Rendkívül bosszantó tud lenni, amikor egy népszerű balatoni üdülőhelyen azzal találkozik a gyanútlan turista, hogy csak készpénzzel lehet kifizetni a várbelépőt, és a helyi fagylaltozóban sem fogadnak el bankkártyát. Persze nem egyedülálló jelenség ez Magyarországon. Bár már mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet használni, ezek majdnem felében továbbra sem lehet bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. A jövő évtől e téren jelentős változások jönnek, ami miatt ez a mintegy 60 ezer üzlet és szolgáltató is kénytelen lesz esélyt adni a számlák elektronikus kiegyenlítésére. Egy új törvényi szabályozás értelmében ugyanis 2021. január 1-től minden, online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységnek biztosítania kell a digitális fizetés lehetőségét.
Főként a bankkártya jöhet szóba, de a vásárlók és ügyfelek számára fel lehet kínálni akár az azonnali utalás lehetőségét is. Ez a banki szolgáltatás az idén március 2.-án indult: azóta a 10 millió forint alatti utalások a hét bármely napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba kell érjenek. A jegybank eddigi vizsgálatai alapján ez így is történik. Már az első három hónapban több mint 27 millió utalás teljesült a rendszerben - 98,8 százaléka a jogszabályban elvárt 5 másodpercen belül. Az utalások harmadát egyébként a korábban szokásos banki üzemidőn kívül, hétvégén vagy éjjel indították, így a rendszer bőven alkalmas lehet arra, hogy a kereskedők és a szolgáltatók felajánlják ügyfeleiknek, mint elektronikus fizetési lehetőséget.
Jelenleg azonban, ha elektronikus fizetésről van szó, az az esetek döntő többségében a bankkártyát jelenti. Az online pénztárgépek tavalyi adataiból az látszik: minél nagyobb egy üzlet éves forgalma, annál nagyobb a kártyaelfogadás valószínűsége. Míg a 16 millió forint körüli kategóriában csupán 60 százalékban lehet kártyával fizetni, addig a 100 millió forintos éves forgalom felett 90, az 5 milliárd forintot meghaladók pedig 100 százalékban elfogadják a bankkártyát.
Hiába azonban a lassan, de biztosan egyre inkább terjedő elektronikus fizetési lehetőség, a magyarok igencsak ragaszkodnak a készpénzhez. Egy másik népszerű balatoni üdülőhelyen például egy turistának éppen az okozott problémát, hogy a koronavírus miatt nem fizethetett készpénzzel a levendula szedd magad akcióban. És bár a járvány miatt az utóbbi hónapokban ez egyre több helyen van így, de legalábbis melegen ajánlják az ügyfeleknek a kártyás fizetést, az online pénztárgépek adatai szerint tavaly még a mintegy 4 milliárd darab fizetési tranzakció 82 százalékában készpénzt használtak az emberek. Ez 2015-höz képest persze jelentős változás, hiszen akkor még a vásárlások 90 százalékát intézték készpénzzel. A tranzakciók 61 százaléka ugyanakkor tavaly még azokon a helyeken is készpénzben történt, ahol elérhető volt a bankkártyás fizetés. Az összegeket vizsgálva ugyanakkor már erőteljesebb változás látszik: a kártyás vásárlások tavaly a tranzakciók összesített értékének több, mint harmadát tették ki, míg 2015-ben csak az ötödét.
Ezek ugyanakkor csak a nagy átlagok, az ország területi és gazdasági szétszakítottsága a fizetési szokásoknál is tetten érhető. A keleti országrészben, a nagyobb városoktól távolabbi térségekben még kevesebb helyen fogadják el a kártyát, és kevesebben is használják. Budapest lefedettsége kimagasló, ezer főre 26 kártyás terminál jut; az összes terminál több, mint harmada a fővárosban található. Fejér és Pest megye lakossága sem panaszkodhat az ezer főre jutó terminálok számát illetően (utóbbi főként a budaörsi áruházaknak köszönheti a kiemelkedő adatot). Borsodban, Nógrádban vagy Szabolcsban viszont alig 7 kártyaelfogadó készülék jut ezer emberre. A főváros körüli agglomerációban és a Balatonnál, illetve a nagyvárosok környékén is sokkal fejlettebb a kártyaelfogadási infrastruktúra, mint például számos alföldi járásban.
A települések méretének csökkenésével pedig egyre kevesebb a terminálok száma, még a népességszámból fakadó mérethatásokat kiszűrve is. A kártyás forgalom területi eloszlása még koncentráltabb: intenzíven a nagyvárosokban és az ország északnyugati részében használják a bankkártyát.
A jegybank napokban megjelent Fizetési rendszer jelentése szerint az elfogadói hálózat fejlettségi eltérései nagyban visszavezethetők a költségekre, ezért az elektronikus fizetési lehetőség kötelező biztosítására számos vállalkozásnak az olcsóbb azonnali fizetés bevezetése lehet majd a megoldás. Annak érdekében pedig, hogy a vásárlók és az ügyfelek is használják ezt a fizetési megoldást, a bankoknak csomagáras számlakonstrukciókat kellene kínálniuk, amelyben nem terhelik külön díjak egy egyes átutalásokat.