Előfizetés

Konokul ragaszkodnak a készpénzhez

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.07.14. 07:40
Paying by card at supermarket
Fotó: DANIEL KARMANN /
Megduplázódhat jövőre a bankkártyát elfogadó helyek száma. A bankókat azonban nehéz kiszorítani.
Rendkívül bosszantó tud lenni, amikor egy népszerű balatoni üdülőhelyen azzal találkozik a gyanútlan turista, hogy csak készpénzzel lehet kifizetni a várbelépőt, és a helyi fagylaltozóban sem fogadnak el bankkártyát. Persze nem egyedülálló jelenség ez Magyarországon. Bár már mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet használni, ezek majdnem felében továbbra sem lehet bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. A jövő évtől e téren jelentős változások jönnek, ami miatt ez a mintegy 60 ezer üzlet és szolgáltató is kénytelen lesz esélyt adni a számlák elektronikus kiegyenlítésére. Egy új törvényi szabályozás értelmében ugyanis 2021. január 1-től minden, online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységnek biztosítania kell a digitális fizetés lehetőségét. Főként a bankkártya jöhet szóba, de a vásárlók és ügyfelek számára fel lehet kínálni akár az azonnali utalás lehetőségét is. Ez a banki szolgáltatás az idén március 2.-án indult: azóta a 10 millió forint alatti utalások a hét bármely napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba kell érjenek. A jegybank eddigi vizsgálatai alapján ez így is történik. Már az első három hónapban több mint 27 millió utalás teljesült a rendszerben - 98,8 százaléka a jogszabályban elvárt 5 másodpercen belül. Az utalások harmadát egyébként a korábban szokásos banki üzemidőn kívül, hétvégén vagy éjjel indították, így a rendszer bőven alkalmas lehet arra, hogy a kereskedők és a szolgáltatók felajánlják ügyfeleiknek, mint elektronikus fizetési lehetőséget. Jelenleg azonban, ha elektronikus fizetésről van szó, az az esetek döntő többségében a bankkártyát jelenti. Az online pénztárgépek tavalyi adataiból az látszik: minél nagyobb egy üzlet éves forgalma, annál nagyobb a kártyaelfogadás valószínűsége. Míg a 16 millió forint körüli kategóriában csupán 60 százalékban lehet kártyával fizetni, addig a 100 millió forintos éves forgalom felett 90, az 5 milliárd forintot meghaladók pedig 100 százalékban elfogadják a bankkártyát. Hiába azonban a lassan, de biztosan egyre inkább terjedő elektronikus fizetési lehetőség, a magyarok igencsak ragaszkodnak a készpénzhez. Egy másik népszerű balatoni üdülőhelyen például egy turistának éppen az okozott problémát, hogy a koronavírus miatt nem fizethetett készpénzzel a levendula szedd magad akcióban. És bár a járvány miatt az utóbbi hónapokban ez egyre több helyen van így, de legalábbis melegen ajánlják az ügyfeleknek a kártyás fizetést, az online pénztárgépek adatai szerint tavaly még a mintegy 4 milliárd darab fizetési tranzakció 82 százalékában készpénzt használtak az emberek. Ez 2015-höz képest persze jelentős változás, hiszen akkor még a vásárlások 90 százalékát intézték készpénzzel. A tranzakciók 61 százaléka ugyanakkor tavaly még azokon a helyeken is készpénzben történt, ahol elérhető volt a bankkártyás fizetés. Az összegeket vizsgálva ugyanakkor már erőteljesebb változás látszik: a kártyás vásárlások tavaly a tranzakciók összesített értékének több, mint harmadát tették ki, míg 2015-ben csak az ötödét. Ezek ugyanakkor csak a nagy átlagok, az ország területi és gazdasági szétszakítottsága a fizetési szokásoknál is tetten érhető. A keleti országrészben, a nagyobb városoktól távolabbi térségekben még kevesebb helyen fogadják el a kártyát, és kevesebben is használják. Budapest lefedettsége kimagasló, ezer főre 26 kártyás terminál jut; az összes terminál több, mint harmada a fővárosban található. Fejér és Pest megye lakossága sem panaszkodhat az ezer főre jutó terminálok számát illetően (utóbbi főként a budaörsi áruházaknak köszönheti a kiemelkedő adatot). Borsodban, Nógrádban vagy Szabolcsban viszont alig 7 kártyaelfogadó készülék jut ezer emberre. A főváros körüli agglomerációban és a Balatonnál, illetve a nagyvárosok környékén is sokkal fejlettebb a kártyaelfogadási infrastruktúra, mint például számos alföldi járásban. A települések méretének csökkenésével pedig egyre kevesebb a terminálok száma, még a népességszámból fakadó mérethatásokat kiszűrve is. A kártyás forgalom területi eloszlása még koncentráltabb: intenzíven a nagyvárosokban és az ország északnyugati részében használják a bankkártyát. A jegybank napokban megjelent Fizetési rendszer jelentése szerint az elfogadói hálózat fejlettségi eltérései nagyban visszavezethetők a költségekre, ezért az elektronikus fizetési lehetőség kötelező biztosítására számos vállalkozásnak az olcsóbb azonnali fizetés bevezetése lehet majd a megoldás. Annak érdekében pedig, hogy a vásárlók és az ügyfelek is használják ezt a fizetési megoldást, a bankoknak csomagáras számlakonstrukciókat kellene kínálniuk, amelyben nem terhelik külön díjak egy egyes átutalásokat.                 

