Orbán Viktor jelenlegi és Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő a két legismertebb politikus Magyarországon, a két legkedveltebb pedig a miniszterelnök, valamint Karácsony Gergely főpolgármester - derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített.
A júniusi felmérés ugyanakkor megmutatta, hogy az ellenzéki szavazók szívesen látnának új arcokat az országos politikában, és leginkább az ellenzéki vezetésű települések polgármestereit tartják alkalmasnak a kormánykritikus oldal új vezetőinek. Az összes megkérdezett 46 százaléka szerint van is arra esély, hogy az önkormányzatokból érkezzenek új, országos politikusok, harmaduk viszont úgy gondolja, ez nem reális.
Leginkább a momentumosok hisznek abban, hogy „alulról” érkezik egy új generáció, de a jobbikosoknak, a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsainak és MSZP-Párbeszéd híveinek is több, mint 70 százaléka lát erre esélyt. Ez egyébként nem váratlan eredmény annak tükrében, hogy tízből legalább nyolc ellenzéki szavazó úgy véli: az ellenzéki polgármesterek – vagy legalábbis jelentős többségük - jól vezetik a településüket. Ami viszont meglepő: a Fidesz-KDNP-szimpatizánsok csaknem harmada is így látja.
A pártpreferenciát tekintve egyébként nincs változás, továbbra is stabilan vezet a Fidesz-KDNP: a biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka voksolna a kormánypártokra, 14 százalékuk a DK-t, 11 százalékuk az MSZP-P-t, 9 százalékuk a Momentumot, 7 százalékuk a Jobbikot, 2-2 százalékuk pedig az LMP-t, a Kétfarkú Kutyapártot, valamint a Mi Hazánk Mozgalmat választaná.
A júniusi közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy az ellenzéki szavazók egyértelműen a közös indulást preferálják: a DK-sok 96, az MSZP-Párbeszéd hívei 89, a jobbikosok 88, a momentumosok 82 százaléka szerint közös listával és kormányfő-jelölttel nagyobb esély lenne legyőzni a kormánypártokat. Egészen más véleményen vannak a Fidesz-KDNP szavazói, akik közül csak minden harmadik válaszadó vélte azt, hogy az ellenzéki összefogás eredményesebb lehet, mintha külön indulnának a pártok. A kormánypártiak közül ugyanakkor 15 százalék meglepő módon azt felelte, hogy hajlandó lenne egy ilyen formációra szavazni. (Tízből legalább kilenc jobbikos, DK-s és momentumos az összefogás jelöltjeire voksolna, az MSZP-Párbeszéd híveinek csak 82 százaléka biztos a közös lista támogatásában.)
Az ellenzéki szavazók jelentős része abban is egyetértett, hogy a nagy pártoknak benne kell lennie a majdani összefogásban. Váratlan eredményt hozott viszont, amikor a kisebb pártok szerepére kérdeztek rá: a legtöbben – 28 százalék – a Munkáspártot is bevennék az összefogásba, miközben a Liberálisokkal való összeborulást csak ugyanannyian támogatnák – 19 százalék –, mint a Mi Hazánkkal.
Júniusban egyébként feltehetően éreztette még a hatását a járvány, erre utal legalábbis, hogy igen nagy volt a szavazási hajlandóság: a megkérdezettek 72 százaléka azt állította, hogy biztosan elmenne voksolni egy most vasárnapi választáson, 11 százalék pedig igen valószínűre ígérte a részvételét.
A legaktívabbak a Momentum szimpatizánsai, 82 százalékuk biztosan, 11 százalékuk pedig nagy valószínűséggel az urnákhoz járulna, s hasonlóképpen magas a biztos választók aránya a Demokratikus Koalíció táborán belül. A kormánypártok hívei közül tízből nyolcan, az MSZP-Párbeszéd szavazóinak pedig háromnegyede biztos a részvételben.
A szavazási hajlandóság a 45-59 év közöttiek, valamint a 60 felettiek között a legnagyobb, egyaránt 78 százalék, a harminc alattiaknak azonban csak alig több mint a felét mozgatná meg egy most esedékes választás.
