Lasszóval fogott gyógyszerészek, mind átláthatatlanabb patikavezetési követelmények

A szakma szerint káoszt okozhat, hogy öt év múlva szakképesítéshez kötik a gyógyszertárak vezetését, de még azt sem tudni, milyenhez.

Jelenleg is változatlan a gyógyszertári munkaerőhiány, az elmúlt években tapasztalt folyamatok oda vezettek, hogy csaknem ugyanolyan nehéz gyógyszerészt találni, mint szakasszisztenst – derült ki a vg.hu csütörtöki cikkéből. Mint azt bemutatták, a Szinapszis Kft. kutatása szerint a gyógyszertárak 52 százalékánál okoz ez problémát, főként vidéken.

A frissen végzett gyógyszerészek száma egyre csökken: az idén 103 gyógyszerészt avattak doktorrá a Semmelweis Egyetem (SE) Gyógyszerésztudományi Karán, míg tavaly 131-en, 2018-ban pedig 137-en diplomáztak. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai igazgatója szerint hullámzó a végzős gyógyszerészhallgatók száma, és ugyanezt támasztja alá az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) listája az újonnan nyilvántartásba vett gyógyszerészekről. A problémát már korábban jelezte Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is, mert adataik szerint évente 450-460 gyógyszerészhallgatót vesznek fel a hazai orvosegyetemek gyógyszerész karaira, a lemorzsolódás pedig 20 százalék körüli.

Marjai Tamás szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy a hatályos jogszabályok szerint 2025-től csak az lehet gyógyszertárvezető, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik. Jelenleg húszféle szakképesítés szerezhető meg a szakgyógyszerész-képzésben, és nem tudni, mely szakirányok felelnek meg az előírásnak. A követelmény alól csak azok a gyógyszerészek élveznek majd mentességet, akik betöltötték az ötvenedik életévüket. A HGYSZ jogszabály-módosítást javasolt a mentesség körének kibővítéséért, valamint azért, hogy a követelményt felmenő rendszerben vezessék be, de ezt az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elutasította.