Egyre többeknek van bankkártyája

 Több mint 133 ezerrel nőtt tavaly a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma, így már csaknem 9,4 millió van forgalomban. A mobiltárcás alkalmazásokba 320 százalékkal több kártyát regisztráltak, így már több mint 420 ezren „fizethetnek a telefonjukkal”. E téren is nagy szerepe van ugyanakkor a lakhelynek, az életkornak és a gazdasági, iskolázottsági helyzetnek. Az idősebbek körében érthető módon kevésbé népszerű a bankkártya, az alapfokú végzettségűek kevesebb, mint felének, a középfokú végzettségűek háromnegyedének, míg a felsőfokú végzettségűek 85 százalékának van bankkártyája. Az alkalmazottak 79 százaléka, a diákok és a háztartásbeliek háromnegyede kártyabirtokos, miközben a nyugdíjasok, munkanélküliek 40 százalékának nincs ilyen plasztik lapocskája. Közép-Magyarországon van a legtöbb embernek bankkártyája, a legkevesebbnek pedig az észak-alföldi régióban.     

1000 főre 26 kártyás terminál jut Budapesten, Nógrádban, vagy Szabolcsban 7

Képalá Kártya és utalás Januártól minden online pénztárgép mellé jár majd valamilyen elektronikus fizetési lehetőség

Benyújtották az Airbnb-törvényt

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.07.13. 18:11
Képünk illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Az önkormányzatok szabhatják meg, hány napig "airbnbzhetnek" területükön az ingatlantulajdonosok. Már augusztus 1-től jöhetnek a szigorúbb előírások.
Már augusztus 1-jétől szabályozhatják a települési önkormányzatok a rövidtávú lakáskiadást. A Rogán Antal által jegyzett, hétfőn benyújtott törvényjavaslat ugyanis egyrészt definiálja a „magánszálláshely” és az „egyéb szálláshely” fogalmakkal ezt a szolgáltatást, másrészt feljogosítja az önkormányzatokat arra, hogy saját rendeletben szabják meg, egy évben ezeken a helyeken hány napot lehet szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználni. Budapesten így a kerületi önkormányzatok képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi önkormányzat közgyűlése alkothat ilyen rendeleteket, és határozhatja meg ezek megsértése esetén a közigazgatási bírságra vagy az eltiltásra vonatkozó szabályokat. E rendeletekről az önkormányzatoknak a kihirdetést követő 5 napon belül tájékoztatnia kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot. Nem kötelező azonban ilyen rendeletet hozni, és ha egy településen nincs ilyen, akkor korlátlanul lehet továbbra is „airbnbzni”. A tevékenység részletes feltételeit ugyanakkor a kormány állapíthatja meg rendelti úton.    

