Előfizetés

Folytatjuk a magyar és lengyel kormány elleni eljárásokat – üzente a német EU-ügyi államtitkár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.15. 09:13

Fotó: MARKUS SCHREIBER / AFP
Michael Roth azt is fontos fejleménynek tartja, hogy a jogállamisághoz kötnék az uniós támogatások utalását.
Miközben a fideszes parlamenti kétharmad megszavazta, hogy Orbán Viktor csak a jogállamisági vizsgálatok leállítása árán támogathatja a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozó uniós mentőcsomagot, kedden fontos előadás hangzott el a német szociáldemokrata párt Friedrich Ebert Alapítványának online rendezvényén – írja a 444.hu. Michael Roth, a német kormány uniós ügyekért felelős államtitkár aa következő fél év EU-s programjáról beszélt, abból az alkalomból, hogy a hó elején a német kormány vette át a soros elnökséget az EU-ban. 
Roth előadását azzal kezdte, hogy a jogállamiság, a közös európai értékek erősítése a német elnökség legfontosabb ügye. Csak ezek képviseletében, és a jogállamiságot veszélyeztető tendenciák megfékezésével erősödhet meg az EU szerinte, márpedig a német elnökség fő célja, hogy a járvány okozta válságból erősebben jöjjön ki az unió, mint amilyen a járvány előtt volt.  Már bevezetőjében üdvözölte, hogy idén először az Európai Bizottság nem csak a tagállamok gazdasági helyzetéről ír jelentést, hanem a jogállamisági helyzetéről is. (E jelentés lehetne az alapja a pénzelvonásoknak.)  A következő költségvetés legfontosabb újításának tartja, hogy a jogállamisági feltétel bekerül a szabályok közé. 
A német elnökség kiemelten fontos törekvéseként pedig bejelentette, hogy folytatni kívánják a magyar és a lengyel kormány ellen indult hetes cikkely szerinti eljárásokat.

Michael Roth is beszélt, hogy a berlini kormány szeretné, ha nagyon gyorsan megszavaznák a tagállamok a gazdaságélénkítő csomaggal bővített költségvetést, mert az egész európai gazdaság számára kulcskérdés, hogy időben sikerül-e megnyugtatni a piaci szereplőket. Jelezte, hogy ennek érdekében a német kormány rendkívül sok pénzt hajlandó belerakni a közös költségvetésbe, és a többi kormánytól is hasonlóan felelős döntéseket vár. A magyar hírportál kérdésére - hogy a jogállamiságról és a hetes cikkelyről szóló magyar parlamenti szavazás nem rontja-e a terv végrehajtásának esélyét - azt mondta, hogy továbbra is optimista az elnökségi terveiket illetően. Megjegyezte, hogy sok országnak sokféle gondja van a jelenlegi tervezettel, és ezért nehéz döntés lesz az elfogadása, de továbbra is bízik minden ország vezetőjének felelősségtudatában, hogy felismerik a helyzet rendkívüli súlyát.  Arra is kitért, hogy az Európai Parlament - amelynek szintén vétójoga van - már megszavazta, hogy a jogállamisági kritériumok hangsúlyosan jelenjek meg a pénzosztásban, ebben szinte az összes frakció egyetértett, úgyhogy ezt a feltételt nem lehet kivenni a költségvetésből.  Ezek alapján nagyon kemény viták jöhetnek a Tanácsban, amelyeknek egyik főszereplője váratlanul Magyarország lehet - jegyzi meg az újság.

