A lengyel elnökválasztás mai, 2. fordulójában az dől el, merre menjen a mélyen megosztott ország: az európai-stílusú liberális demokrácia, vagy netán a még tovább tekintélyelvűség felé. A varsói kormány a melegjogok és a bírósági reform ügyében összeütközött az EU-val, mert annak vezetői úgy ítélik meg, hogy a PiS politikai ellenőrzés alá helyezi az igazságszolgáltatást, továbbá aláássa a jogállamot. Úgy hogy a szavazás kimenetelének jelentősége messze túlnő az ország határain. Az előrejelzések rendkívül éles küzdelmet ígérnek.
Duda a konzervatív, nagyrészt vidéki bázist igyekezett megszólítani, amikor a hagyományos katolikus értékekre hivatkozott és a népszerű társadalmi juttatását fenntartását ígérte. Ugyanakkor azt állította, hogy szavait kiragadták az összefüggésből és elferdítették, amikor azt idézték tőle, hogy a melegjogok ideológiaként rosszabbak a kommunizmusnál. Ám egy kisebbség nézeteit nem lehet rákényszeríteni a többségre. A kihívó varsói polgármester ezzel szemben azért tartja különösen fontosnak a választást, mert szerinte a Jog és Igazságosság kisajátítja a hatalmat és a kulcsintézményeket támadja. Úgyhogy olyan elnökre van szükség, aki segít helyreállítani a jó viszonyt Brüsszellel, de kész vétózni, ha a kormány beletapos a jogállamba.
Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet varsói irodavezetője úgy gondolja, hogy győzelme esetén Duda marad az eddigi "bólogatójános". De Brüsszel megpróbálhatja jobb belátásra bírni Varsót a pénzen keresztül. Ám az idáig bátorságot merített Orbán Viktor mind inkább autoriter politikájából, abból, hogy Budapest szembemegy az unióval. A Német Külkapcsolati Tanács szakértője ezt azzal toldja meg, hogy ha nem változik a hatalmi felállás, az ország az EU-ban továbbra is a partvonalon kívül reked, nem tudja érvényesíteni teljes súlyát. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnevezésű agytröszt elnöke szerint azonban a szavazás fordulópontot hozhat.
Traskowskinak átkozottul nehéz dolga lesz ma, mert a gazdaság idáig prosperált és népszerűek a reformok. Az az érv is hat, hogy fenn kell tartani a jó együttműködést a kormány és az elnök között. A meleg jogok ügyében elhangzott éles szavak az ún. csendes többség mozgósítására szolgálnak. Duda javára szólhat az is, hogy ilyenkor szabadságra megy a tehetősebb városi lakosság, amely inkább az ellenzék mellett áll. Viszont még nem tudni, mennyire befolyásolja a részvételt a vírus, meg azt sem látni, hogy mennyire mozgósítja a jogosultakat a meleg vita.
A liberális lengyel elnökjelölt bízik abban, hogy meg tudja fordítani az ország konzervatív sodródását – írja az erősen konzervatív brit újság, de gyorsan hozzáteszi, hogy a küzdelem csupán az utolsó pillanatban dől el. A választás döntő lesz, mert megmutatja, mennyire erős az illiberalizmus Közép-Európában. Az előrejelzések szerint a különbség mindössze 1 %-os a két vetélytárs között. Ha Trzaskowski kerekedik felül, az véget vet a PiS győzelmi sorozatának, ami nagyban hozzájárult a térségben a populista árhoz. A Jog és Igazságosság, valamint a Fidesz egyre nagyobb aggályokat keltett a demokrácia állapota kapcsán, mivel mindkettő megpróbálja átírni az alkotmányos, illetve jogrendet.
Sikereik nyomán egyre több szó esik arról, hogy mind nagyobb befolyásra tesz szert az illiberális és autokrata rendszer a régióban, és hogy a fertőzés átterjedhet Nyugatra is, szembe menve a bejáratott normákkal. Varsó igyekszik elfogadtatni Brüsszellel az igazságszolgáltatás átépítését, ám sok lengyel számára a reform derékba lövi a demokráciát. Épp ezért a Visegrád Insight folyóirat főszerkesztője szerint a polgárok ma valójában a PiS-ról mondanak véleményt, egyfajta népszavazás formájában. Mármint hogy a társadalom mekkora része adja áldását a hatalom központosítására.
A tét hatalmas. Duda győzelmével a kormánypárt további három évet kap az ország átalakítására. Ha veszít, olyan elnökkel kerül szembe, aki a legtöbb kérdésben egészen más véleményen van.
Spiegel
A luxemburgi kormányfő úgy látja, hogy a gazdasági segélycsomag ügyében nem kellene forszírozni a jogállamisági kitételt, mert annak csupán a nagy bajban lévő olaszok és spanyolok innák meg a levét. Mármint ha elhúzódik a vita. Épp ezért Bettel szerint a demokratikus normák betartását a többéves közösségi költségvetés keretében lehetne/kellene számon kérni, a téma odatartozik.
A 47 éves liberális politikus, aki 7 éve látja el tisztségét, keményen bírálta a takarékos négyeket is, mert úgy ítéli meg, hogy azok rövid távú haszonszerzésre törekednek, amikor az unió több évtizedre szóló program. Sőt, egyenesen őrületnek minősítette azt a követelésüket, hogy Rómát és Madridot ne ingyen juttatással, hanem kölcsönökkel húzzák ki a bajból, amikor mindkettő már nyakig el van adósodva. Mégis reméli, hogy a jövő heti csúcson létrejön a megállapodás, mert szolidaritás nélkül nem lehet előbbre jutni. Ugyanakkor meg kell tudni magyarázni az adófizetők számára is, hogy mire megy el a pénzük, és hogy a felhasználást miként ellenőrzik.
Hogy Merkel miért egyezett bele Macron javaslatába, mármint hogy Európa nyúljon mélyen a zsebébe a koronavírus által leginkább sújtott államok megtámogatására, arra Bettel azt mondja, hogy azért, mert a kancellár rájött, hogy ez az egyetlen lehetséges út. Nem lehet elkerülni az újabb tartozásokat. Különben leszakadnak az olaszok és a spanyolok. Egyébiránt úgy ítéli meg, hogy a koronaválság során nem az unió, hanem a nemzetállami önzés mondott csődöt, mert az nem adott kellő felhatalmazást az EU-nak. Az országoknak azonban tanulniuk kell abból, hogy nem vezetett eredményre a külön út.
A luxemburgi vezető, aki bejegyzett meleg házasságban él partnerével, nagyon kikelt az ellen, hogy a lengyel elnök nyíltan a homoszexualitás ellen uszít. Azt mondja, nem fogja elfelejteni Duda szavait, noha korábban az államfő az élettársával együtt meghívta Varsóba. Ám nem szabad tudomásul venni, hogy újra szalonképes legyen Európában a gyűlöletbeszéd. Mert akkor nyakunkon az értékválság.
