Előfizetés

Sokat költünk rá, hogy rosszabb legyen

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.07.11. 09:00

Fotó: GERGELY BESENYEI / AFP
„Zöld” újraindulás helyett klímagyilkos ágazatokra fordítja Európa a gazdaságmentő támogatásokat – állítja a Greenpeace. Magyarországon az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet.
Klímagyilkos támogatásokkal nem lehet új pályára állítani a gazdaságot – erre jutott a Greenpeace, amikor megpróbált utánanézni, mire tervezik fordítani az európai országok az újraindításra szánt, összességében 4 billió (4 ezer milliárd) eurós állami és uniós támogatásokat. A nemzetközi zöldszervezet szerint komoly esély van rá – Magyarországon pedig az eddig nyilvánosságra került információk alapján biztosra vehető -, hogy a felfoghatatlan mennyiségű pénz olyan projektek és iparágak finanszírozását segíti majd, amelyek aktívan hozzájárulnak a klímaválság súlyosbításához, miközben ennyiből akár meg is lehetne menteni a világot. Mint emlékezetes, 2017-ben Párizsban az Emmanuel Macron által összehívott európai klímacsúcson ezer milliárd euróra becsülték azt az összeget, amelynek segítségével Európa érdemben be tudna avatkozni a kedvezőtlen klimatikus folyamatokba. Brüsszel és a tagállamok most ennek az összegnek a négyszeresét tervezik a gazdaságra zúdítani – a Greenpeace szerint jórészt anélkül, hogy a támogatások felhasználását zöld feltételekhez kötnék.  A „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” (Koronavírus-helyreállítás: ingyen menet a szennyezőknek) című Greenpeace-tanulmányból az derül ki, hogy egyelőre sem uniós szinten, sem a legtöbb tagállamban nincs olyan feltételrendszer, amely a pénzek kifizetését valamilyen fenntarthatósági elváráshoz kötné. Az ellenkezőjére viszont jócskán akad példa, hiszen címkézetlen, feltételekhez nem kötött támogatást kapnak a légitársaságok – amelyek már eddig is rengeteg burkolt dotációhoz jutottak azáltal, hogy nem részei a kötelező kvótakereskedelmi rendszernek, azaz költségek nélkül önthetik az üvegházhatású gázokat a légkörbe –, nagyarányú adókedvezményeket biztosítanak a gáz- és áramkereskedőknek (erre készül a közeljövőben Észtország), és belengettek olyan, az autógyárak megsegítését célzó roncsprémium-programokat is, amelyekben az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem csak alacsony károsanyag-kibocsátású autók beszerzését támogatnák. Sőt, szintén az autóipari lobbi nyomására, a már a járvány előtt elfogadott kibocsátás-csökkentési előírások bevezetésének elhalasztása is szóba került.
A zöldszervezet szerint Egyelőre Magyarország sem a zöldberuházások felpörgetésével próbálja felpörgetni a gazdaságot. A Wizz Air (amelyet, mint korábban megírtuk, a kínai védőeszköz-szállítmányok gáláns finanszírozása útján is megtolt a magyar állam) adókedvezményben részesült, 16 milliárd forint megy a „gazdaságvédelmi” névre keresztelt alapból autóversenyek támogatására, 20,4 milliárd pedig egy motorversenypálya építésére, ami „2020-ban, a klíma- és ökológiai válság kellős közepén teljességgel elfogadhatatlan, felelőtlen felhasználása a közpénzeknek”. A civilek úgy látják, Európa másodszor is ugyanabba a folyóba lép: a 2008-2009-es válság gazdasági kezelésének is az üvegházgáz-kibocsátás azonnali megugrása lett a következménye. „Az a tény, hogy az újraindítás címén közvetve vagy közvetlenül a fosszilis energiára épülő iparágakba öntik a pénzt, kétszeresen is ellentmondásos: ezek az iparágak nem most kerültek válságba, bajban voltak már a járvány előtt is, ráadásul nem is tartoznak a legérintettebb szektorok közé, szemben például a turizmussal, az élelmiszeriparral, a kiskereskedelemmel és a feldolgozóipar néhány területével, amelyek azonban a kisebb lobbierejük révén alig részesülnek a támogatásokból. - Amikor a járvány elérte Magyarországot, a bevezetett korlátozó intézkedések lelassították a betegség terjedését, egyúttal pedig a környezetre is látványosan pozitív hatással voltak, ami azt bizonyítja, hogy az időben meghozott, egyértelmű irányú állami lépésekkel érzékelhető változásokat lehet elérni. A gazdasági újraindításkor ugyanilyen határozottsággal kellene fellépni: ahogyan a járványgörbét el tudtuk laposítani, ugyanezt meg lehetne tenni a kibocsátási diagramokkal is – mondja Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, jelezve: eddig több mint 18 ezren írták alá a zöld újraindítást sürgető petíciójukat. Perger szerint akad jó példa is – az MNB a saját restart-programjának kidolgozásába bevonta a zöldeket, ennek részeként született a Greenpeace javaslatcsomagja is –, de fontos lenne, hogy a nemzeti bank kizárja a növekedési hitel- és kötvényprogramjából a fosszilis energia kereskedelmében illetve felhasználásában utazó cégeket.

