Előfizetés

Saját programja miatt magyarázkodott a Fidesz

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.13. 14:20

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTVA - MédiaszolgáltMTIatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Harangozó Tamás szocialista képviselő a 2009-es európai parlamenti választásra készített Fidesz-programjából citált részleteket, Völner Pál igazságügyi államtitkár szerint az egykori szavak már nem azt jelentik, mint hajdanán.
Mikor érzik úgy, hogy elég? Mikor jön el a pillanat, amikor a fideszese haverok nem akarnak mindent lebetonozni, és minden fát kivágni? - fakadt ki napirend előtt Szabó Tímea. (A Párbeszéd frakcióvezetője azt - a lapunk által elsőként nyilvánosságra hozott - kormányzati tervet kárhoztatta, amelyik hatalmas árvízi védművet építene az óbudai hajógyári szigeten, s így azon például lakóparkot is terpeszkedhetne.) Emiatt ezer fát vágnának ki.  Csakhogy meg fogjuk védeni a szigetünket Orbán Viktor beteges kleptomániájától – deklarálta Szabó Tímea. Orbán Balázs államtitkár válaszképpen a kormány eddigi környezetvédelmi intézkedéseit sorolta, és gyurcsányozott egyet, felidézve, hogy az MSZP-kormány idején „Álomsziget” néven terveztek óriási kaszinó beruházást a Hajógyárira. De nem cáfolt.

Csak elbábozzák

Ungár Péter az LMP frakcióvezetője az uniós mentőcsomagról beszélt, és „eladósodás a hitelprogramjaként” aposztrofálta, amelyik de valójában az európai multikat segíti. (Emlékeztetőül: a Fidesz épp azt készül megszavazni, hogy Orbán Viktor csak akkor fogadhassa el az uniós segítséget, ha azt nem kötik a jogállami kritériumokhoz.)
Az LMP-s politikus szerint a kormány a beterjesztett határozati javaslatában látszólag harcol az Unióval, csakhogy a német gazdasági érdekeknek kontrázik. Abból, hogy a kormány tétlenül nézi, ahogy a nagy német cégek kiviszik a profitot az országból, Ungár azt a következtetést vonta le, miszerint a Fidesz hiába bábozza el a politikai harcot, a végén meg fogja szavazni, az uniós hitelcsomagot. 
Schanda Tamás az innovációs minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a kormány hajlandó támogatni a válságkezelési csomagot, de ehhez feltételei vannak: a gazdagabb államok ne kapjanak több támogatást mint a szegényebbek és a sgetíség legyen „politikamentes”, ne teremtsenek jogállami kritériumokat.

Már megint csak gyurcsányozásra futja

Arató Gergely szerint „a magyar tenger egyre inkább NER-tenger lesz”, az átlag magyarnak már luxus a Balatonon nyaralni, a kempingeket, kikötőket privatizálják. Most éppen Tihanyt teszik tönkre, bontják a hegyoldalt, a hagyományos falukép a múlté, a hatóságok tehetetlenek. Negyven, tóparttal rendelkező önkormányzat közül húsz már nem biztosít semmilyen ingyenes hozzáférést a vízhez, miközben a haveri kör a magánstrand fürdőzik. A DK ezért azt javasolja, minden településen legyen kötelező szabadstrandot működtetni. Dömötör Csaba válaszában Gyurcsány Ferenc egyik balatonőszödi ingatlannal kapcsolatos egykori üzletét idézte fel mint a nagytőke nyomulását a tónál, majd arról beszélt, a kormány sokat tesz a balatoni turizmusért. - Remélhetőleg elviselhető árakon – mondta. Szerinte egyre többen nyaralnak a Balatonnál.

