szegről-végről mindenki ismerőse a másiknak. De mivel ez egy fideszes város, ráadásul Tállai András székhelye, elsunnyogják a balhét, gondolják, minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb. Bezzeg, ha Karácsony Gergelynek hívnák a polgármestert, már nemcsak a nevét, de még a cipőméretét is tudnánk azoknak, akik behurcolták a kórt a matyók közé! - így dohog egy idős férfi pár méterre a „gócponttól”, vagyis a mezőkövesdi Szent Imre Általános Iskola épületétől. Az intézményt lezárták, a főkapun sem lehet bejutni, csak egy felirat jelzi az intézkedést. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kedden jelentette be, hogy a Covid-19 fertőzés “halmozódását” észlelte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatási intézményben. Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten fontos a másfél méteres védőtávolság, valamint a köhögési, tüsszentési etikett betartása. Ennél több információt a városházról sem lehetett megtudni. Fekete Zoltán fideszes polgármester azt üzente az újságíróknak, hogy a vírus jelenlétét bejelentő hivatalos közleményen túl nem kíván egyebet mondani. Noha a 22 mezőkövesdi fertőzöttről szóló hírek már a hét elején napvilágot láttak, a helyiek még csütörtökön is erről beszéltek a heti piacon, vagy épp a gyógyszertár és a zöldséges előtt. Mindenki máshogy tudta a történteket, s valós információk híján sokan már erősen kiszínezve adták tovább a hallottakat. - Az a tanárnő, aki először beteg lett, az értekezletet megelőző napokban Budapestre vitte a férjét kezelésre egy kórházba, így az is lehet, hogy ott kapta el a vírust, s onnan hozta ide – mondták az egyik boltban. Mások ausztriai kirándulást emlegettek, s volt, aki azért méltatlankodott, hogy már Angliában élő rokonai is a mezőkövesdi vírusról beszélnek. - Én nem hibáztatom a tanárnőt: a gyerekek elballagtak még júniusban, a tanárok meg valamiféle záróértekezletre gyűltek össze, tudja, hogy van ez, ilyenkor egymás nyakába borulnak, puszi-puszi, augusztus végéig úgyse látják egymást. Még ha esetleg köhögött, vagy nem érezte túl jól magát, akkor se biztos, hogy a vírusra gyanakodott. Meg aztán, ebben a városban könnyen az utcán találja magát, akinek baj van a munkamoráljával, esetleg elpasszol egy fontos értekezletet – mondta egy középkorú asszony. Azt többektől is hallottuk, hogy az értekezlet végén a tanárok egy része busszal elment az aznapi Mezőkövesd-Fradi meccsre, szurkolni. Volt, aki ezt azzal kommentálta, hogy Tállai András városában ha nem is kötelező, de erősen ajánlott egy közalkalmazottnak nyilvánosan is szorítani a csapatért, mások viszont ezt nettó hülyeségnek tartották, mondván: itt mindenki a Zsóry FC híve, önként jár meccsekre, nem parancsszóra. A népegészségügyi intézet megerősítette, hogy a tanár kontaktjai közül huszonegy minta pozitív lett, de a mezőkövesdiek szerint a második kontrollteszt már nem mindenkinél igazolta vissza a vírus jelenlétét. A gyerekeknek most lett volna kézilabdatábor, de ezt is lefújták az egyik testnevelő érintettsége miatt. - Most kéne mindenkinek elkapni a betegséget, nem télen, amikor nincs annyi vitamin, napfény, ellenálló-képesség. Most megúsznánk egy-két tüsszentéssel, akkor meg lehet, hogy belehalunk – fest vészjósló jövőt az egyik műszaki bolt eladója. Egy idős asszony pedig egyenesen azt vizionálta, hogy Mezőkövesdet hamarosan körbezárják a katonák, mert annyi lesz a fertőzött. Tény, hogy egy kicsit mindenki megszeppent a rossz hírektől, az utcán és az áruházakban is jóval több maszkos embert láttunk, mint korábban. Sokan azonban inkább a lelkük megnyugtatása, semmint védekezésképpen viselték azt, állukra húzva, orrot-szájat szabadon hagyva. Hiába, kánikula van, ez úgy látszik, még ott is lazítja a fegyelmet, ahol most épp lenne ok az óvatosságra.  

