Előfizetés

Azték palota maradványaira bukkantak egy épület alatt Mexikóvárosban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:13

Fotó: BERNARDO MONCADA / AFP/NOTIMEX
Az ásatás során bizonyítékot találtak arra, hogy a palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító az otthonaként használta.
Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterének, a Zócalónak egy épülete alatt – számolt be róla a BBC hírportálja. Az épület felújításán dolgozó munkások bazaltlapokból épített padlózatot találtak, amely Axayácatl azték uralkodó palotájának egy nyitott részéhez tartozott – közölte a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH). A palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító az otthonaként használta, az ásatás erre is talált bizonyítékot. A régészek szerint valószínű, hogy a hódítók felhasználták az ősi palota építőelemeit, melyet más azték épületekhez hasonlóan a földdel tettek egyenlővé. Axayácatl 1469 és 1481 között uralkodott, az egyik utolsó király, Montezuma apja volt.
„Cortés házának padlózata alatt több mint három méter mélyen bazaltlapokból rakott padlót tártunk fel. A jellegzetességei alapján a szakértők arra következtettek, nyitott tér, valószínűleg udvari rész kövezete lehetett a királyi palotán belül”

– állt a közleményben.

Cortés 1518-ban érkezett a mai Mexikó területére, hogy felfedezze a mesésen gazdagnak mondott vidéket a spanyol gyarmatosítók számára. Embereivel 1521-ben megostromolta Tenochtitlán azték fővárost. Amikor az ostromlottak megadták magukat, a gyarmatosítók lerombolták a várost. A hajdani palota helyén ma egy 1755-ben épült zálogház áll.

Három ország is Mars-szondát indít a világűrbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 09:18
Az amerikai Perseverance rover tesztelés alatt
Fotó: AFP
Az élet nyomait kutatják, valamint a jövendőbeli űrhajósok számára készítik elő a landolást a vörös bolygón.
Az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek hamarosan gyors egymásutánban indít ember nélküli űrhajókat a Marshoz. A szondák újabb hulláma egyfelől az élet nyomait kutatja, másfelől a jövendőbeli űrhajósok számára készíti elő a landolást a vörös bolygón. Az amerikai kutatók a hatkerekű Mars-járót, a Perseverance-t akarják a Marsra juttatni, egyebek mellett azzal a feladattal, hogy
olyan kőzetmintákat gyűjtsön, amelyeket aztán a Földön lehet majd megvizsgálni egy évtizeden belül.

A NASA vezetője, Jim Bridenstine elmondta: a küldetés elnevezése, a „Kitartás” most még fontosabb, mint valaha, hiszen az előkészítés éppen a koronavírus-járvány idején zajlik, a kilövéshez meghívott vendégek száma is minimális lesz. A Marsra induló űrhajók több mint 483 millió kilométert tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót. A Perseverance-projekten dolgozó tudós, Ken Farley kiemelte: kiemelt feladata a küldetésnek, hogy igazolják, volt élet a bolygón. A három űrexpedíció szinte egyszerre időzített indulása nem véletlen:
az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a kutatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egymástól, ezáltal a megtett utat és a szükséges üzemanyagot is minimalizálni lehet. Ilyen ablak 26 havonta egyszer nyílik meg.

Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering. Az Egyesült Arab Emírségek és Kína most szeretne az „elitklubhoz” csatlakozni. Az Emírségek űrhajója, az Amal (Remény) szerdán indul Japánból: ez lesz az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó, amely a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, éppen abban az évben érkezik meg a Marshoz, amikor az Emírségek alapítása 50. évfordulóját ünnepeli.
A Dubajból irányított űrállomás a Mars körül keringve 22 ezer és 44 ezer kilométeres magasságban a bolygó légkörét tanulmányozza, és megfigyeli az éghajlatváltozásokat.

Kína július 23-án indítja a Tianven (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrhajóját, amely egy rovert, vagyis „Mars-autót” és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. A NASA űrhajója július 30-án indul Cape Canaveralből. A Perseverance a Jezero-kráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatánál, ami egy kicsit kockázatos, mivel a talaj sziklás, dombos. Ugyanakkor a tudósok szerint megéri a rizikót, a hatvan mérlegelt helyszín közül ezért szemelték ki végül ezt. Úgy gondolják ugyanis,
hogy 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz és élet is lehetett ott, és valószínűleg ennek nyomait is meg lehet majd találni a kráter fenekén.

Kína kisebb szondája számára viszont laposabb talajú helyszínt és könnyebb leszállást választottak. A Perseverance és Kína szondája is radarral kutatja majd a felszín alatti esetleges víztározó medencéket. A Perseverance munkáját egy kis 1,8 kilogrammos helikopter is segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vetnek be. A Perseverance kamerái színesben veszik majd az ejtőernyős landolást, mikrofonjai pedig a környező hangokat is továbbítják a Földre. A rover a ritka marsi légkörben oxigént is megpróbál előállítani a szén-dioxidból. A Mars légkörének ugyanis 95 százaléka széndioxid. A légkörből kivont oxigént egyszer majd a Marsra érkező űrhajósok használhatják, és a rakétahajtóanyaghoz is felhasználható. A NASA 2024-ig űrhajósokat akar küldeni a Holdra, a 2030-as években pedig a Marsra. A Perseverance az űrhajósruházat darabjait is elviszi a Marsra, hogy kiderüljön, beválik-e a helyi körülmények között. A Perseverance missziója mintegy 3 milliárd dollárba (936 milliárd forintba), az emírségek szondája 200 millió dollárba (62 milliárd forintba) kerül. Utóbbihoz azonban nem számolták hozzá a megérkezés utáni működési költségeket. Kína nem tájékoztatott a missziója költségeiről.

Többféle tüneteket okozhat a „csúnya” autoimmun betegség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.13. 14:14

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Gyakrabban jelentkezik nőknél a rheumatoid arthritis, mint férfiaknál, és bár a panaszok hasonlóak, nagy különbség lehet abban, mikor és miért jelentkeznek az első jelek.
A rheumatoid arthritis (RA) autoimmun eredetű betegség, amely során a szervezet „tévedésből” egészséges sejteket támad meg. Ennek következtében gyulladás, fájdalom és duzzanat jelenik meg, többnyire a kezekben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben, de akár más területek is érintettek lehetnek. A tünetek jellemzően fellángolnak, majd szinte el is múlnak, és a folyamat hullámzó rendszerességgel ismétlődhet, nagy egyéni különbséget mutatva a tünetek erősségében – mondta Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa.
A nőket – feltehetően hormonális okok miatt – jóval nagyobb arányban érinti a betegség, és náluk korábban, jellemzően 30-50 éves kor között mutatkoznak az első tünetek. Ez általában az ízületi fájdalom, amely tipikusan az olyan kisebb ízületekben jelentkezik először, mint a kéz- és a lábujjak. Mivel a betegség szimmetrikus, a test mindkét oldalán jelen vannak a tünetek. Később reggelente merevség tapasztalható a kisízületeken kívül a könyökben, a térdben, a bokában, ami legalább egy órán keresztül tart. Későbbi stádiumban az ízületek kipirosodhatnak, megduzzadhatnak, érintésre érzékennyé, mozgásra fájdalmassá válhatnak.
Az RA-ban szenvedő nők 20 százalékánál úgynevezett reumás csomók fejlődhetnek ki többnyire a bőr alatt, ritkábban a belső szerveken is (máj, tüdő). Ezek gyakran valamilyen nyomás következtében tűnnek fel, például a könyökön. A reumás csomók önmagukban nem fájdalmasak, de ha egy ideg közelében helyezkednek el, akkor ezzel érintkezve kialakulhat fájdalom.
Rheumatoid arthritis esetén a szem és a száj, de akár az íny is kiszáradhat és irritálttá válhat. Ritkábban fényérzékenység és látászavarok is kialakulhatnak. Begyulladhat a tüdő is, ami légzési nehézségeket okozhat. A szív érintettségére mellkasi fájdalom és láz hívhatja fel a figyelmet, az ereket gyulladására a bőr és a szervek károsodása utalhat.
A betegség olyan általános fizikai tüneteket is okozhat, mint fogyás, izomgyengeség és az ízületek mozgathatóságának korlátozottsága. A panaszok annyira leronthatják a mentális egészséget, hogy a beteg idővel akár depresszióssá is válhat. 
„Ha a jellegzetes tünetek jelentkeznek, minél előbb ajánlatos orvoshoz fordulni. Rheumatoid arthritis esetén a panaszok enyhítésének és a folyamat lassításának első lépése a gyulladás csökkentése és a megelőzése. A kezeléssel csökkenthető a szövődmények kialakulásának esélye is. A helyi gyulladáscsökkentő injekció gyorsan, hatékonyan enyhíti a jelentős fájdalmakat is. Erős fájdalmak esetén az úgynevezett bázisterápián túl biológiai terápia, biokompatibilis hialuronsav injekció, orvosi kollagén terápia, valamint fizikoterápiás kezelések és lökéshullám terápia is jelentős életminőség javulást eredményezhet” – mondta a szakorvos.