Maximum 100 ágy

A módosító javaslat értelmében magánszálláshely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Egyéb szálláshely pedig az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz. 

Az "airbnbzés" körül az utóbbi hetekben kezdett el fogyni a levegő, miután Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója sajátos módon egy podcastban jelentette be, hogy Budapesten valamiképpen szabályozni fogják a rövid távú lakáskiadást. Ennek előzménye pedig a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének javaslata volt: eszerint évi 120 napban a főszezonra kellett volna korlátozni a hoteleknek egyre inkább konkurenciát jelentő rövid távú lakáskiadást. Sajtóértesülések szerint múlt héten a gazdaságvédelmi operatív törzs is rábólíntott az elképzelésre, ami azonban a kormányon már nem ment át. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón közölte: a kormány nem kíván dönteni ebben a kérdésben, inkább az önkormányzatok kezébe adja a szigorítás és a korlátozás jogát, erről pedig várhatóan már a jövő héten törvény is születhet. Az önkormányzatok akár teljesen be is tilthatják az „airbnbzést”, vagy továbbra is teljesen szabadon engedhetik. A kérdésben kiemelten érintett Budapesten így akár az is megtörténhet, hogy az utca egyik felén zavartalanul működhetnek továbbra is a lakáshotelek, két házzal arrébb viszont már nem. Elképzelhető persze az is, hogy fővárosi szinten valamiféle egységes szabályozás lesz. Karácsony Gergely legalábbis a kormánydöntés bejelentése után azt írta közösségi oldalán: a fővárosi önkormányzat kész együttműködni a kerületekkel a szabályozási munkában. A kérdés szabályozása ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű feladat - valószínűleg ezért is bízta a kormány inkább a helyi testületekre a népszerűtlen döntések meghozatalát -, hiszen mindenkinek meg van a maga érve és ellenérve a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban. A szállodások régóta sérelmezik, hogy a lakáskiadásra nem vonatkoznak a hotelekre érvényes szigorú előírások, jelentős a területen a szürke gazdaság, így egyenlőtlen a verseny. A lakáskiadókat képviselő szervezetek viszont azzal érvelnek: amikor amúgy is kevés a vendég, nem szűkíteni, hanem színesíteni kellene a szálláskínálatot, különben a turisták Prágát, Bécset, vagy Krakkót választják Budapest helyett. A korlátozás ráadásul a fekete gazdaságot erősítené, holott a feketén működőket a lakáskiadók szervezetei is szeretnék visszaszorítani. Azt egyelőre nem tudni, az önkormányzatok miként döntenek, de a főpolgármester szavai alapján szigorítások várhatóak. Karácsony Gergely még múlt héten azt írta: olyan átfogó szabályozásra van szükség, ami - Amszterdam, Berlin vagy London mintájára - korlátozott időre teszi csak lehetővé egész lakások szállodaként való üzemeltetését, megszünteti a lakások turisztikai célú hasznosításának kedvező adózását, viszont jelentős adókedvezményekkel támogatja a lakások hosszútávú, biztonságos bérbeadását. A piac „fehérítése” érdekében pedig lehetővé teszi az önkormányzatok hozzáférését a turisztikai céllal hasznosított lakások adataihoz. Ha korlátozás jön, az borítékolhatóan hatással lesz a lakásárakra. Az ingatlankiadásból élő befektetők vagy eladják lakásaikat, vagy áttérnek a hosszú távú bérbeadásra, esetleg megpróbálják kombinálni a rövid és a hosszú távú lakáskiadást. Mindenképpen több lakás fog bekerülni így a kiadó és az eladó ingatlanok piacára, ami mindkét területen lenyomhatja az árakat.  