Koronavírus a várhegyen

Megjelent a koronavírus Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség hétfőn kezdődött Kárpát-medencei Középiskolások Táborában is, itt egy délvidéki tanár és egy diák tesztje lett pozitív, őket egy budapesti kórházba szállították. A történtek miatt közel ötvenen hazautaztak a 250 fős táborból: a járványügyi hatóság intézkedésére húsz délvidékit busszal hazaszállítottak, huszonhét magyar pedig otthonába visszatérve vonult önkéntes karanténba, de a többiek maradtak. A korábban Várhegy Üdülőként működő épületegyüttes hajdan úttörőtábor volt - tudtuk meg a helyiektől -, most pedig a Rákóczi Szövetség szervez oda különféle tematikájú rendezvényeket. 

Ahogyan azt Orbán elképzeli

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.10. 06:40

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Miközben a miniszterelnök látszólag a magyarokat méltatja, gyakran a saját kormányát dicséri – állítja Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője.
„Vérünkben lévő” vagy „genetikailag kódolt” magyar nemzetkarakter bizonyosan nem létezik – idézzük Ladányi János szociológust. Orbán Viktor mintha másként gondolná. Erre utalnak azok a beszédek és nyilatkozatok, amelyekben a miniszterelnök – időnként meghökkentő fordulatokkal élve – rendre különleges tulajdonságokkal ruházza fel a magyarságot. Tegnap a Karmelita kolostorban például arról beszélt a Mindent a magyar vidék jövőjéért című könyv bemutatóján, hogy "a magyar férfiember archetípusa" a gazda. - A vidéki ember ugyanis úgy gondolkodik, hogy van egy terület, annak van határa, világos kiterjedése, és az ottani életminőségért, rendért, a területből való megélhetésért, a dolgok menetéért ő a felelős - fejtegette az MTI tudósítása szerint. Hozzátette: van felelősség, de nem korlátlan, nem absztrakt. Orbán Viktor szerint ebből a felelősségérzetből érthető meg, hogy "a magyar politikának a magyar vidék miért adott olyan sok jó vezetőt, hiszen ehhez is ugyanaz a gondolkodásmód szükséges."
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen például a kormányfő a közelmúltban kifejtette, hogy „mi, magyarok, feketeöves válságkezelők vagyunk, bármekkora is körülöttünk a zűrzavar, nálunk a fejekben rend, a karokban erő, a szívekben lojalitás uralkodik". Orbán úgy vélte, a hazaszeretet érzése „befon minket egy közös sorsba”, amely nagyszerű és kivételes, „csak a miénk”. Ugyanígy „csak a magyar nyelv képes egyetlen szóba belesűríteni az országot, a népet, a szülőföldet és az otthont, ahogy ezt a haza szó teszi”. Előzőleg, amikor Sátoraljaújhelyen turulszobrot avatott, a miniszterelnök újabb betekintést engedett a magyarság mibenlétébe. Először is: „a magyaroknak ezredéves magasságban van a történelem horizontja”. Más népek gyűrűjében „mi, magyarok” nem tűntünk el, hanem „különálló minőségünket megőrizve” alapítottunk hazát. Bár az évszázadok alatt magyarok százezrei estek el a csatatereken, Orbán Viktor szerint „láthatta az egész világ, hogy a magyar nemzeten nem fog se a golyó, se a kardvas”. A sátoraljaújhelyi szónoklatba belefért még az is, hogy „mi, magyarok egy nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk”. