Csúcsra járatott alku - más is csinált már ilyet, a magyar miniszterelnök nem páratlan blöffkirály

Nem rendkívüli, hogy egy kormányfő parlamenti jóváhagyással megtámogatott nemzeti állásponttal érkezik az EU csúcsra, Orbán terve azonban belpolitikai célokat is szolgál.

A „Fidesz jobbszárnyának” tett gesztust Orbán Viktor – ezzel magyarázta lapunknak a párt egyik vezetője azt a határozati javaslatot, amely, ha elfogadja azt ma a T. Ház, akkor felhatalmazza a kormányfőt arra, hogy megpróbáljon feltételeket szabni az EU-nak. A határozat szerint – mint arról már beszámoltunk – a magyar kormányfő csak akkor nem vétózza meg az uniós büdzsé tervezetét és azzal együtt a hitelből fedezett 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomagot, ha az EU teljesíti Magyarország több kérését. Feltétel lenne az uniós alapértékek megsértése miatt indított 7. cikkelyes eljárás lezárása, az, hogy „politizáló álcivil szervezetek” ne kaphassanak EU-s pénzt, a közösségi támogatásoknak pedig ne legyenek feltételei jogállami kritériumok. A feltételeket szabó határozatnak már a terve is visszhangot váltott ki Brüsszelben hétfőn:

– Ha Orbán Viktor vétóval fenyeget, az nem jelenti azt, hogy teljesen le kell mondanunk a jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásáról. A jogállami feltételrendszer a német soros EU elnökség programjának a sarkalatos pontja. Nem tudjuk, mi lesz a tárgyalások vége, de az Európai Tanácsban senki sem dönt egyedül – mondta kérdésre Heiko Maas német külügyminiszter az EP külügyi bizottságában hétfő este.

Az Európai Tanácsban helyet foglaló 27 tagállami vezető a pénteken kezdődő brüsszeli EU csúcson próbál megegyezni a közösség 2021-2027 közötti költségvetéséről és a helyreállítási alapról. Senki sem merne nagy tétben fogadni arra, hogy a hétvégén meg is állapodnak, mivel a nézeteik sok kérdésben különböznek egymástól és a döntést egyhangúan kell meghozniuk. Vagyis akár egy állam- vagy kormányfő is blokkolhatja a megegyezést, ha nagyon előnytelennek ítéli.

A magyar vétóval fenyegető parlamenti határozat hátterében az állhat, hogy – mint azt egy, a törvényalkotási munkában aktív kormánypárti képviselő lapunknak elmondta –, a bajba jutott déli tagállamok számára kedvezőbb az uniós mentőcsomag, ezért több „fajsúlyos” Fidesz-politikus is határozott „nemet” szeretett volna. Orbán Viktor viszont pénteki rádiónyilatkozatában is csak úgy fogalmazott: „Magyarország tudna vétózni az EU-ban, de ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni”. Harangozó Tamás szocialista képviselő meg is említette hétfői napirend előtti parlamenti felszólalásában: nemrég egy zárt körű beszélgetésen maga a kormányfő mondta azt, hogy azért nem lehet megvétózni a mentőcsomagot, mert akkor az eurózóna tagállamai úgyis „megcsinálják” azt maguknak, kihagyva a közös pénzt még nem használó országokat, így mindenképpen rosszul járna Magyarország.

Mindezek tükrében a határozat elfogadásával látszólag saját kezét köti meg a kormányfő, hiszen úgy szabja feltételekhez „igenjét”, hogy közben tudja, követeléseit aligha teljesíthetik Brüsszelben. Csakhogy fideszes forrásaink biztosak benne, hogy végül úgyis kompromisszum születik majd. A most előirányzottnál némileg több pénz juthat Magyarországnak, vagy legalább szabadabban lehet majd felhasználni a keretet, „cserébe” sokat tudna engedni a követelésekből Orbán. A régóta húzódó és a magyar közvéleményt kevésbé izgalomban tartó 7-es cikkely szerinti eljárás gyors lezárásáról lemondhat a miniszterelnök és forrásaink szerint az sem megoldhatatlan feladat, hogy kompromisszumra jussanak az uniós támogatásokat a jogállamisághoz kötő elképzelésről. A kormány ugyanis azt kommunikálta, hogy ha világos és tisztán jogi kritériumok alapján minden tagországot egyaránt vizsgálat alá vonnak, nem zárkóznak el a terv támogatásától.

Bár a határozatról csak kedden döntenek, már hétfőn is többen szóba hozták azt az Országgyűlésben. Ungár Péter, az LMP képviselője biztosra vette, hogy minden előzetes fenyegetőzés ellenére Orbán Viktor végül igent mond az „eladósodás hitelprogramjára”, mert az valójában a főleg német multikat segíti, és ez tökéletesen megfelel Angela Merkel kancellár igényeinek is. Harangozó Tamás a Fidesz 2009-es európai parlamenti választásának programját idézte: e szerint az Európai Uniót fel kell ruházni olyan hatáskörökkel, amelyek képessé teszik rá, hogy betartassa a jogállami kereteket minden tagállamban. Az MSZP ezért módosító indítványában azzal egészítette volna ki a határozatot, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Hétfő este a Törvényalkotási Bizottság vita nélkül, öt perc alatt elutasította az összes ellenzéki módosítót, ezért az MSZP mellett a Párbeszéd és a DK sem lesz jelen a szavazáson, a Jobbik és az LMP hétfő estig nem döntött az ügyben.