Mindössze négy nappal azután, hogy Orbán Viktor váratlanul Horváth Pétert nevezte ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) élére, távozott a hatóságtól Grabner Péter energetikáért felelős elnökhelyettes - tudtuk meg több forrásból. Bár a hatóság értesülésünket nem erősítette meg és illetékeseit sem értük el, csütörtökön Grabner Péter neve eltűnt honlapjuk hivatalvezetői listájáról. A szakember 2001-től a ranglétrát megjárva már 2011-re az elnökhelyettességig vitte. Ám 2012-ben, a 2010-es Fidesz-győzelem után a hivatalt átvevő Horváth Péterrel kialakult állítólagos ellentétei miatt, távozott.
Orbán Viktor viszont 2013-ban - szintén meglepetésre - az újjászervezett és -keresztelt hatóság élére Horváth Péter helyett már egykori párttársát, Dorkota Lajost ültette. Utóbbi 2014-ben - üzenet-értékűen - visszavette elnökhelyettesnek Grabner Pétert. Ennek fényében most kevesek lepődtek meg azon, hogy miután Orbán Viktor - újfent váratlanul - ismét Horváth Pétert kinevezve nem hosszabbította meg Dorkota Lajos tisztségét, Grabner Péter is vette a kalapját. Ismerőik a két fél mélyreható ellentétéről számoltak be. A különböző oldalakhoz húzó forrásaink egyaránt szervezetlen, szakmaiatlan, korrupcióba hajló működést tulajdonítottak az ellenpárt hivatali tevékenységének.
De immár hiába keresnénk az irányítói névjegyzékben Nyikos Attila nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettest is, akinek megbízatása szintén lejárt. Dorkota Lajos hét éve vele egy időben Szalóki Szilviát közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettessé nevezte ki. Utóbbi így néhány héten belül szintén kitölti mandátumát, de még szerepel a vezetők között. Úgy tudjuk, távozott Buda Dóra kabinetigazgató is.
Lapunk a hatóságnál nagyfokú riadalmat érzékelt: a régi-új elnöktől akár teljes sorcseréket sem zárnak ki. Igaz, hasonlót hozott Dorkota Lajos kinevezése is. Bár az - elvben kormányfüggetlen - hatóság látszólag tíz éve Orbán Viktor közműelképzeléseinek kritikátlan végrehajtója, az események a felszín alatt komoly ellentéteket sejtetnek.
Véletlenül tökéletesen ide illeszkedő csütörtöki hír, miszerint az Európai Bíróság elmeszelte Magyarországot a 2013-as rezsicsökkentés kapcsán. Az Orbán-kormány hét évvel ezelőtti döntéseit kifogásoló EU-eljárás így most ért véget. A bíróság kimondta: a kabinet megsértette az uniós jogot azzal, hogy az energiaár-döntés ellen nem biztosított jogorvoslatot. Az érintett energiaszolgáltatók - egyszersmind a most a felperesi oldalon álló Európai Bizottság - panaszát viszont, miszerint a hatóság nem "építette a tarifába" a rájuk kivetett vezetékadót és tranzakciós illetéket, elvetette.
2012-ben az - akkor még Magyar Energia Hivatalnak hívott, éppenséggel a most újra kinevezett Horváth Péter irányította - hatóság az addigi szokásoknak megfelelő, átlátható eljárást folytatott a 2013 januári tarifák megállapítására. Ezzel viszont - akkori értesülések szerint - nőtt volna a rezsi. Ám a január elsején kihirdetett, tíz százalékkal alacsonyabb tarifákkal mégis beindult a "rezsicsökkentés". Az érintett energiaellátók többsége ezt, élve a lehetőséggel, bíróságon támadta meg. Többek között azt kifogásolták, hogy a hatóság a saját szabályait megszegve a vezetékek több költségét - így a tranzakciós illetéket és a vezetékadót - sem ismerte el "jogos költségként", magyarán nem térítette meg ezeket számukra akár tarifaemelés révén. A magyar bíróság néhány hónapra rá meg is állapította a hatóság tételes szabálysértését. Ekkor terelték először Orbán Viktor, majd a nyomában szervezett fideszes "rezsifórumok" az ügyet teljesen irracionális síkra, az eljárást a bíróságok, a baloldal és a brüsszeli bürokraták "családok elleni támadásaként" beállítva. Pedig már akkor ismertté vált több olyan megoldás, ami rezsicsökkentés mellett is biztosította volna a jogszerűséget. Az Orbán-kormány azonban ehelyett egy huszárvágással eltörölte a hatósági határozatok megtámadhatóságát. Ezután a tarifák hálózati díjelemeiről a MEKH az átláthatóságot kizáró rendeletet hozott. Ez viszont - amiként az Európai Bíróság most is kimondta - sérti az uniós jogot. A támadások nyomán 2016-ban egyszer már megremegett az Orbán-kabinet keze, amikor néhány hónapig újból bevezették a megtámadható energiadíj-határozatokat. Ám ugyanazon év végén mégis visszaállították a rendeleti rendszert, ezzel úgymond egy újabb rezsiemelést megakadályozva. A MEKH az ügy kapcsán annyit üzent lapunknak, hogy tanulmányozzák az ítéletet.
Az elmúlt hét év során mégis sok áram és gáz folyt át a vezetékeken. Több külföldi befektető - nem kis részt az Orbán-kormány befektetőellenes lépései hatására - kivonult az energiaszektorból. A vezetékek jó része ennek nyomán az államhoz, a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez, valamint a szintén kurzus közeli MET-hez került. Ha tehát az Orbán-kormány az Európai Bíróság csütörtöki döntését végrehajtva a vezetékes cégeknek kedvez, az már főleg Fidesz-közeli üzleti körökhöz csatornáz többletforrásokat. Arról nem is beszélve, hogy az iparágba - főképp a beszerzési áraikat meghatározó energiatőzsdék mélyrepülése, illetve a lakossági tarifák változatlansága miatt - évek óta ettől függetlenül is dől a pénz.
Így már kevéssé meglepő, hogy az Európai Bíróság elvben "rezsicsökkentés-ellenes" döntéséhez a Fidesz ma egy szó megjegyzést sem fűzött.