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy „nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet”. Más kérdés, hogy ezt külföldön kevéssé méltányolják. Orbán megjegyezte ugyanis: „egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle”. „Mi, magyarok” a járvány idején is „példamutatóan összefogtunk” – derült ki egy áprilisi miniszterelnöki videóból. Múlt héten adott közrádiós interjújában Orbán Viktor közölte: „a magyar ember olyan, hogyha nem látja évente legalább egyszer a tengert, akkor úgy érzi, hogy börtönben van”. Ekkor talán felrémlett előtte annak a tavaly készült kutatásnak az eredménye, amely szerint a magyarok kevesebb mint kétharmada, 62 százaléka tervezett egyáltalán nyaralást, a megkérdezettek 32 százaléka pedig kizárólag belföldi úti célt jelölt meg. A kormányfő gyorsan finomított. Legalábbis – jegyezte meg – „sokan vagyunk, akik így érezzük, és ez egy nagyon erős érzés a magyarok szívében”. (Csupán az elmúlt hónapok terméséből válogattunk. Orbán Viktor korábban elhangzott, hasonló tartalmú kijelentéseiből 2019. szeptember 21-én gazdag csokrot állított össze a 444.hu.) A miniszterelnök üzenetei a magyarok kiváltságosságát sugallják, de ezek az üzenetek gyakran burkoltan a kormány munkáját dicsérik – nyilatkozta lapunknak Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője. Orbán Viktor szerint Magyarország élen jár a klímavédelemben, támogattuk az „értünk küzdőket”, mi lehetünk a mentőöv Európának – sorolta. Az unortodox gazdaságpolitikát is magyarázta már azzal a miniszterelnök, hogy mi magyarok „sportot űzünk” abból, hogyan lehet egy-egy kérdésről teljesen másként gondolkodni, mint bárki a világon. Ezek mind az Orbán-kormány politikai döntéseihez, ígéreteihez kötődnek – hangsúlyozta Szicherle Patrik. Érdemes összevetni ezt a (volt vagy jelenlegi) ellenzéki pártokhoz köthető nyilatkozatokkal: az ellenzék az ország lecsúszását, szuverenitásának elvesztését okozná. A Fidesz-KDNP magyarsággal kapcsolatos nyilatkozatai is beleillenek a kormánypártoknak abba a politikai stratégiájába, amely a nemzetet két részre, a „nemzetiek” és „nemzetellenesek” táborára osztja. Szicherle Patrik szerint alapvetően nem kifejezetten különleges jelenség, hogy – legfőképp populista – politikusok az emberek érzelmeire hatva próbálják alátámasztani saját döntéseiket. Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt egy parlamenti felszólalásában, hogy a „jó, brit józan ész” jól működött a koronavírus elleni védekezés első fázisában, és jól működhet a másodikban is. A brit különutasság érzése jelentős szerepet játszhatott a Brexit-népszavazás során is. Tőlünk keletebbre – hívta fel a figyelmet a Political Capital elemzője – jó példa lehet Vlagyimir Putyin Oroszországa, ahol a valós súllyal bíró, így az orosz elnök újraválaszthatóságát érintő kérdések mellé olyan ideológiai változtatások kerültek, mint az oroszok második világháborúban elért sikerei, vagy a hagyományos családi értékek képviselete.

