Előfizetés

A fideszesek harmada szerint is több pénz kell a Lánchídra

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Lánchíd nemzeti ügy, a kormánynak pedig igenis több forrást kell biztosítania a rekonstrukcióra - a Publicus Intézet kutatása szerint így vélekedik a budapesti lakosság döntő többsége az átkelő körül kialakult vitáról.
A fővárosi lakosság számára aligha kétséges, hogy politikai ügy lett a Lánchíd felújítása, 61 százalék szerint ugyanis a kormány a fővárost akarja nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy nem emel a támogatási összegen. Így vélekedik a kormánypárti szavazók negyede is. Politikai játszmának tudja be a szűk többség (53 százalék) azt is, hogy a főváros megtiltotta a Lánchíd bevonását az augusztus 20-i tűzijátékba az átkelő állapotára hivatkozva. 
A Publicus Intézet felmérése szerint a budapestiek 70 százaléka szerint a kormánynak több pénzt kellene adnia az átkelő felújítására, mint az a 6 milliárd forint, amelyet még a korábbi Tarlós-kabinetnek ígért. A fideszes szavazók harmada is hasonlóan vélekedik, az ellenzéki táboron belül viszont elsöprő a többség (90-98 százalék), ráadásul a bizonytalanok háromnegyede is többet vár a kormánytól. Az is világos, hogy többség nem csak egy közlekedési útvonalként tekint a Lánchídra, hanem szimbólumként - ezt a megkérdezettek 95 százaléka gondolja így. Az is erősítheti azokat a véleményeket, amelyek szerint a kormánynak nagyobb szerepet kellene vállalnia, hogy a válaszadók úgy vélik, inkább országos (84 százalék), mintsem fővárosi jelentősége van (10 százalék) a Lánchídnak.
A legrosszabb forgatókönyv, vagyis az átkelő használhatatlanná válása esetén a lakosságnak meglenne a véleménye a felelősökről is. A bajt elsősorban a kormánynak rónák fel (38 százalék), és nagyjából 14 százalék tartaná felelősnek Tarlós István egykori főpolgármestert. Karácsony Gergelyt 26 százalék okolná a kialakult helyzetért, de aligha meglepő, hogy ezt az arányt a kormánypárti választók véleménye erősíti fel, akiknek csaknem háromnegyedük gondolkodik így a főpolgármesterről. A válaszadók 16 százaléka szerint azonban a kormány és Karácsony Gergely is felelős, erről leginkább a bizonytalan pártválasztók gondolkodnak így (21 százalék). A budapestiek kétharmada szerint viszont Karácsonynak akkor is neki kell fognia a felújításhoz, ha az önkormányzat szerint nincs rá elég fedezet - ebben többség mutatkozik az ellenzéki szavazók között is. Az ellenzékiek abban viszont már nem bíznak, hogy a kormány végül kipótolná a hiányzó összeget, ha elfogy a pénz. Az összes megkérdezett fele ugyanakkor úgy véli: a kormány biztosítaná a szükséges forrásokat. A legérdekesebb a fideszes választók hozzáállása: 74 százalékuk szerint a kormány kipótolná az esetlegesen hiányzó összeget.

Napsütéses idővel indul a hét, de néhol élénk szél jöhet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy időre búcsút inthetünk az esőnek.
Anticiklon alakítja időjárásunkat, szerdáig az ország döntő részén nem lesz csapadék. A hét második felére azonban egy hidegörvény érkezik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint hétfőn a többórás napsütés mellett napközben gomolyfelhők képződnek, amelyek késő délután már akár jelentősen is takarhatják a napot. Csapadékra nem kell számítani. A Tiszántúlon, Dél-Alföldön és az Észak-Dunántúlon élénk északias szél várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között alakul, északkeleten lesz a hűvösebb. Késő este 13 és 19 fok közé hűlhet le a levegő. 

