Az elmúlt 40 év legsúlyosabb válságát okozza a koronavírus a világgazdaságban, az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint 1980 óta nem volt ilyesmire példa. A globális gazdaság az idén 5,1 százalékkal csökken, a fejlett országok GDP-je összesítve várhatóan 6,6 százalékkal zsugorodik. Európában Nagy-Britannia gazdasága zuhan a legnagyobbat, az elemzők a szigetországban 10,8 százalékos GDP-csökkenést várnak. Az eurózónában 8, az USA-ban 6,1, Japánban pedig 6 százalékos visszaesésre számítanak.
A járvány a világ összes országának gazdaságát érinti, és Kína lehet a Föld egyetlen országa, amelyik minimális növekedéssel zárja az idei évet – véli Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Oroszországot épp a Szaúd-Arábiával vívott olajár-háború közepette érte el a járvány. Mivel az orosz gazdaság legfőbb bevételi forrása az olaj, az alacsony árak következtében akár 6,2 százalék is lehet a GDP visszaesése. Brazília későn reagált a Covid-19 megjelenésére, ezért a betegség ott terjed a legnagyobb ütemben, és ez 7,5 százalékos zuhanást okozhat az idén. Mexikót az amerikai és kanadai importigények csökkenése sújtja, itt mínusz 5,2 százalék lehet a gazdaság idei teljesítménye. Az indiai gazdaság közel 6 százalékkal esik vissza, a török GDP mínusz 4,6 százalék lehet, míg a dél-afrikai 9,1 százalékkal zuhan.
A hitelbiztosító elemzése szerint ugyanakkor jövőre akár nagy növekedés is elképzelhető. Az optimista forgatókönyvünk alapja, hogy a jövő év elején meglesz a vakcina a vírus ellen. Ebben az esetben jövőre 6,5 százalékos globális GDP-növekedéssel kalkulálunk – fogalmazott az országigazgató.
Az Atradius tanulmánya úgy becsüli: a vakcina kifejlesztése, illetve a szociális távolságtartási szabályok enyhítése esetén Kelet-Európa gazdasága az idén 5 százalékkal csökken, jövőre viszont 5,3 százalékkal nő. A pesszimista forgatókönyv szerint a régió GDP-je 2020-ban 12,4 százalékkal esik vissza, a 2021-es növekedés pedig 5,9 százalék lehet.
Ami pedig Magyarországot illeti: a hitelbiztosító szakértői szerint a magyar gazdaság éves szinten 4-7 százalékkal esik vissza. A legnagyobb zuhanás az autóipart, a turizmust vagy a tartós fogyasztási cikkek piacát éri. Vanek Balázs épp a fentiek miatt tartaná indokoltnak, hogy - más országokhoz hasonlóan - Magyarországon is álljon be az állam átmenetileg a hitelbiztosítók mögé, így garantálva a vállalatok közötti finanszírozás változatlan fennmaradását. Mint rámutatott: Németországban és kilenc másik európai országban ez már működik, Ausztriában, Lengyelországban és Romániában pedig nemsokára elindul a program.
Az európai bankok ingatlanfinanszírozási vezetői is lassú kilábalásra számítanak, és tartanak hitelportfólióik értékvesztésétől is - derül ki a KPMG ősszel megjelenő kiadványának járványspecifikus kérdésekre vonatkozó előzetes elemzéséből. A május- júniusban lefolytatott kutatásban több, mint 60 bank vett részt 11 európai országból: döntően Közép- és Kelet-Európából, köztük Magyarországról. A válaszadók a várható gazdasági forgatókönyvek közül többet is megjelölhettek. A legnagyobb arányban – 27-27 százalékban - az „U” és a „Nike-pipa” alakú görbét valószínűsítették. Az így leírt kilábalási forgatókönyv szerint eleinte lassabb és hosszabb idő telik el, mire a gazdaság teljesítménye jelentősen javul. A „W” és „V” alakú görbékre 17 és 13 százalékos arányban szavaztak a banki vezetők. A legpesszimistább forgatókönyvekre - az „L” és a „szaxofon” alakú görbékre, amelyek elnyújtott stagnálást jeleznek előre -, a válaszadók kevesebb, mint 10 százaléka voksolt. A bizonytalanságot ugyanakkor jelzi, hogy a megkérdezettek 90 százaléka legalább két forgatókönyvet jelölt meg. A magyar bankvezetők 30 százaléka „U” alakú kilábalásra számít, de közel azonos arányban látnak esélyt a „V” és a „W” alakú forgatókönyvekre. A más országokban népszerű „Nike-pipa” Magyarországon csak a negyedik helyet érte el.
A kutatás az ingatlanhitelezési portfóliók jövőbeli kilátásaira is rákérdezett. Az ingatlanfinanszírozási vezetők várakozásai szerint a szállodai és kiskereskedelmi ingatlanhitelek sokkal jobban megszenvedik majd a krízist, mint az iroda vagy más eszközkategóriában folyósított banki kölcsönök, ugyanakkor többségük összességében 10 százalék alatti értékvesztésre számít. Több mint 5 százalékos értékvesztést vár bő háromnegyedük a szállodai, 60 százalékuk pedig a kiskereskedelmi ingatlanok esetében, 5 százalék alatti értékvesztéssel számol viszont szintén bő háromnegyedük az ipari és logisztikai, kétharmaduk pedig az irodai ingatlanok esetében. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a válaszadók harmada valószínűsít 20 százaléknál is magasabb értékvesztést a szállodák esetében. A magyar banki vezetők ugyanakkor a szállodák, az irodák, valamint az ipari és logisztikai ingatlanok esetében valamivel kedvezőbbnek ítélik a helyzetet, mint a nemzetközi átlag. A kiskereskedelmi ingatlanoknál viszont a magyar bankok véleménye a kedvezőtlenebb.
Andrea Sartori, az Ingatlan-, Szabadidős és Turizmusfejlesztési Csoport közép-kelet-európai vezetője, a felmérés vezetője úgy véli: egy elhúzódó globális gazdasági válság minden ingatlankategóriát érinthet és a banki vezetők által becsült 10 százalék alattinál jelentősen magasabb értékvesztéshez vezethet az elkövetkező egy-másfél évben. Egy biztos - és ebben nagy az egyetértés a banki vezetők között - a jövőbeli potenciális hitelfelvevőkkel kapcsolatos finanszírozási döntéseknél meghatározó tényező lesz, hogy az adott vállalkozás üzleti modellje hogyan képes a járványügyi helyzeteket kezelni.