Jó példák

– Litvánia 475 millió eurót költ megújuló és energiahatékonysági beruházásokra;  – Dánia 30 milliárd dán koronát különít el lakossági épület-energiahatékonysági programra;  – Németország élénkítő csomagja számos, az energiaátmenet felgyorsítását célzó intézkedést tartalmaz (döntően megújulók, energiahatékonyság, közlekedés zöldítése, hidrogénalapú technológiák fejlesztése);  – Franciaország központi régiója (Ile-de-France) 300 millió eurót költ a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére;  – az Egyesült Királyság 2 milliárd fontot tervez költeni gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére.  

Greenpeace-javaslatok

Klímavédelem: A gazdasági ösztönzők nem gyengíthetik a már létező környezeti szabályozást, a támogatásokat zöld feltételekhez kell kötni. A fosszilisenergia-szektor ne kaphasson támogatást.  Transzparencia: A támogatásokról szóló információk legyenek elérhetőek az adófizetők számára is.  Infrastruktúra: Azokra a területekre kell összpontosítani a beruházásokat, amelyek növelik a válságokkal szembeni ellenállóképességet és az ökológiai fenntarthatóságot. Társadalmi egyenlőtlenség csökkentése: A járvány miatt leginkább érintett közösségeket, szektorokat (egészségügy, szolgáltatások, kkv-k stb.) helyezzék a gazdasági ösztönző eszközök fókuszába. Elsőssorban a zöld, fenntartható gazdaságban teremtsenek munkahelyeket.  Cégek támogatása: A támogatott cégek készítsenek fenntartható üzleti tervet, karbonsemlegességi célkitűzéssel.  Energiahatékonyság: Kiemelten fontos a hazai épületállomány, abból is különösen az 1946-1980 között épült lakóingatlanok energetikai mélyfelújítása. Egy átfogó épületenergetikai program gyorsan teremthet sok munkahelyet az építőiparban.  Hazai élelmiszertermelés és -ellátás átalakítása: A lakosságot minél nagyobb arányban hazai, helyben termelt, rövid élelmezési láncban eljuttatott, egészséges élelmiszerrel kell ellátni.  Alternatív, közösségi és e-közlekedés: A válság idejében terjedő tiszta közlekedési módok további használatát gazdasági ösztönzőkkel kell segíteni és lehetővé kell tenni.