Miért rettegnek

Harangozó Tamás az MSZP képviselője felszólalását a Fidesz 2009-es európai parlamenti választási programjával kezdte, nevezetesen azzal az idézettel, mely szerint az Európai Uniót olyan hatáskörökkel kell felruházni, amelyek képessé teszik rá, hogy betartassa a jogállami normákat minden tagállamban. Ehhez képest a mostani határozati javaslat épp ennek az ellenkezőjét tartalmazza. Mi lesz, ha a többi ország vezetőjének elege lesz, és úgy dönt: az unió gazdaságélénkítő csomagjából csak az eurózóna tagállamai részesülhetnek? Miért rettegnek a jogállami kritériumok ellenőrzésétől? - kérdezte az MSZP-s politikus.  A határozathoz benyújtott módosító javaslatában az MSZP előírná, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, így tiszta lenne a helyzet. "Rémisztő magukra nézni, hogy mi lett önökből" – vágta oda Harangozó. Majd bejelentette, ha a Fidesz nem szavazza meg a módosító indítványukat, nem vesznek részt a keddi szavazáson.
 Völner Pál az igazságügyi minisztérium államtitkára azt mondta, amikor az ország az EU-hoz csatlakozott, az „egy virulens, életerős szervezet volt”, a csatlakozással az ország lemondott szuverenitása egy részéről, de „mi itt meg akarunk állni”, a baloldal ehhez képest egyre többről mondana le. Völner szerint az Unióval folyó vitánk abból erednek, hogy az EU intézményei „kiterjesztően értelmezik saját szerepüket” és „találtak egy jogállamiság történetet, aminek nem tudnak a végére járni, csak lebegtetik”.

A falig mennek pedofil-ügyben

Ander Balázs a Kaleta-üggyel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a Jobbik már négy éve szigorította volna a pedofil elkövetők büntetését: így ezek az emberek csak letöltendő szabadságvesztést kaphatnának, és nyilvános adatbázisban szerepelne a nevük. Völner Pál válaszolt az ellenzéki képviselőnek, azt mondta, egyetértenek abban, hogy szigorítani kell a büntetéseket, a szabályokat, ebben „el fogunk menni a falig”.

A Habony-bulvárnál volt főszerkesztő, most a hirado.hu-t vette át

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.13. 14:17

A közpénzekből fenntartott médiumoknál „erősít” a kormányoldal.
Leitner Attila, a Habony Árpád tulajdonolta Lokál egykori főszerkesztője vette át a hirado.hu irányítását a két éve kinevezett Csatári Patriktól – írta a media1.hu. Az új, egyelőre megbízott főszerkesztő neve már fel is tűnt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által kiadott a hirado.hu impresszumában. Leitner Attila korábban a Modern Media Group (MMG)-nél, Habony Árpád „nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó” egykori médiavállalatánál dolgozott. A Lokál című, közpénz-finanszírozott, kormányzati propagandával teletömött újságnak volt a főszerkesztője. Az MMG portfóliójába tartozott a Ripost is. Az MMG-t és lapjait azonban Habonyék „odaajándékoztak” a fideszes médiaholdingnak, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), ahol azután az Orbán Viktor miniszterelnök által nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített ügylettel beolvadt a Mediaworks Hungary Zrt.-be – idézte fel a media1.hu.  Leitner Attila a Lokál után a Habony Árpád társtulajdonában lévő, tavaly létrejött V4 News Agency (V4NA) nevű NER-es nemzetközi hírügynökségnél dolgozott fontos beosztásban. Csatári Patrik párja, Csatári-Simon Diána pedig az MTVA kereskedőházának vezetője az mtva.hu szerint.

