Nem kell az illiberalizmus a macedónoknak

Két mandátumnyi előnye van az észak-macedóniai előrehozott parlamenti választásokat megnyerő szociáldemokratáknak, így a korábbi miniszterelnök, Zoran Zaev alakíthat kormányt Szkopjéban.

Csakhogy ez legalább akkora kihívás, mint a hazájában korrupcióért börtönbüntetésre ítélt, de Budapesten „politikai menedékjogot” kapott Nikola Gruevszki nacionalista pártjának a legyőzése. A Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a szavazatok 36,12 százalékát szerezte meg, Gruevszki formációja, a jobboldali nacionalista Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Párt (VMRO-DPMNE) a voksok 34,85 százalékát gyűjtötte be. A szociáldemokraták így 46, a VMRO-DPMNE pedig 44 képviselőt küldhet a 120 tagú parlamentbe.

Igaznak bizonyultak az előrejelzések, egyik nagy tömörülés sem tud önállóan kormányt alakítani.

A harmadik helyre befutó formáció, az albán nemzeti közösség legnagyobb pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 15 mandátuma minimális többséget biztosíthat a koalíciónak, ám az egy képviselőre épülő parlamenti többség igencsak ingatag talajnak bizonyulhat Zaev számára. Hogy az előző kormányában is volt partner DUI-n kívül mely pártra építhet a régi-új miniszterelnök, az még kérdéses, hiszen a negyedik legerősebb, 12 mandátumot szerző alakulat ugyancsak az albán kisebbség egyik pártja, az Albánok Szövetsége.

A két kisebbségi tömörülés egymás vetélytársa, aligha várható részükről zökkenőmentes koalíciós együttműködés, annak ellenére, hogy az észak-macedóniai albán közösség körében Zaev népszerű. A 2016-tól kormányzó volt miniszterelnök már több gesztust tett az ország legnagyobb kisebbsége felé, problémáik kapcsán nyitottnak bizonyult, és első kormánya idején kezdeményezte az albán nyelv hivatalossá nyilvánítását az egész ország területén. Az észak-macedón etnikai megoszlás a nagypolitikát is befolyásolja, hiszen a lakosságnak csak „relatív” többsége – 55-64 százaléka – macedón, az albán kisebbség pedig nem is annyira kisebbség, az összlakosság több mint egynegyedét – mintegy 30 százalékát adja.

A hatályos törvények szerint a parlamentnek 20 napon belül kell megalakulnia. Ezt követően a köztársasági elnöknek tíz napja van arra, hogy a legtöbb mandátummal rendelkező pártot kormányalakításra kérje fel. A kijelölt miniszterelnöknek ugyancsak 20 nap áll rendelkezésére kabinetje összeállításához. Ha Zaevnek nem sikerül stabil parlamenti többséget maga mögé állítania, akkor a Budapest-kedvenc illiberális Gruevszki pártja próbálhat kormányt alakítani.