Előfizetés

Tüzérségi tűz tábornok áldozattal

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.16. 08:00
Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Polad Hasimov vezérőrnagyot
Fotó: Rahim Muradov / AFP / Sputnik
Az azeri–örmény szembenállás, mint a 80-as évek óta mindig, most is megfelel Moszkva érdekeinek.
Bakuban szerdán több ezres tömeg követelte, hogy az azeri hadsereg teljes erejével sújtson le Örményországra. A két ország határán vasárnap kirobbant ütközet azonban a hadszíntéri jelentések szerint kedden estére csillapodott, a friss hírek már az áldozatok temetéséről szólnak. A BBC összesítése szerint három nap alatt legkevesebb tizenhat ember vesztette életét: tizenkét azeri és négy örmény. Elesett Polad Hasimov azeri vezérőrnagy és vele több tiszt, köztük egy ezredes, míg örmény részről a legmagasabb rangú halott egy őrnagy. Mindkét oldal arról számolt be, hogy a másik polgári létesítményeket és lakott településeket támad, ám az áldozatok listája ezt eddig nem támasztja alá. Az immár több mint harminc éve tartó örmény-azeri konfliktus legújabb fejezete szerencsére nem látszik elérni a 2016 áprilisi négynapos háború szintjét – akkor a két oldalon 110-180 katona és legalább tíz civil vesztette életét. A mostani harcok vasárnap nem sokkal dél után kezdődtek, amikor örmény beszámolók szerint egy azeri alegység megpróbálta átlépni a határt. A felek ezt követően ágyúkból és aknavetőkből lőtték egymást, majd az egyre kiterjedtebb harcokban páncélosokat és csapásmérő drónokat is bevetettek. Jereván azt állítja, hogy lelőttek egy izraeli gyártmányú harci drónt. Azeri oldalról mindez másként látszott, szerintük az örmények provokáltak, ők csak válaszoltak a határ túloldaláról érkező tüzérségi tűzre. Saját magáról mindkét ország azt állítja, hogy csak a másik katonai célpontjait és infrastruktúráját támadta. Azerbajdzsán például legutóbb egy örmény harcvezetési pont elleni sikeres tüzérségi akcióról adott ki jelentést. Az összecsapások ezúttal nem a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah körül robbantak ki, hanem az örmény-azeri határ északi szakaszán, Tuvas település körzetében. Törökország azonnal Azerbajdzsán pártját fogta, míg az Örményországhoz közelebb húzó Oroszország önmérsékletre és tűzszünetre szólított fel. Megfigyelők szerint hiába csapnak magasra az indulatok Azerbajdzsánban, nem valószínű, hogy most általános háború törne ki, mert az rövid úton orosz-török szembenálláshoz vezetne. Az azonban tény, hogy Baku hetek óta egyre harciasabb retorikával követeli, hogy a „minszki csoport” néven emlegetett nemzetközi közvetítők végre kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz Jerevánt, különben – hangzik a fenyegetés. – Azerbajdzsán kénytelen lesz a saját katonai eszközeivel megoldani a konfliktust. A szembenállás, mint a 80-as évek óta mindig, most is megfelel Moszkva érdekeinek, mert garantálja, hogy mindkét fél igyekezzen vele jóban lenni. Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő egyaránt lemondta részvételét a június 24-én, a II. világháborúban aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepségen – feltehetően azért, mert nem akartak a kamerák előtt kezet fogni egymással. A díszszemle azonban azzal kezdődött, hogy az azeri békefenntartók díszszázada, majd közvetlenül mögötte a jereváni védelmi minisztérium 75 fős díszőrsége masírozott végig a Vörös téren. Magyarország az utóbbi tíz évben szoros barátságot ápol Azerbajdzsánnal. Örményország viszont a baltás gyilkos, Ramil Szafarov Bakunak való átadása miatt 2012-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel.

A kormányzó szociáldemokrata szövetség nyert Észak-Macedóniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 07:57
Zoran Zaev
Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Korábban hackertámadás érte a választási bizottság nyilvános oldalát.
Szoros versenyben a kormányzó szociáldemokrata szövetség nyerte az észak-macedóniai parlamenti választásokat – derült ki az állami választási bizottság csütörtök hajnalban közzétett adataiból. A szavazatok mintegy 95 százalékos összesítése alapján
a Zoran Zaev korábbi miniszterelnök vezette baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a szavazatok 35,85 százalékát kapta, alig másfél százalékkal előzve meg a voksok 34,49 százalékát megszerző jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE).

A Demokratikus Szövetség az Integrációért nevű – a „királycsináló” szerepére pályázó – legnagyobb albán etnikai párt végzett a harmadik helyen, 12 százaléknyi szavazattal, megelőzve a 8,8 százalékos eredményt elérő kisebb vetélytársát, az Albánok Szövetségét. A részvételi arány az 1,8 millió szavazásra jogosult 50,8 százalékánál tartott az urnazárás előtti utolsó közléskor, ami alacsonyabb, mint a korábbi választásokon volt. A választási bizottság nem szolgált adatokkal arra vonatkozóan, hogy a kialakult szavazatarány hány mandátumot jelent majd a pártoknak a 120 tagú szkopjei parlamentben. Az előrejelzések arról szóltak, hogy
egyik nagy párt sem tud majd önállóan kormányt alakítani, így az albán etnikai pártokon múlhat majd, hogy ki vezeti a következő négy évben a nyugat-balkáni országot.

