Előfizetés

Orbán elküldte a közműhivatal exfideszes elnökét

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.12. 19:20
Horváth Péter János
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A miniszterelnök némi hezitálás után nem hosszabbította meg a közműhivatal eddigi elnöke, Dorkota Lajos hét éves tisztségét. Az új elnök a kalandos múltú előd, Horváth Péter.
Orbán Viktor nem hosszabbította meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) élén Dorkota Lajos elnöki tisztségét: helyére hétfői hatállyal - lapunk korábbi információinak megfelelően - Horváth Péter kerül - derült ki a péntek esti Magyar Közlöny végéből. A lépés több szempontból pikáns. A tisztséget ugyanis Dorkota Lajos előtt is Horváth Péter töltötte be. A régi-új, szolnoki kötődésű elnök évtizedekig középvezetőként tevékenykedett a Mol-nál. Eközben a 2000-es évek elején a Fidesz szolnoki szervezetét is vezette. A 2010-es választási győzelmük után mégis az ismeretlenségből került az akkor Magyar Energia Hivatalnak nevezett hatóság élére. A lehetséges okok között a kormányfő felesége, Lévai Anikó, valamint a 2010-ben az energiaipart Orbán Viktortól szinte hitbizományba átvevő, egykoron megkerülhetetlennek számító Fidesz-háttérember, Simicska Lajos akkori jobbkeze, Nyerges Zsolt szolnoki gyökereit emlegették. (Eme összefüggéseket a független sajtómegkeresésektől többnyire elzárkózó Horváth Péter tagadta.) 2013-ban, amikor a hatóság tevékenységét kiterjesztették például a víz- és hulladékiparra, Horváth Péter már csak néhány hétig ült az új nevű szervezet élén. Ezután csak azért lehetett az állami MVM gázügyi "társ-vezérigazgatója", mert a kormánypárti többség kiiktatta az ilyen korrupciógyanús munkahelyváltások tilalmát. Innen 2015-ben - feltehetőleg nem függetlenül Simicska Lajos pozícióvesztésétől - a Lázár János akkori kancelláriaminiszterhez tartozó állami közmű élére került. De 2016 végén innen is mennie kellett. Három év után meglepetésre már az új háttérember, Mészáros Lőrinc által megszerzett Mátrai Erőmű élén jelent meg. Rövid regnálását tisztázatlan üzemzavarok és rekordközeli veszteség fémjelezték. Miután idén év elején az állami MVM megvette az egységet, úgyszintén távozni kényszerült.  A közműhivatali váltás azért is fura, mert a fideszes képviselőből, majd kormányhivatali vezetőből lett Dorkota Lajos elnöksége hét éve alatt sosem gördített érdemi akadályt Orbán Viktor - merész - átalakítási ötletei elé, azoknak egy fajta szakmai körítést is biztosítva. Július elején hívtuk fel a figyelmet, hogy bár az elnök - egyszer hét évvel meghosszabbítható - mandátuma a fél év végén lejárt, a kormányfő még hezitált, így épp nem irányította elnök a szervezetet. Dorkota Lajos akkor biztosította lapunkat, hogy szívesen folytatná. Dorkota Lajos mostani megkeresésünkre csak annyit közölt, inkább nem mond semmit, majd bontotta a vonalat. Horváth Pétert nem értük el.

