Előfizetés

Öngyilkos lett Bogdán László

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.14. 16:04
Bogdán László
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Cserdiben kedden megállt az élet.
Az emberek megtörten beszélgettek a 400 lelkes baranyai falut ért tragédiáról, arról, hogy a települést irányító Bogdán László öngyilkos lett. A faluba érkező újságírókkal azonban csak páran álltak szóba a helybéliek közül. Az ő elejtett szavaikból annyi derült ki, hogy a 46 esztendős, élettársi kapcsolatban élő, gyermektelen faluvezető az előző délután eltűnt, s többen hiába keresték. Aztán kedden reggel megtalálták őt hivatalában. Felakasztotta magát a helyiek szerint.  A rendőrség nem nyilatkozott az ügyben, de annyit megtudtunk, hogy nem merült fel az idegenkezűség gyanúja. Bogdán László gyermekkora óta Cserdiben élt. Apja Pécsett volt bányász, ő felnőttként egy pécsi elektronikai üzemben kezdett dolgozni. 2002-ben helyi képviselővé választották a többségében romák lakta faluban, akkortól alpolgármester volt, majd 2006-ban és a következő három választáson – függetlenként - ő nyerte a polgármester-választást Cserdiben. Bogdán fő célja az volt, hogy a falujában élő sorstársak legális munkából tartsák el családjukat, beosztón gazdálkodjanak és iskoláztassák gyermekeiket. Falujában nagy energiát fektetett az értéket teremtő közmunka megszervezésébe, terve az volt, hogy az önkormányzati kertészetben megtermelt növényeket egyéni receptek alapján feldolgozzák és piaci alapon értékesítsék. Ezért belefogtak egy 300 négyzetméteres hűtőház felépítésébe a falu déli határában, a 250 milliós támogatásból megvalósuló beruházás kétharmadkész állapotban van. Polgármesterként igyekezett egyéni beszélgetésekkel és a falu szerény pénzügyi eszközeivel a fiatalokat arra ösztönözni, hogy szorgosan tanuljanak, mert csak így lesz esélyük arra, hogy könnyebben boldoguljanak, mint felmenőik. 2013-ban több helybéli fiatallal és szüleikkel ellátogatott a börtönbe, hogy elijessze őket a bűntől. Ez az általa „köcsögmentesítő program”-nak nevezett akció országosan elhíresítette őt, s attól kezdve médiaszemélyiséggé vált. Gyakran kérdezték őt a cigányság ügyeiről, s ő szívesen válaszolt. Sokszor elmondta, hogy a cigányság a rendszerváltás és az azt követő évtizedek legnagyobb társadalmi vesztese, ám azt is mindig hangsúlyozta, hogy romák sokkal többet tehettek volna önmagukért. Saját magával is kritikus volt, elismerte, hogy amit a romákról mondott, az rá is igaz. Itt talán arra utalt, hogy egy esetben őt is felfüggesztett börtönre ítélték sikkasztásért. Cserdi az elmúlt tíz évben pozitív példává vált. A faluban a felnőttek szinte kivétel nélkül dolgoztak, a gyerekek tanulmányi eredményei sokat javultak, és megszűnt a bűnözés. Az is tény, hogy az önkormányzat kertészete még nagyon messze van attól, hogy fenntartsa magát, ezért Bogdán László nem szerette, ha a média cserdi csodaként értekezett faluja teljesítményéről. Ennek ellenére számos szervezet méltányolta és díjakkal jutalmazta a polgármester munkáját. Bogdán – bár sokra tartotta a kormány közfoglalkoztatási programját – a balliberális oldal gondolkodásához állt közel. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a kormánymédia nem kedvelte őt. Bogdán nem titkolta, hogy lesújtó a véleménye a roma vezetőkről és arról, hogy összejátszanak a politikai hatalommal. Erről négy éve így fogalmazott lapunkban: „Kizárólag a politika érdeke, hogy a manipulálható arcokat szippantsa fel. Mi, hülye cigányok pedig eltűrjük, hogy büdös bunkók üljenek a bársonyszékekben. A cigányság nagy baja, hogy nem akar ütközni a hatalmon lévő elittel, nem mer, nem tud új utakat keresni.” Bogdán László kereste az új utakat. Az ő útkeresése most befejeződött. Hogy Cserdiben lesz-e, aki folytatja ezt a munkát, azt még senki se tudja.

Meghalt Gyekiczki András

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.14. 15:55

Fotó: Népszava
Életének 63. évében kedd reggel elhunyt Gyekiczki András szociológus, jogász, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Magyar Zsidóságért díjának kitüntetettje - tudatta a szövetség az MTI-vel.
A Mazsihisz közleménye szerint Gyekiczki András 1958. június 7-én született a Veszprém megyei Pápán és ott is nőtt fel. "Vasszorgalommal" végzett kutatása feltárta és összegyűjtötte mindazt, ami az 1944 előtt Pápán élt zsidó családok emlékezetéből megmaradt. A kutatási anyagot 2012-ben a romos pápai zsinagógában az "Elfeledett szomszédaink" című nagy sikerű kiállításon mutatta be Rajk László látványterveivel. Élete utolsó munkája a megújuló Rumbach utcai zsinagóga állandó kiállításának rendezése volt - fűzték hozzá.

