törvényjavaslat;Airbnb;lakáskiadás;

Képünk illusztráció (Fotó: Shutterstock)

- Benyújtották az Airbnb-törvényt

Az önkormányzatok szabhatják meg, hány napig "airbnbzhetnek" területükön az ingatlantulajdonosok. Már augusztus 1-től jöhetnek a szigorúbb előírások.

Már augusztus 1-jétől szabályozhatják a települési önkormányzatok a rövidtávú lakáskiadást. A Rogán Antal által jegyzett, hétfőn benyújtott törvényjavaslat ugyanis egyrészt definiálja a „magánszálláshely” és az „egyéb szálláshely” fogalmakkal ezt a szolgáltatást, másrészt feljogosítja az önkormányzatokat arra, hogy saját rendeletben szabják meg, egy évben ezeken a helyeken hány napot lehet szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználni.

Budapesten így a kerületi önkormányzatok képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi önkormányzat közgyűlése alkothat ilyen rendeleteket, és határozhatja meg ezek megsértése esetén a közigazgatási bírságra vagy az eltiltásra vonatkozó szabályokat. E rendeletekről az önkormányzatoknak a kihirdetést követő 5 napon belül tájékoztatnia kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot.

Nem kötelező azonban ilyen rendeletet hozni, és ha egy településen nincs ilyen, akkor korlátlanul lehet továbbra is „airbnbzni”. A tevékenység részletes feltételeit ugyanakkor a kormány állapíthatja meg rendelti úton.    

Maximum 100 ágyA módosító javaslat értelmében magánszálláshely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Egyéb szálláshely pedig az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz. 

Az "airbnbzés" körül az utóbbi hetekben kezdett el fogyni a levegő, miután Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója sajátos módon egy podcastban jelentette be, hogy Budapesten valamiképpen szabályozni fogják a rövid távú lakáskiadást. Ennek előzménye pedig a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének javaslata volt: eszerint évi 120 napban a főszezonra kellett volna korlátozni a hoteleknek egyre inkább konkurenciát jelentő rövid távú lakáskiadást.

Sajtóértesülések szerint múlt héten a gazdaságvédelmi operatív törzs is rábólíntott az elképzelésre, ami azonban a kormányon már nem ment át. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón közölte: a kormány nem kíván dönteni ebben a kérdésben, inkább az önkormányzatok kezébe adja a szigorítás és a korlátozás jogát, erről pedig várhatóan már a jövő héten törvény is születhet. Az önkormányzatok akár teljesen be is tilthatják az „airbnbzést”, vagy továbbra is teljesen szabadon engedhetik. A kérdésben kiemelten érintett Budapesten így akár az is megtörténhet, hogy az utca egyik felén zavartalanul működhetnek továbbra is a lakáshotelek, két házzal arrébb viszont már nem. Elképzelhető persze az is, hogy fővárosi szinten valamiféle egységes szabályozás lesz. Karácsony Gergely legalábbis a kormánydöntés bejelentése után azt írta közösségi oldalán: a fővárosi önkormányzat kész együttműködni a kerületekkel a szabályozási munkában.

A kérdés szabályozása ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű feladat - valószínűleg ezért is bízta a kormány inkább a helyi testületekre a népszerűtlen döntések meghozatalát -, hiszen mindenkinek meg van a maga érve és ellenérve a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban.

A szállodások régóta sérelmezik, hogy a lakáskiadásra nem vonatkoznak a hotelekre érvényes szigorú előírások, jelentős a területen a szürke gazdaság, így egyenlőtlen a verseny. A lakáskiadókat képviselő szervezetek viszont azzal érvelnek: amikor amúgy is kevés a vendég, nem szűkíteni, hanem színesíteni kellene a szálláskínálatot, különben a turisták Prágát, Bécset, vagy Krakkót választják Budapest helyett. A korlátozás ráadásul a fekete gazdaságot erősítené, holott a feketén működőket a lakáskiadók szervezetei is szeretnék visszaszorítani.

Azt egyelőre nem tudni, az önkormányzatok miként döntenek, de a főpolgármester szavai alapján szigorítások várhatóak. Karácsony Gergely még múlt héten azt írta: olyan átfogó szabályozásra van szükség, ami - Amszterdam, Berlin vagy London mintájára - korlátozott időre teszi csak lehetővé egész lakások szállodaként való üzemeltetését, megszünteti a lakások turisztikai célú hasznosításának kedvező adózását, viszont jelentős adókedvezményekkel támogatja a lakások hosszútávú, biztonságos bérbeadását. A piac „fehérítése” érdekében pedig lehetővé teszi az önkormányzatok hozzáférését a turisztikai céllal hasznosított lakások adataihoz.

Ha korlátozás jön, az borítékolhatóan hatással lesz a lakásárakra. Az ingatlankiadásból élő befektetők vagy eladják lakásaikat, vagy áttérnek a hosszú távú bérbeadásra, esetleg megpróbálják kombinálni a rövid és a hosszú távú lakáskiadást. Mindenképpen több lakás fog bekerülni így a kiadó és az eladó ingatlanok piacára, ami mindkét területen lenyomhatja az árakat.  

Hat évvel ezelőtti szintre vetette vissza a fővárosi újlakás-piacot az ismét 27 százalékra emelt újlakásáfa, valamint a koronavírus és a rozsdaövezeti kedvezmények miatti kivárás.