Megveszi Csehország vezető energiakereskedőjét az MVM Csoport

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.11. 12:30
Illusztráció
Fotó: Népszava
A vásárlásról pénteken írtak alá megállapodást az E.ON-nal.
Az MVM Csoport megvásárolja Csehország első számú földgázkereskedőjét, az innogy Česká republika (iCR) társaság 100 százalékos tulajdoni részesedését – közölte a társaság szombaton az MTI-vel. Az MVM közleményében tudatta, hogy a vásárlásról pénteken írtak alá megállapodást az E.ON-nal, a tranzakciót pedig igazi mérföldkőnek tekintik az MVM Csoport regionális terjeszkedési stratégiájában, annak elérésében, hogy a közép-kelet-európai régió vezető energetikai szereplőjévé váljon. Hangsúlyozták: a felvásárlás erős hátteret és folytonosságot biztosít a cseh társaságnak, amely egyre erősebben jelen van a villamos energia piacán is. A cseh cég összesen több mint 1,6 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki naponta – tették hozzá. A tranzakció tartalmazza az innogy kapcsolt energiatermelési eszközeit, valamint a nagykereskedelmi és e-mobilitási portfólióját is – közölte az MVM. Tomáą Varcop, az innogy Česká republika vezérigazgatója arról biztosította a társaság ügyfeleit és partnereit, hogy fenntartják magas szintű szolgáltatásaikat és várják az MVM-mel közös fejlesztéseket – olvasható a közleményben. Az MVM megjegyezte, a várhatóan idén lezáruló ügylethez az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, mivel az iCR eladása az E.ON és az RWE közötti szélesebb, több európai országot érintő tranzakcióhoz kapcsolódik.

Sokat költünk rá, hogy rosszabb legyen

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.07.11. 09:00

Fotó: GERGELY BESENYEI / AFP
„Zöld” újraindulás helyett klímagyilkos ágazatokra fordítja Európa a gazdaságmentő támogatásokat – állítja a Greenpeace. Magyarországon az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet.
Klímagyilkos támogatásokkal nem lehet új pályára állítani a gazdaságot – erre jutott a Greenpeace, amikor megpróbált utánanézni, mire tervezik fordítani az európai országok az újraindításra szánt, összességében 4 billió (4 ezer milliárd) eurós állami és uniós támogatásokat. A nemzetközi zöldszervezet szerint komoly esély van rá – Magyarországon pedig az eddig nyilvánosságra került információk alapján biztosra vehető -, hogy a felfoghatatlan mennyiségű pénz olyan projektek és iparágak finanszírozását segíti majd, amelyek aktívan hozzájárulnak a klímaválság súlyosbításához, miközben ennyiből akár meg is lehetne menteni a világot. Mint emlékezetes, 2017-ben Párizsban az Emmanuel Macron által összehívott európai klímacsúcson ezer milliárd euróra becsülték azt az összeget, amelynek segítségével Európa érdemben be tudna avatkozni a kedvezőtlen klimatikus folyamatokba. Brüsszel és a tagállamok most ennek az összegnek a négyszeresét tervezik a gazdaságra zúdítani – a Greenpeace szerint jórészt anélkül, hogy a támogatások felhasználását zöld feltételekhez kötnék.  A „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” (Koronavírus-helyreállítás: ingyen menet a szennyezőknek) című Greenpeace-tanulmányból az derül ki, hogy egyelőre sem uniós szinten, sem a legtöbb tagállamban nincs olyan feltételrendszer, amely a pénzek kifizetését valamilyen fenntarthatósági elváráshoz kötné. Az ellenkezőjére viszont jócskán akad példa, hiszen címkézetlen, feltételekhez nem kötött támogatást kapnak a légitársaságok – amelyek már eddig is rengeteg burkolt dotációhoz jutottak azáltal, hogy nem részei a kötelező kvótakereskedelmi rendszernek, azaz költségek nélkül önthetik az üvegházhatású gázokat a légkörbe –, nagyarányú adókedvezményeket biztosítanak a gáz- és áramkereskedőknek (erre készül a közeljövőben Észtország), és belengettek olyan, az autógyárak megsegítését célzó roncsprémium-programokat is, amelyekben az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem csak alacsony károsanyag-kibocsátású autók beszerzését támogatnák. Sőt, szintén az autóipari lobbi nyomására, a már a járvány előtt elfogadott kibocsátás-csökkentési előírások bevezetésének elhalasztása is szóba került.
A zöldszervezet szerint Egyelőre Magyarország sem a zöldberuházások felpörgetésével próbálja felpörgetni a gazdaságot. A Wizz Air (amelyet, mint korábban megírtuk, a kínai védőeszköz-szállítmányok gáláns finanszírozása útján is megtolt a magyar állam) adókedvezményben részesült, 16 milliárd forint megy a „gazdaságvédelmi” névre keresztelt alapból autóversenyek támogatására, 20,4 milliárd pedig egy motorversenypálya építésére, ami „2020-ban, a klíma- és ökológiai válság kellős közepén teljességgel elfogadhatatlan, felelőtlen felhasználása a közpénzeknek”. A civilek úgy látják, Európa másodszor is ugyanabba a folyóba lép: a 2008-2009-es válság gazdasági kezelésének is az üvegházgáz-kibocsátás azonnali megugrása lett a következménye. „Az a tény, hogy az újraindítás címén közvetve vagy közvetlenül a fosszilis energiára épülő iparágakba öntik a pénzt, kétszeresen is ellentmondásos: ezek az iparágak nem most kerültek válságba, bajban voltak már a járvány előtt is, ráadásul nem is tartoznak a legérintettebb szektorok közé, szemben például a turizmussal, az élelmiszeriparral, a kiskereskedelemmel és a feldolgozóipar néhány területével, amelyek azonban a kisebb lobbierejük révén alig részesülnek a támogatásokból. - Amikor a járvány elérte Magyarországot, a bevezetett korlátozó intézkedések lelassították a betegség terjedését, egyúttal pedig a környezetre is látványosan pozitív hatással voltak, ami azt bizonyítja, hogy az időben meghozott, egyértelmű irányú állami lépésekkel érzékelhető változásokat lehet elérni. A gazdasági újraindításkor ugyanilyen határozottsággal kellene fellépni: ahogyan a járványgörbét el tudtuk laposítani, ugyanezt meg lehetne tenni a kibocsátási diagramokkal is – mondja Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, jelezve: eddig több mint 18 ezren írták alá a zöld újraindítást sürgető petíciójukat. Perger szerint akad jó példa is – az MNB a saját restart-programjának kidolgozásába bevonta a zöldeket, ennek részeként született a Greenpeace javaslatcsomagja is –, de fontos lenne, hogy a nemzeti bank kizárja a növekedési hitel- és kötvényprogramjából a fosszilis energia kereskedelmében illetve felhasználásában utazó cégeket.

Jó példák

– Litvánia 475 millió eurót költ megújuló és energiahatékonysági beruházásokra;  – Dánia 30 milliárd dán koronát különít el lakossági épület-energiahatékonysági programra;  – Németország élénkítő csomagja számos, az energiaátmenet felgyorsítását célzó intézkedést tartalmaz (döntően megújulók, energiahatékonyság, közlekedés zöldítése, hidrogénalapú technológiák fejlesztése);  – Franciaország központi régiója (Ile-de-France) 300 millió eurót költ a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére;  – az Egyesült Királyság 2 milliárd fontot tervez költeni gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére.  

Greenpeace-javaslatok

Klímavédelem: A gazdasági ösztönzők nem gyengíthetik a már létező környezeti szabályozást, a támogatásokat zöld feltételekhez kell kötni. A fosszilisenergia-szektor ne kaphasson támogatást.  Transzparencia: A támogatásokról szóló információk legyenek elérhetőek az adófizetők számára is.  Infrastruktúra: Azokra a területekre kell összpontosítani a beruházásokat, amelyek növelik a válságokkal szembeni ellenállóképességet és az ökológiai fenntarthatóságot. Társadalmi egyenlőtlenség csökkentése: A járvány miatt leginkább érintett közösségeket, szektorokat (egészségügy, szolgáltatások, kkv-k stb.) helyezzék a gazdasági ösztönző eszközök fókuszába. Elsőssorban a zöld, fenntartható gazdaságban teremtsenek munkahelyeket.  Cégek támogatása: A támogatott cégek készítsenek fenntartható üzleti tervet, karbonsemlegességi célkitűzéssel.  Energiahatékonyság: Kiemelten fontos a hazai épületállomány, abból is különösen az 1946-1980 között épült lakóingatlanok energetikai mélyfelújítása. Egy átfogó épületenergetikai program gyorsan teremthet sok munkahelyet az építőiparban.  Hazai élelmiszertermelés és -ellátás átalakítása: A lakosságot minél nagyobb arányban hazai, helyben termelt, rövid élelmezési láncban eljuttatott, egészséges élelmiszerrel kell ellátni.  Alternatív, közösségi és e-közlekedés: A válság idejében terjedő tiszta közlekedési módok további használatát gazdasági ösztönzőkkel kell segíteni és lehetővé kell tenni.