"Megkötötte" Orbán kezét a Fidesz

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:57

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
A parlament elfogadta azt a határozati javaslatot, amely feltételekhez köti az uniós mentőcsomag és büdzsé támogatását. A kormánypártiak szerint biztosra ment a miniszterelnök.
Az Országgyűlés 128 igen, 16 nem szavazattal, és egy tartózkodás mellett - a Demokratikus Koalíció, az MSZP, valamint a Párbeszéd képviselőinek tüntető távolmaradásával - elfogadta azt a határozati javaslatot, amely kötött mandátumot adott Orbán Viktor kormányfőnek a hétvégi uniós csúcsra. A határozat szerint a magyar miniszterelnök csak abban az esetben támogathatja a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozó uniós mentőcsomagot, valamint a következő hét éves költségvetést, ha leállítják a Magyarországgal szemben folyó jogállami vizsgálatot, az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást. A dokumentum a megállapodás támogatásának feltételéül szabja azt is, hogy az uniós összegek folyósítását nem köthetik jogállami kritériumokhoz, a „politizáló álcivil szervezetek” nem kaphatnak pénzt, valamint hogy a csomag révén érkező forrásokat minden tagállamnak a gazdaság újraindítására kell fordítania. A határozat parlamenti vitájában felszólaló kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy „nincs szükségünk a hitelre", csupán a bajba jutott déli tagállamok miatti szolidaritásból támogatják a megállapodást. A dokumentum egyébként jogilag semmire sem kötelezi a magyar kormányfőt, Orbán Viktor ugyanis az Európai Unió szabályai szerint szuverén kormányfőként, nem pedig parlamenti mandátumot képviselve vesz részt az Európai Tanács ülésein. Politikai kockázatokat persze így is hordozhat, ha a miniszterelnök végül a határozattól teljesen eltérő tartalmú döntéshez adja a nevét, de ettől még kormányzati forrásaink sem tartottak. Egy államtitkár például azt mondta, „nagyon könnyen teljesíthetők a magyar feltételek”: a pénz célhoz kötöttségét (reformok, gazdaság újraindítása) több jelentős tagállam is szorgalmazza - elsősorban a „fukar négyeknek” hívott Svédország, Dánia, Ausztria és Hollandia. Giuseppe Conte olasz kormányfő például azt nyilatkozta - miután Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a csomagról Berlinben -: olyannyira egyetértenek ezzel a céllal, hogy „proaktív javaslatokat” tesznek le az Európai Tanács asztalára. Egy másik államtitkár szerint a 7. cikkely szerint folytatott eljárás sem okoz majd gondot, a vizsgálatot ugyanis le lehet majd zárni a megállapodás létrejötte előtt. - Már két éve folyik az eljárás, gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett, minden konkrét következmény nélkül - fogalmazott, majd megjegyezte: A mentőcsomagnak eleve nem része jogállamiság kérdése, így ha megállapodás születik szombaton, akkor a kormányfő már azt mondhatja: megnyerte a csatát. Egy másik államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb ellentétek nem a magyar kormány feltételeivel kapcsolatosak, sőt ezek a többi tagállam számára marginálisak. A valódi törésvonal ugyanis a már említett fukar négyek és a déliek között húzódik. Németország ráadásul azon dolgozik, hogy őszig elfogadják legalább a mentőcsomagot, emiatt pedig hajlandó kompromisszumokra. - Ez a konstelláció széles lehetőségeket kínál a taktikázásra Orbán Viktornak. Ezért sem volt kockázata a határozatnak, mert egy ilyen helyzetből könnyű jól kijönni – mondta forrásunk. Angela Merkel egyébként az év végéig tartó német elnökség alatt még egy átfogó menekültügyi reformról szóló egyezményt is szeretne átverni az EU-n, legalább politikai szinten, ami szintén növeli az egyes tagállami alkupozíciókat. Az óriási érdekellentétek miatt nem számítanak arra a lapunknak nyilatkozó kormánypárti- és ellenzéki képviselők, hogy szombat este minden vitás kérdésre pontot tehet majd az Európai Tanács. Érdekes, hogy abban ugyanakkor minden általunk megkérdezett ellenzéki képviselő biztos volt, hogy Orbán Viktor végül úgyis igent mond majd a mentőcsomagra. Mint egyikük felhívta a figyelmet, a 2021-es költségvetés gazdaságvédelmi fejezeteit már eleve úgy állították össze, hogy abban számoltak a befolyó plusz forrásokkal.