lakás;építkezés;lakásépítés;lakásáfa;

Képünk illusztráció

- Évek óta nem volt ennyi eladatlan újépítésű ingatlan

Hat évvel ezelőtti szintre vetette vissza a fővárosi újlakás-piacot az ismét 27 százalékra emelt újlakásáfa, valamint a koronavírus és a rozsdaövezeti kedvezmények miatti kivárás.

Az idén június végéig alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fővárosban, miközben az eladatlan újépítésű lakóingatlanok száma 850-re nőtt. Az újonnan piacra került lakások száma pedig épp csak lépést tartott a kereslettel, hiszen szintén 1800 körül alakult. Utóbbira öt-hat éve nem volt példa; korábban félévente akár 5 ezer új lakóingatlant is a piacra dobtak a fejlesztők. Félévente pedig 3-5 ezer újlakást értékesítettek, a már átadott, de még gazdát kereső lakások száma pedig 200-400 körül mozgott. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép nevű elemzésében bemutatott friss statisztikák így óriási visszaesést mutatnak és a 2014-es éveket idézik. Ekkor ötéves „tetszhalott állapot” után már éledezett ugyan az ingatlanpiac, de még közel sem annyira, mint az áfa-kedvezmény 2016-os bevezetése után. A mostani lassulás egyik fő oka is éppen az 5 százalékos újlakásáfa tavaly év végi kivezetése.

A tavaly nyáron bevezetett új magyar állampapír elszívta a befektetőket a lakáspiacról. Januártól pedig főszabályként ismét 27 százalékos áfa terheli az új lakásokat, így aki csak tudta, tavaly előrehozta vásárlását. Ez eleve lassú évkezdetet vetített előre. Majd jött a koronavírus, ami jelentősen csökkentette a forgalmat. A tavasszal beharangozott kedvezményes, 5 százalékos rozsdaövezeti áfa pedig - a részletek megismeréséig - várhatóan további kivárásra készteti ősz közepéig-végéig a vevőket – sorolja a lassulás okait Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Az OTP közel 420, értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb budapesti projektet tartalmazó adatbázisa szerint a legtöbb - összesen 700 - lakást a XIII. kerületben adták el az elmúlt hat hónapban. A XIV., IV. és IX. kerületekben 100-200 lakást értékesítettek. Az e téren eddig rendre az élbolyba tartozó VIII. és XI. kerületek viszont most kimaradtak ebből.

Az elemzés alapján a korábbi évekhez képest egyre kevesebben vásárolnak  tervezőasztalról új otthont, így akár többtucatnyi lakás is megmaradhat még átadás után egy-egy nagyobb projektben. A beruházók emiatt egyre gyakrabban kezdik meg az értékesítést csak az építkezés előrehaladottabb állapotában – ekkor már magasabb árakat is tudnak elérni.

Azonnal költözhető, eladatlan lakásokból a XIII. kerületben van a legtöbb, összesen 200. Nagyjából ugyanennyi vár még gazdára a XI. kerületben is, Óbudán pedig 90. A 850 már átadott lakáson kívül 5 ezret éppen építenek, ezek negyede szintén a XIII. kerületben található.      

Versenyfutás az új energetikai követelményekkelAz OTP adatbázisa szerint az idén 20 százalékkal több, mintegy 10 ezer társasházi lakás átadása várható, ezek 60 százaléka a XIII., a XI. és a XIV. kerületekben készülhet el. Jövőre a várakozások szerint azonban csak feleennyi újlakást adnak majd át. Bár jellemző, hogy az év közbeni tervekből végül akár ezres nagyságrendben tolódnak a következő évre az átadások, idén erre kisebb mozgástere van a beruházóknak – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid. A jövő évtől ugyanis csak azok az épületek kaphatják meg a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek. Azok a beruházók, akik a társasházaikat még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most lényegében versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák.   

Nagyjából 95 százalékra csökken a hazai fegyintézetek telítettsége szeptember végére – ezt Varga Judit igazságügyi miniszter jelentette be Veszprémben, az ott elkészült könnyűszerkezetes-börtön-tömb átadásán.