Bilincsben a népszerű orosz kormányzó

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.07.15. 09:00

Fotó: PROFIMEDIA
Szergej Furgalt 15 évvel ezelőtti bűncselekményekkel vádolják, de valószínűleg az volt a legnagyobb vétke, hogy Putyin fejére nőtt.
Az oroszok milliói nézik végig újra és újra azt a videofelvételt, ami július 9-én reggel készült, amikor a Szövetségi Biztonsági Szolgálat terepszínű ruhába öltözött kommandósai kirángatták kocsijából a reggel munkába igyekvő és sokáig sérthetetlennek tartott nagyhatalmú Szergej Furgalt, az orosz Távol-keleti szövetségi körzetben fekvő Habarovszki terület kormányzóját. Mint az utóbbi időben oly gyakran a távol-keleti politikusok esetében az ő kezére is rákerült a bilincs. S repítették Moszkvába, hogy minél távolabb kerüljön erős hátországától. Azzal gyanúsítják, hogy 2004-ben és 2005-ben bűnszövetkezetben megszervezte több üzletember meggyilkolását a Habarovszki területen és Amur megyében. A Távol-keleti szövetségi körzet minden jel szerint saját kreálta törvények szerint működik, folyamatosan kikerül Moszkva és Vlagyimir Putyin ellenőrzése alól. Az orosz elnök megkésett válaszai jelzik, hogy aki túl sokat enged meg magának, azt bármikor utolérhetik. Az 1970-ben született Szergej Furgal 1992-ben fejezte be felsőfokú orvosi tanulmányait és 1999-ig egy területi kórház terapeutájaként és neurológusaként dolgozott. Aztán kifizetődött munka után nézett: eleinte kínai közszükségleti cikkek importjával, majd faáru kereskedésével foglalkozott. Gyorsan ívelt fel a karrierje, faáruval kereskedő, majd fémhulladék gyűjtésével foglalkozó vállalat vezérigazgatójaként bizonyított. Állami megbízásoknak is eleget tett. 2010-ben elvégezte az Oroszországi Közigazgatási Akadémiát, közgazdász diplomát szerzett. S közben ügyesen egyengette politikai karrierjét a magát Liberális Demokrata Pártnak nevező képződmény színeiben. 2007-től 2018-ig az Állami Duma képviselője. 2018-ban legyőzte az állampárt, az Egységes Oroszország jelöltjét és elfoglalhatta a kormányzói széket és ezzel együtt a Habarovszki terület kormányának elnöki posztját. Kitüntetései és állami elismerései mellett a vagyona sem lebecsülhető: csak, amit bevallott az 5 és félmillió rubel körül van. Miért kellett egy ilyen tehetséges, sikeres, elismert háromgyermekes embernek bérgyilkosság, zsarolás és számos más bűncselekmény gyanújába keverednie? A kérdés ugyanaz, mint a többi lebukott távol-keleti nagyság esetében, akik valamennyien meg voltak arról győződve, hogy törvényen felül állnak és semmilyen erkölcsi normát nem kell figyelembe venniük. Ezzel szemben Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt populista vezetője Furgal letartóztatásában és Moszkvába szállításában politikai játszmát vél felfedezni. Mint ahogy a Twitteren kifejtette, a 15 évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmények óta soha semmiféle rendőrségi kifogás Furgállal kapcsolatban nem merült fel. Olyannyira nem, hogy minden kinevezése előtt kikérték a hatóságok véleményét. „Furgal letartóztatásának alapvető oka – a tulajdon újrafelosztása”. A „newsru.com” hírportál szerint azt is kijelentette, hogy a kormányzó megtagadta, hogy „pénzes dobozokat” vigyen Moszkvába. A tévében elhangzott zaklatott és felháborodott hangon előadott állásfoglalásából is érződik, hogy pártját súlyosan érintik a történtek. Olyannyira, hogy azzal fenyegetőzik: a párt kivonul a törvényhozásból, ha folytatódik az eljárás. „Tudja meg a világ, milyen kupleráj van az országban!” – jelentette ki. A Habarovszki terület nyolc és félszer akkora, mint Magyarország, megfelel Törökország méretének. Utóbbira tv-nyilatkozatában Zsirinovszkij is felhívta a figyelmet. Hozzátehette volna, hogy ezen a vidéken aranyat és vasércet bányásznak, fővárosa, Habarovszk pedig a Távol-keleti szövetségi körzet ipari termelésének jelentős részét biztosítja. A területen finomítják a szahalini kőolajat, jelentős a vaskohászat, a gépgyártás, a fafeldolgozása, a halászat. Van miből lopni és harácsolni. Nem véletlen, tehát, a különböző üzleti érdekcsoportok vetélkedése, amiből nem hiányzik az erőszak sem. Az orosz politológusokat váratlanul érte, hogy Putyin lecsapott a Liberális Demokrata Párt „arcára”, a legnépszerűbb kormányzóra, arra az emberre, aki a legjobb reklám volt e párt számára. Nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a választásokon sikereket elérő pártra akar csapást mérni a Kreml, nehogy a 2021-es képviselőválasztáson tovább erősödjön. Tüntetésekre nem számítottak, mondván túl kemények a vádak, hogy félre lehessen azokat söpörni. Tévedtek. Habarovszkban, az Amur menti Komszomolszkban és más városokban több tízezres tömegtüntetéseken követelték Furgal szabadon bocsátását. Letartóztatásában az egész régió megaláztatását vélik felfedezni. Moszkva ellen tüntetnek. „Adják nekünk vissza Furgalt!” olvasható a transzparenseken.