Évek óta nem volt ennyi eladatlan újépítésű ingatlan

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.07.13. 15:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hat évvel ezelőtti szintre vetette vissza a fővárosi újlakás-piacot az ismét 27 százalékra emelt újlakásáfa, valamint a koronavírus és a rozsdaövezeti kedvezmények miatti kivárás.
Az idén június végéig alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fővárosban, miközben az eladatlan újépítésű lakóingatlanok száma 850-re nőtt. Az újonnan piacra került lakások száma pedig épp csak lépést tartott a kereslettel, hiszen szintén 1800 körül alakult. Utóbbira öt-hat éve nem volt példa; korábban félévente akár 5 ezer új lakóingatlant is a piacra dobtak a fejlesztők. Félévente pedig 3-5 ezer újlakást értékesítettek, a már átadott, de még gazdát kereső lakások száma pedig 200-400 körül mozgott. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép nevű elemzésében bemutatott friss statisztikák így óriási visszaesést mutatnak és a 2014-es éveket idézik. Ekkor ötéves „tetszhalott állapot” után már éledezett ugyan az ingatlanpiac, de még közel sem annyira, mint az áfa-kedvezmény 2016-os bevezetése után. A mostani lassulás egyik fő oka is éppen az 5 százalékos újlakásáfa tavaly év végi kivezetése. A tavaly nyáron bevezetett új magyar állampapír elszívta a befektetőket a lakáspiacról. Januártól pedig főszabályként ismét 27 százalékos áfa terheli az új lakásokat, így aki csak tudta, tavaly előrehozta vásárlását. Ez eleve lassú évkezdetet vetített előre. Majd jött a koronavírus, ami jelentősen csökkentette a forgalmat. A tavasszal beharangozott kedvezményes, 5 százalékos rozsdaövezeti áfa pedig - a részletek megismeréséig - várhatóan további kivárásra készteti ősz közepéig-végéig a vevőket – sorolja a lassulás okait Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Az OTP közel 420, értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb budapesti projektet tartalmazó adatbázisa szerint a legtöbb - összesen 700 - lakást a XIII. kerületben adták el az elmúlt hat hónapban. A XIV., IV. és IX. kerületekben 100-200 lakást értékesítettek. Az e téren eddig rendre az élbolyba tartozó VIII. és XI. kerületek viszont most kimaradtak ebből. Az elemzés alapján a korábbi évekhez képest egyre kevesebben vásárolnak  tervezőasztalról új otthont, így akár többtucatnyi lakás is megmaradhat még átadás után egy-egy nagyobb projektben. A beruházók emiatt egyre gyakrabban kezdik meg az értékesítést csak az építkezés előrehaladottabb állapotában – ekkor már magasabb árakat is tudnak elérni. Azonnal költözhető, eladatlan lakásokból a XIII. kerületben van a legtöbb, összesen 200. Nagyjából ugyanennyi vár még gazdára a XI. kerületben is, Óbudán pedig 90. A 850 már átadott lakáson kívül 5 ezret éppen építenek, ezek negyede szintén a XIII. kerületben található.      

Versenyfutás az új energetikai követelményekkel

Az OTP adatbázisa szerint az idén 20 százalékkal több, mintegy 10 ezer társasházi lakás átadása várható, ezek 60 százaléka a XIII., a XI. és a XIV. kerületekben készülhet el. Jövőre a várakozások szerint azonban csak feleennyi újlakást adnak majd át. Bár jellemző, hogy az év közbeni tervekből végül akár ezres nagyságrendben tolódnak a következő évre az átadások, idén erre kisebb mozgástere van a beruházóknak – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid. A jövő évtől ugyanis csak azok az épületek kaphatják meg a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek. Azok a beruházók, akik a társasházaikat még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most lényegében versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák.