A népszerűség Erdogan keresztje

Hiába a nemzetközi tiltakozás, ismét mecset lesz az eddig a világias Törökország szimbólumaként számon tartott isztambuli Hagia Sophia.

A hívők már július 24-én újra imádkozhatnak a csaknem 1500 éves műemlékben - hangoztatta az átalakítást elrendelő Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki döntésével sok nacionalista és iszlamista honfitársa álmát teljesítette be.

A VI. században épült Hagia Sophia eredetileg bizánci keresztény bazilika volt, de az 1453-as oszmán-török hódítást követően átalakították, és mecsetként működött tovább egészen az 1930-as évekig. Ekkor azonban Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója elhatározta, hogy az impozáns vallási épületnek az “egész emberi civilizáció emlékművévé” kell válnia. A Hagia Sophia ennek jegyében lett múzeum, amely a tavalyi évben Törökország leglátogatottabb turistalátványossága volt: több mint 3,7 millióan keresték fel.

A török muszlimok egy része viszont sosem barátkozott meg a helyzettel, újra és újra követelték a műemlék mecsetté alakítását. Erdogan a kezdeményezések élére állt, és tavaly, az önkormányzati választási kampány véghajrájában megígérte az átalakítást. A szavazás végül nem a török államfő számításai szerint alakult - a kormánypárti jelöltek Isztambulban és más nagyvárosokban is alulmaradtak az ellenzékkel szemben, - ám a bejelentéssel mégis megindult a folyamat Hagia Sophia átalakítására.

A keresztény világ igyekezett jobb belátásra bírni Erdogant. Az ortodox egyház vezetői a keresztény-iszlám megbékélés jelképének tekintették a műemlék semleges, múzeum státuszát. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka nemrég azt mondta: a változtatás keresztények millióinak okozhat csalódást, növelheti a vallásközi feszültséget és megosztottsághoz, illetve akár töréshez vezethet a Kelet és a Nyugat viszonyában. A bizánci örökséget magáénak valló Görögország is rosszallását fejezte ki a tervek miatt, valamint az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország is arra kérte Törökországot, hogy fontolja meg a lépést. Az UNESCO mindeközben közölte: bármilyen változtatás esetén felülvizsgálják az épület 1985-ben elnyert világörökségi státuszát.

A nemzetközi nyomásgyakorlás hatástalannak bizonyult: a török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács múlt pénteken megsemmisítette a Hagia Sophia múzeummá alakításáról szóló 1934-es miniszteri határozatot, Erdogan pedig nem sokkal ezután mecsetté nyilvánította a műemléket. Az Egyesült Államok és az Európai Unió csalódottságának adott hangot, de a török elnök ennél komolyabb retorzióra nem számíthat.

Habár a lépés ronthat Törökország nemzetközi megítélésén a keresztény országok körében, szimbolikus ügyről van szó, ezért szankciók nem várhatóak - mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökország-szakértője. A kutató szerint Erdogan elsősorban a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és feszültségek elkendőzésére törekszik a Hagia Sophia átalakításával. A válság ugyanis a török államfő megítélését is rontotta, aki az ilyen jelképes vitákba kapaszkodva szeretné átmenteni vagy akár növelni is népszerűségét. Taktikája azonban annyira átlátszó, hogy egy júniusi felmérés alapján még a lakosság 55%-a is úgy ítéli meg, hogy politikai haszonszerzés áll a háttérben.

A szakértő mindenesetre úgy vélte, hogy az ellenzék nem sok mindent tehet a kérdésben, hiszen támogatóik kisebb, de nem elhanyagolható hányada is támogatja a Hagia Szophia mecsetté alakítását. Ha esetleg fel is vennék a kesztyűt azzal csak napirenden tartanák a kérdést, ami Erdogannak kedvezne - magyarázta Egeresi. Az ellenzék ennélfogva inkább figyelmen kívül hagyja az ügyet, még az atatürki örökség iránt elkötelezett világias Köztársasági Néppárt (CHP) sem ellenezte, a konzervatív-nacionalista Jó Párt (IP), illetve egy kisebb iszlamista alakulat, az Aranykor Pártja (DP) pedig egyenesen üdvözölte a lépést.

A baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) néhány képviselője viszont tiltakozását fejezte ki. Egyikük, Hüda Kaya arra utalt, hogy a műemléket inkább vissza kellene adni az eredeti tulajdonosának, a keresztényeknek. Kijelentésére persze azonnal ráharapott a török kormánypárti sajtó, amely botrányosnak minősítette az ötletet. Mindez persze csak még inkább Erdogan malmára hajtja a vizet.