Tudomány;Mars;Kína;Egyesült Államok;Egyesült Arab Emírségek;

2020-07-14 09:18:12

Három ország is Mars-szondát indít a világűrbe

Az élet nyomait kutatják, valamint a jövendőbeli űrhajósok számára készítik elő a landolást a vörös bolygón.

Az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek hamarosan gyors egymásutánban indít ember nélküli űrhajókat a Marshoz. A szondák újabb hulláma egyfelől az élet nyomait kutatja, másfelől a jövendőbeli űrhajósok számára készíti elő a landolást a vörös bolygón.

Az amerikai kutatók a hatkerekű Mars-járót, a Perseverance-t akarják a Marsra juttatni, egyebek mellett azzal a feladattal, hogy

A NASA vezetője, Jim Bridenstine elmondta: a küldetés elnevezése, a „Kitartás” most még fontosabb, mint valaha, hiszen az előkészítés éppen a koronavírus-járvány idején zajlik, a kilövéshez meghívott vendégek száma is minimális lesz.

A Marsra induló űrhajók több mint 483 millió kilométert tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót. A Perseverance-projekten dolgozó tudós, Ken Farley kiemelte: kiemelt feladata a küldetésnek, hogy igazolják, volt élet a bolygón.

A három űrexpedíció szinte egyszerre időzített indulása nem véletlen:

Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering. Az Egyesült Arab Emírségek és Kína most szeretne az „elitklubhoz” csatlakozni.

Az Emírségek űrhajója, az Amal (Remény) szerdán indul Japánból: ez lesz az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó, amely a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, éppen abban az évben érkezik meg a Marshoz, amikor az Emírségek alapítása 50. évfordulóját ünnepeli.

Kína július 23-án indítja a Tianven (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrhajóját, amely egy rovert, vagyis „Mars-autót” és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra.

A NASA űrhajója július 30-án indul Cape Canaveralből. A Perseverance a Jezero-kráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatánál, ami egy kicsit kockázatos, mivel a talaj sziklás, dombos. Ugyanakkor a tudósok szerint megéri a rizikót, a hatvan mérlegelt helyszín közül ezért szemelték ki végül ezt. Úgy gondolják ugyanis,

Kína kisebb szondája számára viszont laposabb talajú helyszínt és könnyebb leszállást választottak.

A Perseverance és Kína szondája is radarral kutatja majd a felszín alatti esetleges víztározó medencéket. A Perseverance munkáját egy kis 1,8 kilogrammos helikopter is segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vetnek be.

A Perseverance kamerái színesben veszik majd az ejtőernyős landolást, mikrofonjai pedig a környező hangokat is továbbítják a Földre. A rover a ritka marsi légkörben oxigént is megpróbál előállítani a szén-dioxidból. A Mars légkörének ugyanis 95 százaléka széndioxid. A légkörből kivont oxigént egyszer majd a Marsra érkező űrhajósok használhatják, és a rakétahajtóanyaghoz is felhasználható.

A NASA 2024-ig űrhajósokat akar küldeni a Holdra, a 2030-as években pedig a Marsra. A Perseverance az űrhajósruházat darabjait is elviszi a Marsra, hogy kiderüljön, beválik-e a helyi körülmények között.

A Perseverance missziója mintegy 3 milliárd dollárba (936 milliárd forintba), az emírségek szondája 200 millió dollárba (62 milliárd forintba) kerül. Utóbbihoz azonban nem számolták hozzá a megérkezés utáni működési költségeket. Kína nem tájékoztatott a missziója költségeiről.