2009-es uniós programjával szembesíti a Fideszt az MSZP

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.13. 12:39

Fotó: Erdős László / MSZP
A szocialisták uniós forrásokat akarnak az országnak mielőbb, de nem adnak felmentést a Fidesznek az elmúlt tíz év tettei alól.
Magyarország elemi érdeke, hogy a fejlettebb nyugati tagállamokhoz történő felzárkózásunkat és fejlődésünket segítő uniós fejlesztési források ügyében minél előbb megállapodás szülessen – jelentette ki az MSZP Facebook-oldalán Tóth Bertalan. A szocialisták elnöke szerint azonban a Fidesz most mégis ennek a megakadályozására készül. – Kövér László – aki szerint a fékek és egyensúlyok rendszere csak „egy hülyeség” – és néhány kormánypárti politikus ugyanis azt kezdeményezte, hogy a miniszterelnök kötött mandátummal menjen Brüsszelbe. Azt akarják, hogy a miniszterelnök – néhány más feltétel mellett – csak akkor fogadja el pénzügyi megállapodásokat, ha cserébe az unió lezárja az Orbán-kormány demokrácia-ellenes és jogállamiságot lebontó lépéseit vizsgáló úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást”, és az uniós források felhasználásához a jövőben sem kapcsolódnak jogállamisági feltételek – sorolta Tóth Bertalan, aki leszögezte:
„Nem fogadható el, hogy a Fidesz el akarja kerülni a jogállamisági próbatételt, és korlátozni akarja a civil szervezetek mozgásterét! Ez nem szolgálja a nemzet érdekét, és elfogadhatatlan precedenst teremtene a jövőre vonatkozóan is. Egy ilyen mandátumosztáshoz az MSZP nem járul hozzá.”

Az ellenzéki pártelnök szerint kormánypárti javaslat nem más, mint beismerése annak, hogy a fideszes politikusok úton-útfélen hazudtak a magyar jogállam, a demokrácia és a szabadságjogok helyzetéről.  – Valójában egy önkényuralmi rendszert építenek tíz éve, amelyben nincs elszámoltathatóság, az ellenőrzést garantáló fékek és ellensúlyok már nem, vagy csak alig érvényesülnek, korlátozottan érvényesülnek a szabadságjogok, nem működik a hatalmi ágak elválasztása, nem tiszta és pártatlan a választási rendszer, romlott a sajtószabadság helyzete – írta, majd hozzátette: beismerése annak is, hogy a Fidesz az elmúlt tíz évben arra használta hatalmát, hogy korlátozza, vagy egyenesen ellehetetlenítse az ellenzéket, a médiát, a vallási felekezeteket, a tudományos életet, a civil szervezeteket, a bíróságokat és a privát szektort. 
„Ha nem így lenne, mi félnivalójuk lenne egy jogállamisági vizsgálattól? Ha nem így lenne, miért akarnának ideológiai, politikai alapon ellehetetleníteni egyes civil szervezeteket?”

– vetette fel Tóth Bertalan.

Az MSZP álláspontja szerint a Magyarországnak járó uniós források felhasználásánál – legyen szó akár a közös költségvetésből, akár az unió hitelfelvételéből származó forrásokról – nem elegendő kizárólag a „gazdaságra” koncentrálni. Szerintük éppen ellenkezőleg: az esélyteremtésre, az elmaradott régiók fejlesztésére, az egészségügyi ellátásra, a mindenki számára azonos módon elérhető tudásra és a társadalmi mobilitásra, az országon belüli hatalmas különbségek eltüntetésére, kell összpontosítani. 

Ismerős szöveg a parlamenti többség előtt

A parlament ma rendkívüli ülésen tárgyalja „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” szóló határozati javaslatot. Az ehhez benyújtott MSZP-s módosító javaslat több ponton szó szerint idézi a Fidesz 2009-es európai választási programjának az említett témákba vágó részeit. „Egy országnak, amíg csak törekszik az unió tagjává válásra, komoly feltételrendszernek kell eleget tennie a jogállamiság, a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok betartása terén. Tagként azonban már nincs ilyen szoros kontroll az országok felett. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy az unió intézményei félnek beavatkozni egy-egy kormány belügyeibe. Meggyőződésünk, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.” – tartalmazza egyebek mellett az MSZP-s módosító javaslat.