Nemzeti habitus

Az önsorsrontó cselekedetek ma már egymást erősítő láncolatot alkotnak. A 2010 óta hatalmon lévő kormány törekvéseit a tulajdonviszonyok elbizonytalanítása és újrarendezése, a politikai ellenfelekkel szemben indított leszámolások beindítása, a politikai klientúra kiépítése, a sajtószabadság megnyirbálása, a választójogi törvények átírása jellemzi. Ezeknek a jellegzetességeknek egyike-másika korábban is előfordult, esetenként más országban is megtalálható. Konzekvens rendszerré azonban csak mára, csak Magyarországon és döntően a jelenlegi kormány működése alatt állt össze – ezt öt évvel ezelőtt, az Önpusztító nemzeti habitus című könyve megjelenése után mondta a cikkünkben említett Ladányi János szociológus. 

A nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza a gyógyításba

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.10. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szakrendeléseken és a háziorvosi praxisokban is egyre komolyabb létszámhiánnyal küzdenek, a betegek nehezen jutnak ellátáshoz.
Az idősebb orvosokat kibillentette a járvány a régi kerékvágásból, s harmaduk jórészt az egészségpolitika bizonytalankodása miatt még vissza sem tért a gyógyításba. Az is kétséges, hogy aki most kihagyott néhány hónapot, s világos ösztönzést sem kapott a folytatásra, nem vonul-e végleg nyugdíjba. Ezen szakemberek hiánya már nyomot hagy az ellátásban. A közösségi portálokon mind több a betegpanasz, hogy hiába próbálnak a vészhelyzet alatt lemondott vizsgálatokra újabb időpontot szerezni, gyakran a telefont sem veszik fel a szakrendelőkben. Egy beteg ugyan a harmadik próbálkozására elérte az angiológiát (érgyógyászat), de ott csupán arra kérték: próbálkozzon a nyár végén újra, mert talán addigra lesz orvos is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatai szerint a praktizáló gyógyítók harmada 60 év feletti, és az elmúlt hetek tapasztalatai szerint közülük minden harmadik nem ment vissza korábbi állásába dolgozni. - Káosz van, s amíg ebben nem lesz valamiféle rend, megfontolandó, hogy újra bemenjek – mondta lapunknak egy vidéki nagy kórház aneszteziológusa, akit vállalkozási formában alkalmaznak. A miniszter márciusban egyértelműen megtiltotta, hogy a 65 év felettiek olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a páciensekkel. Egy áprilisi újabb utasítása szerint viszont az intézmények ismét foglalkoztathatták az idősebb egészségügyi dolgozóikat, ha egyébként nem tudták megszervezni az ellátást és az érintettek önként vállalták, hogy visszatérnek a közvetlen gyógyításba. Egyértelmű állásfoglalás viszont továbbra sincs, hogy most mi a helyzet, milyen szabályokat kell alkalmazni erre a korosztályra. „Azt látom, hogy a korábbi napi három műtét helyett, most legalább hatot kellene végigcsinálnom nyolc óra alatt” - mondja. Egy másik orvosnak - aki szintén vállalkozóként vitt egy szakrendelést - akkor ment el a kedve az egésztől, amikor a járvány alatt jóval kevesebb pénzt kapott, mint ugyanannyi munkáért korábban. Ő egyébként 150-200 ezer forintot kap az intézménytől, ám amikor a másodvonalba kényszerült, és csak telefonon konzultálhatott a betegekkel, ugyanazért a munkáért 15 ezer forintot utalt neki a szolgáltató. Nemcsak a szakrendeléseken, de a háziorvosi praxisokban is egyre kevesebb a gyógyító. Vannak olyan területek, ahol a fiatalabbakra nagyon nagy teher hárul, például Fóton a hét háziorvosból csak kettő 65 év alatti, így a sajátjuk mellett öt praxist segítettek ki. „A háziorvosi körzetek felében 55 évnél idősebb orvos dolgozik” – idézte a statisztikát lapunknak Cserni István, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, verőcei háziorvos. Mint mondta: nincs egyértelmű utasítás arra vonatkozóan, hogy kötelező visszaállni vagy sem a régi háziorvosi praxisműködésre, így nagyon vegyes a kép. Van olyan 65 év feletti háziorvos, aki még ma sem dolgozik, mások részmunkaidőben fogadnak beteget, de van olyan kolléga is, aki végig dolgozott a vészhelyzet alatt. Cserni István szerint a betegfogadás formája is nagyon vegyes: sok helyen megmaradt még, hogy telefonos konzultációnak kell megelőznie a beteg fogadását, van ahol triázsolnak, és csak azután lehet bemenni a váróba. Hozzátette: hónapról hónapra nő a betöltetlen praxisok száma, februárban még csak 488 ilyen volt, mostanra pedig 540 maradt gyógyító nélkül. A szakember szerint ez ugyan még nem azt jelenti, hogy az üres praxisokban ellátatlanul maradnak a betegek, mert valamilyen helyettesítés mindenütt működik, de néhány éven belül biztosan lesznek ellátási problémák. Tiszaroffon és környékén az idősebb orvosok abba sem tudták hagyni a betegellátást, mert nem volt, aki a helyükbe álljon. Itt, a Tisza szegletében mintegy fél tucat faluban egy hatvankét éves, két 67 éves, egy 71, és egy 81 éves doktor dolgozik. Közülük Katona Gábor tiszaroffi háziorvos a maga a hatvan évével az egyik legfiatalabb. Ő is arra panaszkodik, hogy a körzeti szakrendelőtől se nagyon tud segítséget kérni, mert még az ő hívásait sem fogadják. Egy belvárosi szakrendelőben megtudtuk, hogy azért sem veszik fel a hívásokat, mert nincs, aki képes lenne az összeset fogadni. Az orvosok egy része még mindig távkonzultációval, telefonon rendel és csak azokat fogadja, akiknél elkerülhetetlen a személyes vizit. Csakhogy telefonon sokkal hosszabb időt vesz igénybe az ellátás, mint amikor bejön a beteg. Itt megmérték, hogy a betegek átlagosan fél, másfél perc után elunják a várakozást, és leteszik a telefont, pedig ha várakoznának nyolc percet akkor sikeres lenne a hívásuk.