Voksolás a vírus árnyékában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.15. 08:00

Fotó: Umeys Sulejman / AFP/Anadolu Agency
Észak-Macedóniában sorsdöntő parlamenti választást rendeznek, ismét az albán kisebbség dönthet a további irányvonalról.
A franciában a „macédoine” szó nem csak Macedóniát jelenti, hanem vegyessalátát is. A tavaly februárban Észak-Macedóniára átkeresztelt államra valahogy jellemző is ez a nem is mindig jó értelemben vett sokszínűség. Sok parlamenti választás előtt figyelmeztetnek elemzők arra, hogy az adott ország sorsa forog kockán, de a szerdai észak-macedóniai voksolás előtt ez hatványozottan igaz. Eldől ugyanis, hogy a balkáni állam nem változtat-e eddigi irányvonalán, azaz továbbra is az európai integrációt tartja-e legfontosabbnak, vagy csatlakozik az illiberális államokhoz és szorosabb kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Az ellenzéki nacionalista párt, a VMRO-DPMNE a 2018 novemberében Magyarországra szökött Nikola Gruevszki tíz évig tartó kormányzása idején már megmutatta, mire is lehet számítani tőle. A párt korlátozta a szabadságjogokat, megnehezítette az ellenzéki sajtó munkáját, értelmetlen, de roppant látványos nagyberuházások sorát tette. Az illiberális recept azonban nem azt az eredményt hozta, mint Magyarországon vagy Lengyelországban: kis híján polgárháború alakult ki az országban, így az Európai Unió közvetítésével sikerült megoldást találni: a 2016 decemberében megrendezett parlamenti választást ugyan a VMRO-DPMNE nyerte meg, de a voksolást követően Zoran Zaev szociáldemokrata pártja, az SDSM az albán kisebbség politikai erejével lépett koalícióra. Zaev kormányzásának középpontjába az európai integrációt helyezte, aminek valóban mindent alárendelt: sikerült a Görögországgal lezárnia a névvitát, amely a macedón függetlenség óta árnyékot vetett a két állam viszonyára. A nagy tervek azonban nem úgy sültek el, ahogyan Zaev remélte, az EU részéről ugyanis nem tapasztalt túlzott befogadókészséget. Hiába ígérte Brüsszel azt, hogy a névvita lezárása után megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Szkopjéval, Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt ez nem történt meg. Macronnak konkrétan nem Észak-Macedónia uniós integrációjával volt gondja, hanem az egész a csatlakozási folyamat módjával.
Párizs döntése bizonyos szempontból bizarrnak nevezhető, mert ugyan a balkáni országban egy az EU által támogatott kabinet volt hatalmon, mégis az Unió tett keresztbe Zaevéknek. Ráadásul a névvita lezárásával az észak-macedón kormányfő nagyon is rizikós lépést tett, mert hazájában a többség ellenezte az állam új elnevezését. Így a VMRO-DPMNE is, melynek elnöke, Hrisztian Mickovszki továbbra is következetesen a Macedónia nevet használja. A francia döntés érthetően hidegzuhanyként érte a szkopjei kabinetet, s ennek meg is lettek a súlyos belpolitikai következményei. A miniszterelnök alig több mint 48 órával Macron „non”-ja után bejelentette lemondását, és előrehozott választásokat helyezett kilátásba. Végül több politikai egyeztetést követően megállapodtak arról, hogy a voksolást április 12-én rendezik meg. Ezt azonban július 15-re halasztották a járvány miatt Zaev az idő előtti voksolással is komoly kockázatot vállalt még úgy is, hogy decemberben úgyis meg kellene tartani azt. A kormányfő ugyanis tisztában van azzal, most már nem érheti be a második hellyel úgy, mint 2016-ban, hiszen az albán kisebbség nem feltétlenül ragaszkodik annyira a szociáldemokratákhoz, vélhetően koalícióra lépne a VMRO-DPMNE-vel, ha a populisták végeznének az élen. A felmérések sokáig nem kedveztek a szociáldemokratáknak, de néhány hete már inkább Zaev pártját tartják esélyesebbnek a közvélemény-kutatók. Igaz, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a felmérésekből, mivel túl nagyok a különbségek az egyes irodák adatai között. Azt is nehéz megjósolni, hogyan befolyásolja a választók döntését a koronavírus-járvány, amely a balkáni országok közül Észak-Macedóniát sújtja legjobban az egy főre számított fertőzéseket illetően. Hetek óta jórészt száz fölötti az új megbetegedések száma, s már majdnem 400-an vesztették életüket. Másodszorra azonban már biztosan nem halasztják el a választást. A voksolás valójában már hétfőn megkezdődött, ekkor a karanténban adhatták le szavazatikat a vírussal fertőzöttek. Védőruhába öltözött segítők keresték fel otthonaikban őket, így adhatták le voksukat. A szavazókörzetekben is különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítanak, kötelező például a maszk viselése, illetve a voksolás előtt a kéz fertőtlenítése, s hogy elkerüljék a választók rohamát, a szavazás két órával hosszabb ideig tart, mint máskor. A helyi egészségügyi miniszter állítása szerint a választáson való részvétel nem veszélyesebb egy bevásárlásnál. Bár a csatlakozási tárgyalások még nem kezdődtek el az országgal, Zaev kormányzása külpolitikai szempontból mégsem volt eredménytelen, országa ugyanis idén felvételt nyert az észak-atlanti szövetségbe. Ám nem valószínű, hogy a NATO csatlakozás bármilyen szerepet játszana a voksolásnál.