Orbán lódított a Mátrai Erőműről

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.10. 20:07

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Már a tavaly decemberi adásvételi szerződésen is szerepelt a ligniterőmű márciusban közzétett, 17,44 milliárdos vételára - derült ki a Párbeszéd adatigénylése nyomán. Az állam ennél még ötmilliárddal többet is fizetett Mészáros Lőrincéknek.
A hazugsággal határos, durva csúsztatással vezette félre a közvéleményt Orbán Viktor 2020 január eleji - évi egyszeri érdemi - sajtótájékoztatóján a Mátrai Erőmű ügyében - hívta fel a figyelmet pénteken Facebook-posztjában Tóth Bertalan. Röviddel az MSZP-elnök közlése előtt szövetségesük, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Kocsis-Cake Olivio ugyanott mellékletekkel együtt közzétette az erőmű tavaly év végi, adatigénylés útján hozzájuk került adásvételi szerződését. A kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségei mint eladók, illetve az állami MVM mint vevő tavaly december 23-án hozták nyilvánosságra, hogy szerződést kötöttek a Mátrai Erőmű 72,62 százalékára. A kissé zavaros közlésben vételár nem szerepelt.  Orbán Viktor január 9-i tájékoztatóján ugyanakkor azzal hűtötte le az újságírói kedélyeket, hogy "nemzetközi becslő céget kértünk föl, az ő értékelését fogjuk majd alapul venni a számításainknál és ha az ügylet lezárult, mert nincsen vége, tehát amikor ez lezárult, akkor transzparenssé is tesszük, de egyenlőre nem valósult meg". Amíg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter március végén bejelentette az ügylet zárását és a 17,44 milliárdos vételárat, az ellenzéki megkeresésekre a megszólított tárcák képviselői a legkülönbözőbb szóvirágokkal tértek ki ama kérdések megválaszolása elől, hogy az MVM mennyit fizetett és milyen alapon. Tegnap ugyanakkor kiderült, hogy a december 23-i szerződésben már szerepelt vételárként a 17,44 milliárd. Az egymásnak ellentmondó és félrevezető kormányzati, illetve céges tájékoztatásokból az elmúlt hónapok során az ellenzéki képviselők - és néha a sajtó is - téves következtetésekre jutott. A zavarkeltés kormányzati szándékán kívül megfigyelők ma is csak keresik annak okát, hogy miért lehetett szükség a "zárás" négy hónapja alatt a vételárral és a tanácsadóval kapcsolatos ködösítésre. A Párbeszéd által nyilvánosságra hozott irat más újdonságokkal is szolgál. Eszerint az MVM a közzétett 17,44 milliárdnál valójában 4,9 milliárd forinttal többet, vagyis 22,33 milliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc két áttételes érdekeltségének, a tőzsdei Opusnak és a Status Energy Magántőkealapnak. E többlettel ugyanis úgymond a Mátrai Erőmű és áttételes tulajdonosa tartozott a tőkealapnak, amit az állami energiacsoport így váltott ki. (Vételárként az Opus 10,11, a Status Energy pedig 7,33 milliárdot kapott.) A két eladótól az MVM a jövőben legfeljebb 4,5 milliárd forintot követelhet. A Mészáros Lőrincék által két éve az erőműtöbbségért kifizetett vételár és az időközben veszteségessé vált cégből általuk kivont osztalék tükrében megfigyelők korábban lapunknak legfeljebb 3-4 milliárdos vételárat tartottak méltányosnak. Korábban az is kiderült, hogy az MVM elfogadta a vételár alapjaként az erőműcéghez és az Opushoz több szálon kötődő PricewaterhouseCoopers vagyonértékelését.

