Klímagyilkos támogatásokkal nem lehet új pályára állítani a gazdaságot – erre jutott a Greenpeace, amikor megpróbált utánanézni, mire tervezik fordítani az európai országok az újraindításra szánt, összességében 4 billió (4 ezer milliárd) eurós állami és uniós támogatásokat. A nemzetközi zöldszervezet szerint komoly esély van rá – Magyarországon pedig az eddig nyilvánosságra került információk alapján biztosra vehető -, hogy a felfoghatatlan mennyiségű pénz olyan projektek és iparágak finanszírozását segíti majd, amelyek aktívan hozzájárulnak a klímaválság súlyosbításához, miközben ennyiből akár meg is lehetne menteni a világot. Mint emlékezetes, 2017-ben Párizsban az Emmanuel Macron által összehívott európai klímacsúcson ezer milliárd euróra becsülték azt az összeget, amelynek segítségével Európa érdemben be tudna avatkozni a kedvezőtlen klimatikus folyamatokba. Brüsszel és a tagállamok most ennek az összegnek a négyszeresét tervezik a gazdaságra zúdítani – a Greenpeace szerint jórészt anélkül, hogy a támogatások felhasználását zöld feltételekhez kötnék.
A „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” (Koronavírus-helyreállítás: ingyen menet a szennyezőknek) című Greenpeace-tanulmányból az derül ki, hogy egyelőre sem uniós szinten, sem a legtöbb tagállamban nincs olyan feltételrendszer, amely a pénzek kifizetését valamilyen fenntarthatósági elváráshoz kötné. Az ellenkezőjére viszont jócskán akad példa, hiszen címkézetlen, feltételekhez nem kötött támogatást kapnak a légitársaságok – amelyek már eddig is rengeteg burkolt dotációhoz jutottak azáltal, hogy nem részei a kötelező kvótakereskedelmi rendszernek, azaz költségek nélkül önthetik az üvegházhatású gázokat a légkörbe –, nagyarányú adókedvezményeket biztosítanak a gáz- és áramkereskedőknek (erre készül a közeljövőben Észtország), és belengettek olyan, az autógyárak megsegítését célzó roncsprémium-programokat is, amelyekben az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem csak alacsony károsanyag-kibocsátású autók beszerzését támogatnák. Sőt, szintén az autóipari lobbi nyomására, a már a járvány előtt elfogadott kibocsátás-csökkentési előírások bevezetésének elhalasztása is szóba került.
A zöldszervezet szerint Egyelőre Magyarország sem a zöldberuházások felpörgetésével próbálja felpörgetni a gazdaságot. A Wizz Air (amelyet, mint korábban megírtuk, a kínai védőeszköz-szállítmányok gáláns finanszírozása útján is megtolt a magyar állam) adókedvezményben részesült, 16 milliárd forint megy a „gazdaságvédelmi” névre keresztelt alapból autóversenyek támogatására, 20,4 milliárd pedig egy motorversenypálya építésére, ami „2020-ban, a klíma- és ökológiai válság kellős közepén teljességgel elfogadhatatlan, felelőtlen felhasználása a közpénzeknek”.
A civilek úgy látják, Európa másodszor is ugyanabba a folyóba lép: a 2008-2009-es válság gazdasági kezelésének is az üvegházgáz-kibocsátás azonnali megugrása lett a következménye. „Az a tény, hogy az újraindítás címén közvetve vagy közvetlenül a fosszilis energiára épülő iparágakba öntik a pénzt, kétszeresen is ellentmondásos: ezek az iparágak nem most kerültek válságba, bajban voltak már a járvány előtt is, ráadásul nem is tartoznak a legérintettebb szektorok közé, szemben például a turizmussal, az élelmiszeriparral, a kiskereskedelemmel és a feldolgozóipar néhány területével, amelyek azonban a kisebb lobbierejük révén alig részesülnek a támogatásokból.
- Amikor a járvány elérte Magyarországot, a bevezetett korlátozó intézkedések lelassították a betegség terjedését, egyúttal pedig a környezetre is látványosan pozitív hatással voltak, ami azt bizonyítja, hogy az időben meghozott, egyértelmű irányú állami lépésekkel érzékelhető változásokat lehet elérni. A gazdasági újraindításkor ugyanilyen határozottsággal kellene fellépni: ahogyan a járványgörbét el tudtuk laposítani, ugyanezt meg lehetne tenni a kibocsátási diagramokkal is – mondja Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, jelezve: eddig több mint 18 ezren írták alá a zöld újraindítást sürgető petíciójukat. Perger szerint akad jó példa is – az MNB a saját restart-programjának kidolgozásába bevonta a zöldeket, ennek részeként született a Greenpeace javaslatcsomagja is –, de fontos lenne, hogy a nemzeti bank kizárja a növekedési hitel- és kötvényprogramjából a fosszilis energia kereskedelmében illetve felhasználásában utazó cégeket.