Fű alatt átszervezik a közlekedést

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Új menetrendekkel kezdték meg a párhuzamos vasúti és távolsági buszjáratok leépítését.
Sokéves számolgatás és egyezkedés után jóformán fű alatt megkezdődött a Volánbusz járatainak csökkentése azokon a területeken, ahol a MÁV megfelelő vasúti közlekedést tud biztosítani az utasoknak. Ezt azonban nem előzte meg nagyszabású bejelentés, sőt a megkeresett kormányzati szereplők nem is válaszoltak lapunknak arra a kérdésére, vajon az utóbbi hetek járatszűkítései már ennek részeként valósulnak-e meg. A Volánbusz dolgozói mindenesetre így tartják, sőt a Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége és a Volánbusz Zrt. zalai munkavállalói petíciót indítottak tiltakozásként, mert arról értesültek, hogy augusztus elsejétől „a szaktárca a távolsági autóbusz-közlekedés drasztikus visszaszorítását tervezi”. A változtatás Zala megyét különösen súlyosan érintené, úgy tudják, a megye és Budapest közötti autóbuszos járatok nagy részét törölni akarják – tájékoztatta a Népszavát a szakszervezet elnöke. Horváth László úgy fogalmazott, nem a tervszerű és észszerű közlekedésszervezés ellen tiltakoznak, de nem tudják, az új menetrend mennyiben igazodik az utazóközönség igényeihez és szokásaihoz, beleértve az érintett önkormányzatok elvárásait is. Abban biztosak, hogy ami történik, azt a dolgozókkal nem egyeztették, így a buszvezetők szerint leértékelik a munkájukat. Néhány hete a Közlekedő Tömeg Egyesület épp a másik oldal, a vasút járatritkításai miatt gyűjtött aláírásokat és az ötezer névvel megtámogatva július elején fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), mert sok térségben szintén drasztikusnak nevezhető vasúti járatritkítás okoz gondokat. A civil szakmai szervezet beszámolója szerint Szentesen két hete lakossági fórumot is szerveztek, ahol elégedetlen utasok, helyi lakosok és MÁV dolgozók fejtették ki, mekkora hibának tartják, hogy a városból négyfelé induló vasútvonalak közül háromnál gyakorlatilag megszüntették a személyszállítást.  A Közlekedő Tömeg a szakminisztériumnak címzett levélben arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy év végéig tegyenek le az asztalra egy koncepciót a regionális közösségi közlekedés fejlesztésére, és „csak részletes és a térségekben élők szempontjait figyelembe vevő, nyilvános vizsgálat után vezessenek be bármiféle változtatást”. A civil szervezet hangsúlyozza, sürgősen szükség lenne az évek óta ígérgetett menetrendi és tarifa összehangolásra a busz és a vasúti járatok között. Emlékezetes, hogy erről 2015-ben Vitézy Dávid miniszteri biztosként tanulmányt készített, majd 2018-ban Fónagy Jánost a kötöttpályás és nem kötöttpályás helyközi közösségi közlekedésért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki, hogy készítse elő a párhuzamosságok megszüntetését, tavaly év végén attól volt hangos a sajtó, hogy kormány előtt van a két országos közlekedési társaság egy holdingba szervezése, de kormánydöntés azóta sem született róla. Májusban lapunk írta meg elsőként, hogy Tarlós István országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottként tizenkilenc pontos javaslatot állított össze a közlekedés átalakításáról. A miniszterelnöknek címzett levél szerint a volt főpolgármester épp a járvány időszakát javasolta a változások elindítására, mert szerinte így kisebb lesz az érdeklődé és a tiltakozás a járatok megszüntetése miatt, s mindent összevetve ez így is van.  

Buszvezetők

A Volánbusz munkatársai a járatritkítások miatt elbocsátásoktól tartanak, ráadásul egy nyugdíj után visszafoglalkoztatott társuk rosszulléte is borzolja a kedélyeket. Attól tartanak, a kevesebbe kerülő nyugdíj mellett dolgozók is veszélyeztetik az állásukat. A Volánbusz Zrt. válasza szerint jelenleg 10 569 buszvezetőt alkalmaznak országszerte, ebből 550 nyugdíjast, de közülük 310-en még korhatár előtti ellátásban részesülnek, teljes munkaidőben pedig csak 42 százalékukat foglalkoztatják.

Rövid nadrágban a volánnál

Július 15-re tiltakozó akciót szervez a Volánbusz Zrt-nél a SZOLIDARITÁS Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), mert a cég kánikulában is a műszálas egyenruhák viselésére kötelezi a dolgozókat a nem légkondicionált járatokon is. Az érdekvédelmi szervezet arra kéri a kollégákat, hogy ezen az egy napon szegjenek szabályt és vegyenek fel rövidnadrágot és fehér pólót – tájékoztatta lapunkat Dobi István elnök.