Mészároséknak jó, az államnak rossz üzlet

Többe került, mint amennyit mondtak, annál is értéktelenebb, mint amilyennek látszott; ha a Mátrai Erőműről film készülne, méltán kaphatná Tom Hanks művének címét is: Pénznyelő - fogalmazott tegnapi közleményeiben Kocsis-Cake Olivio. A Párbeszéd adatigénylés útján kiderítette, hogy a kormány által megvásárolt Mátrai Erőmű jóval túlárazottabb, mint eddig gondoltuk és az anyagi-környezeti veszteség csökkenésére sem lehet számítani. A kormány ugyanis nem csupán 17,4 milliárdot dobott oda Mészáros Lőrincnek, hogy mentse a menthetőt, de még 5 milliárd forintnyi kölcsön átvállalásáról is biztosította a nemzet gázszerelőjét - fogalmazott az ellenzéki honatya. Ezt a rendkívül környezetszennyező erőmű korszerűsítésére és a sok ezer munkahely biztosítására lehetett volna fordítani. Az eredetileg állami tulajdonú erőmű 2 évig volt a nemzet strómanjának kezében, ez idő alatt veszteségessé züllesztette, hogy a nyereség ellapátolása után újra visszaadja az államnak, immár adóssággal terhelve. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Orbán Viktorék rendkívül rossz üzletet csináltak - fogalmaz Kocsis-Cake Olivio.    

Fideszes rablógazdálkodás

A Mátrai Erőmű-ügylet tökéletesen megmutatja, hogy működik a fideszes rablógazdálkodás, a miniszterelnök környezete által űzött korrupciós rendszer - fogalmazott pénteki közleményében Tóth Bertalan. A sajtóban csak kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc szerepe és feladata a Fidesz önkényuralmi rendszerében egyértelmű: olyan vállalkozásokba kell fognia és fektetnie, amelyek pénzt termelnek. Ezért tűnhetett jó üzletnek számukra a Mátrai Erőmű megvásárlása. Azok után azonban, hogy Mészáros Lőrincék az egységet nem tudták nyereséggel üzemeltetni, elkezdték felélni, illetve hazavinni a tartalékokat. Orbán Viktor ezután úgy döntött, hogy a veszteséget majd az adófizetők állják: bajlódjon a hiánnyal és az átalakítással az állam - véli az MSZP-elnök. Ez az a rablópolitika, ami ellen küzdünk, amely nem szól másról, mint a közpénzek minél gyorsabb és nagyobb megcsapolásáról, a meglévő értékek lerablásáról és a közösség érdekeinek semmibe vételéről - írja Tóth Bertalan.

Százmilliárdot küldött a kormány vonatok beszerzésére

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.10. 18:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tizenkilenc motorvonatot vásárolhat állami támogatással a MÁV Start, jut pénz az Semmelweis Egyetem felújítása munkáira is.
Több mint százmilliárd forint elosztásáról döntött a kormány a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent három határozatban, melyeket a Napi.hu vett észre. A kormányhatározatok közül az első a Semmelweis Egyetem Belső Klinikai Tömb II. számú Belgyógyászati Klinika rekonstrukciójára biztosít 2 milliárd 98 millió forintot. Ebből az idei költségvetést terheli 863 millió, míg a nagyobb hányadot a jövő évi büdzsé biztosítja -  írja a lap.
A másik határozat a szívtranszplantáció fejlesztése érdekében a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika műtői kapacitásának a fejlesztésére tartalmaz 3 milliárd 81 millió forintot. Ebből 286 millió forint az idei költségvetésből jár, míg a maradék a 2021-es és a 2022-es büdzsét terheli. Egy harmadik határozatban a kormány összevonta a még 2016-ban, a MÁV-START Zrt.-nek megítélt két tételt. Az első a "MÁV-START Zrt. gördülőállomány fejlesztése nagykapacitású motorvonatok beszerzésével" címet, míg a második a "8 db nagykapacitású motorvonat beszerzése a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. részére" címet viselte. Az első 60,55 milliárd, a második 39 milliárd forintot tartalmazott. Az összevonás után a megnevezés a "MÁV-START Zrt. gördülőállomány fejlesztése 19 db nagykapacitású motorvonat beszerzésével" szöveg lett.