A szavazóhelyiségek este 9 órai bezárása után nem sokkal hackertámadás érte az állami választási bizottság nyilvános oldalát. Oliver Derkoski, a testület vezetője az incidensről azt mondta,
a támadás a gyors online eredményközlésre szolgáló weboldaluk ellen irányult, a szavazatszámlálásban azonban nem okozott fennakadást, mivel nem érintette a központi szerverüket. A számlálást átmenetileg a YouTube-on közvetítették élőben.

A rendszer közel három órával későbbi helyreállása után az adatok – a voksok 70 százalékának összesítése mellett – a kormányon lévő SDSM egy százalékos előnyét mutatták, s ennek alapján Zoran Zaev, a szociáldemokraták vezetője bejelentette a győzelmüket. A párt győzelmet ünneplő híveihez beszélve a fővárosban, Zaev gyors reformokat ígért az ország európai uniós csatlakozási esélyeinek javítására, és ígéretet tett a megrendült gazdaság megerősítésére. A 2017. május 31. óta hivatalban volt Zaev legfontosabb politikai ígérete az euroatlanti integráció felgyorsítása volt, ennek érdekében változtatták meg az ország nevét is. Észak-Macedónia 2020. március 27-én a NATO tagja lett, de az Európai Unió 2019 októberi csúcstalálkozóján elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ami belpolitikai válsághoz vezetett az országban. A megoldás érdekében Zaev előre hozott választásokat javasolt, és 2020. január 3-án lemondott, azóta Oliver Szpaszovszki ügyvezető, szakértői kormánya volt hivatalban. Az eredetileg április 12-re kiírt voksolást a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani. Az új időpontot a gyengülni látszó járvány körülményei között tűzték ki, de az új koronavírus ismét gyorsabban kezdett terjedni az országban. Megfigyelők szerint a voksolás nyugodt légkörben zajlott, nem volt számottevő rendellenesség sehol, és a szervezők az egészségügyi előírásokra is figyeltek. A járvány miatt egyébként három napig tartott a voksolás, s a szerdai utolsó napon a tömeg elkerülése érdekében két órával meg is hosszabbították a szavazásra használható időt.

Netanjahu egyszeri pénzjuttatást ígér mindenkinek a koronavírus miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 07:48
Benjámin Netanjahu
Fotó: ABIR SULTAN / AFP
„Újra működésre kell bírnunk a gazdaságot” – jelentette ki.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyszeri pénzjuttatást ígért minden izraeli állampolgárnak szerdán a koronavírus-járvány okozta pénzügyi válság enyhítésére. Az egygyermekes családok 2000 sékelt (mintegy 180 ezer forint), a kétgyermekesek 2500 (225 ezer forint), a három- és többgyermekes családok pedig 3000 sékelt (270 ezer forint) kapnak – mondta Netanjahu újságíróknak. Az egyedülállóknak 750 sékel (67 500 forint) egyszeri juttatásban kell részesülniük – tette hozzá. A kisvállalkozóknak pedig már meg is kellett kapniuk az elmúlt napokban a nekik járó 7500 sékelt. A bejelentés bírálói populistának nevezték Netanjahu lépését, amely nem szolgál mást, mint lecsillapítani a tiltakozásokat miniszterelnök koronavírus-járvánnyal kapcsolatos politikája ellen. Az Izraelben fokozódó pénzügyi válság közepette ez egy veszélyes pénzszórás – mondják. A lépés vitát váltott ki a pénzügyminisztériumban is – jelentette az izraeli televízió. Netanjahu ezzel szemben azt hangoztatta, hogy „újra működésre kell bírnunk a gazdaságot”, s hozzátette, hogy legjobb, ha az emberek vásárolni mennek ezzel a pénzzel. „Ez jót tesz majd a gazdaságnak” – fűzte hozzá, arra biztatva mindenkit, hogy izraeli árut vegyen. A Netanjahu által kiegészítő intézkedésnek nevezett egyszeri pénzjuttatást még jóvá kell hagynia a kormánynak és valószínűleg a kneszetnek is. Alig egy hete Netanjahu már előterjesztett egy gazdasági mentőcsomagot, mintegy 20 milliárd euró (több mint 7000 milliárd forint) értékben. Az új koronavírus terjedése miatt tavasszal elrendelt első korlátozások súlyos visszaesést okoztak az izraeli gazdaságnak. A munkanélküliek aránya jelenleg 21 százalék az országban. A fertőzések száma nemrég tetőzött Izraelben, ami miatt számos új korlátozást is bevezettek, miközben egyre többen támadják a miniszterelnök válságkezelő lépéseit. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Izraelben eddig 43 ezer 668 fertőzöttet azonosítottak, és 375 ember halt meg a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegségben.