Handelsblatt
Az uniós államfők majdnem kétezer milliárd eurót, vagyis annyi pénzt osztanak el, hogy annak fejében soha vissza nem lehetőséghez jutnak a jogállami mechanizmus megalkotására, ám éppen az összeg nagysága miatt gondoskodni kell arról, hogy az érintett kormányok ne saját szakállukra használják fel az alapokat. Ezt Vera Jourová közölte, hozzátéve, hogy éppen ezért nem tud egyetérteni az Európai Tanács elnökével, mivel annak javaslata gyakorlatilag lehetetlenné tenné, hogy az EU érdemben fellépjen, ha valahol visszaélést tapasztalni a források körül. Ugyanis szinte lehetetlen volna kétharmadot összehozni a szankciók mellett, vagyis papírtigris születne.
Az átláthatóságért felelős bizottsági alelnök elengedhetetlennek nevezte, hogy működjön a jogállam és legyen független az igazságszolgáltatás. Ha pedig Orbán Viktor azt állítja, hogy kifogástalan a magyar demokrácia, akkor aligha lehet kifogása az ellen, hogy ennek adott esetben utánajárjanak, éppen a jogállami eljárás útján. Az eddigi eszközök azonban látnivalóan nem elegendőek bizonyos országok esetében, a Bizottság ezért kíván új módszerekkel fellépni a demokrácia megóvására.
A jogállami eljárás azért volna nagyon jó ilyen célokra, mert akkor lehetne bevetni, ha alapvető gondok vannak az adott politikai rendszerrel, lásd hogy egyes helyeken konzekvensen eltűrik a korrupciót vagy a visszaéléseket a brüsszeli pénzek elköltése kapcsán. Merthogy nem lehet elherdálni a nyugati adófizetők jóvoltából rendelkezésre álló összegeket. Jourová amúgy személyes kudarcnak tartja, hogy nem sikerült meggyőznie a magyar és a lengyel kormányt, így azok kimaradnak az Európai Ügyészségből, miközben külföldi befektetők – többnyire zárt ajtók mögött - azon lamentálnak, hogy nincs jogbiztonság.
Pedig – mutatott rá az alelnök – hosszabb idő átlagában bizonyosan tönkreteszi a gazdaságot, ha a politika rátenyerel, és nem az számít, amit a piac mond.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A német szociáldemokraták elnöke a szocialista portugál kormányfőt bírálja, mivel az ugyanazt akarja, mint Orbán Viktor, hogy ti. jogállami feltétel nélkül adják oda a tagállamoknak az unió gazdasági támogatását a koronaválság következményeinek enyhítésére. Walter-Borjans Brüsszelben nyilatkozott, ahol a ma kezdődő csúcs előtt egyeztettek a baloldali állam- és kormányfők. Úgy vélte, a portugál vezető túlságosan is előzékeny Budapesttel és Varsóval szemben a demokrácia ügyében, bár az kétségtelen, hogy Lisszabon nagy bajban van, ezért sürgősen pénzre van szüksége, hogy túljusson a nehézségeken. Viszont – tette hozzá – ez esetben igaza van Brechtnek, mármint hogy előbb jön a gyomor és csak utána a morál.
A vitát az váltotta ki, hogy miután a napokban találkozott magyar kollégájával, Costa kijelentette: nem szabad a jogállami feltételek betartásától függővé tenni a újjáépítési segélyt, valamint a következő hétéves költségvetés alapján utalandó forrásokat. Walter-Borjans azonban túl kevésnek tartja, amit Michel felvetett, mert igaz, hogy szorít az idő és sok pénzt kell bedobni a gazdaság fellendítésére, ám ez nem mehet az európai értékek rovására.
Die Zeit
A lap szerint a ma kezdődő kétnapos európai csúcsértekezleten szinte lehetetlen feladat elé kerül soros elnökként a német kancellár, mert 1800 milliárd euró, illetve közösségi alapelvek sorsa forog kockán. Ám, hogy mi lesz a végén, az nagyban függ a válság által legkeményebben sújtott Olaszország kormányfőjétől, annál is inkább, mert Rómában a nacionalisták diktálják a politikát. Ily módon Conte nagyon határozottan lép fel követelései mellett, mert tudja, hogy ha nem áll lábra Itália, akkor az egész egységes piac összeomlik.
Úgyhogy nem is hajlandó gazdasági reformokra, hiába sürgetik a takarékos négyek. A másik oldalon ugyanis az van, hogy könnyen bedőlhet a koalíció és akkor ismét megnyílik az út a hatalom felé Salvini számára. Így erősen úgy néz ki, hogy bejön a számítása, miközben ugyanazt csinálja, mint Orbán Viktor: kőkeményen képviseli a nemzeti érdekeket. A magyar vezető célja, hogy az EU ki ne nyissa a száját a jövőben, ha Budapesten túllépnek az uniós jogon.
Egyértelmű, hogy a közösség történelmi válságban van, és ha nincs megállapodás, csak még jobban kiéleződnek a gazdasági gondok. De ha még sikerül is zöldágra vergődni, akkor is más lesz a szervezet, mint idáig: olaszabb, magyarabb. Azaz hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy megkérdőjelezhető a demokrácia, vagy ha úgy tetszik: be lehet azt akasztani a szekrénybe, mint egy sokat használt ruhadarabot.
Guardian
Az uniós csúcsértekezlet beharangozójában a lap a megállapodás egyik fő akadályának nevezi, hogy Orbán Viktor elutasítja a jogállam és az uniós alapok összekapcsolását, ami pedig a nyugati tagok egyik fő követelése, tekintettel arra, hogy Magyarországon gyengülnek a fékek és ellensúlyok. A miniszterelnök jelképes támogatást kapott a fideszes törvényhozóktól, amikor azok kinyilvánították, hogy az EU alapokat nem lehet politikai vagy ideológiai feltételektől függővé tenni – a jogállam címén.
New York Times
Az Európai Parlament egyik legfontosabb bizottsága az unió fellépését sürgeti, mivel úgy látja, hogy Lengyelországban egyre romlik a demokrácia helyzete. A polgári szabadságjogokért és az igazságügyi kérdésekért felelős testület most hallgatta meg a jelentést a lengyel állapotokról és arra a következtetésre jutott, hogy a nacionalista varsói kormány aláássa a jogállamot, így szorulnak vissza az alapjogok. Duda elnök győzelme után félő, hogy tovább zajlik az igazságszolgáltatás és a sajtó átalakítása, ami az EU és nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az állami ellenőrzés kiterjesztését szolgálja.
A bizottság (LIBE) 52-15 arányban felszólította a tagországokat, hogy folytassák a jogállami eljárást Varsó ellen. A jelentés, amelyet hamarosan az EP Közgyűlése is megvitat, szükségesnek nevezi, hogy csak kemény jogállami feltételek kikötése esetén szabad elfogadni a gazdasági segélycsomagot. Ezt azonban elutasítja a lengyel kormány, euroszkeptikus magyar szövetségesével egyetemben.
Die Welt
Novák Katalin szerint Magyarország nem zsarolja az EU-t, csupán az érdekeit képviseli. A Fidesz alelnöke ugyanakkor megerősítette, hogy az Orbán-kormány csak akkor egyezik bele a gazdasági szükségmegállapodásba, ha leáll a vizsgálat az ország ellen a 7-es cikkely alapján. Merthogy nincs a világon semmi gond a magyar demokráciával. Továbbá nem lehetséges, hogy tehetős államok aránytalanul többet kapjanak, mint a szegényebbek, azon kívül nem szabad politikai szempontoknak alárendelni az eszközök odaítélését. De az elsődleges magyar törekvés az, hogy jöjjön létre egyezség, hangsúlyozta.
A politikus az interjúban megismétli azt az állítást, hogy az EU jó pár éve már jóváhagyta a magyar jogi változtatások, beleértve az alaptörvény átírását, azaz alaptalanok a vádak a jogállam kapcsán. De most megint kezdődik elölről. Pedig az uniós jogban nincs rendelkezés a demokrácia és az anyagi eszközök junktimba állítására.
Novák arról számolt be, hogy amikor nemrégiben Gulyás Gergellyel együtt Berlinben járt, az uniópártok vezetői nem értették, a sajtó miért reagált olyan hisztérikusan a szükségállapotra. Az is szóba került: az EPP-nek nem érdeke, hogy a Fidesz otthagyja. Mint mondta, a német barátok nem értenek egyet azzal, hogy Tusk ki akarja záratni a magyar pártot. Azon kívül a pártcsalád elnökének nem volt joga, hogy a követeléssel nyilvánosan lépjen fel. Úgy hogy a magyar politikus azt jósolja, szeptemberben is zátonyra futnak az ez irányú próbálkozások.
Amúgy pedig a Fidesz jól el van azzal, hogy felfüggesztették a tagságát. Csak az a baj, hogy egyes szövetségesek időnként támadásba lendülnek, ahelyett, hogy közösen védekeznének a politikai ellenfelekkel szemben. A magyar párt azonban szívesen marad a Néppártban, ha ott sikerült konzervatív stratégiát kidolgozni a legfőbb kérdésekben. De ha nem megy, akkor veszi a kalapját. Magyar részről már úgy is vannak, akik régen szívesen kiléptek volna.
Végül az alelnök kijelentette, hogy a hiteles média a demokrácia nélkülözhetetlen alkotóeleme, ám az álhír, a valóság eltorzítása és a kényelmetlen tények elhallgatása árt a demokráciának.
Die Zeit
A volt német igazságügyi miniszter úgy véli, hogy akinek fontos a demokrácia, az elfogadja az állam ellenőrzését, épp ezért kulcstéma a mai és holnap európai csúcson, hogy csak olyan államok kaphassanak uniós pénzeket, amelyek tartják magukat a demokratikus normákhoz. Barley, aki jelenleg alelnök Strasbourgban, arra figyelmeztet, hogy nem szabad a gyors kompromisszum oltárán feláldozni az alapvető értékeket. Hiszen ha nem védjük meg a közösség pilléreit, akkor a szó legigazibb értelmében értéktelen mind a költségvetés, mind a koronavírus miatt nyújtandó támogatás.
A politikus kiemeli, hogy a német elnökségnek ragaszkodnia kell a hatékony jogállam mechanizmus kiépítéséhez. Csakhogy a tagállamok máris visszatáncolnak a Bizottság ez irányú javaslatától. Michel elképzelése megnehezítené a szankciók elrendelését. Ha kétharmad kell hozzá, akkor továbbra is nemzetállami politikai alkuk játékszerei lesznek az alapelvek. Hiszen nem csupán a sokat ostorozott magyar és lengyel vezetés tér el populista alapokon a jogállamtól. Egyre több a csodálójuk, utánzójuk és szövetségesük más tagországokban is. A módszer egységes: ide a brüsszeli pénzekkel, de az értékeiteket tartsátok meg csak magatoknak!
Ha minősített többséget kell felmutatni az ellenintézkedésekhez, akkor ugyanaz fenyeget, int a 7-es eljárás keretében: nem lehet érvényt szerezni neki. De sok kormány számára nem szimpatikus a tervezett jogállami vizsgálat sem, ám ez a hárítás rövidlátó, sőt veszélyes a demokrácia szemszögéből. Az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságát annak kell védenie, aki fölött azok ítéletet mondanak. Ez a demokrácia ellenségeinek lakmusztesztje.
A magyar és a lengyel kormány azon van, hogy teljesen maga alá rendelje a törvényhozást, a bíróságokat és a médiát, és cselekvőképtelenné tegye az ellenzéket. De a jelenlegi, szorult helyzet még segíthet is, hogy az állam- és kormányfők kemény jogállami mechanizmust hozzanak tető alá. Annál is inkább, mert nem szabad szem elől téveszteniük: bármiféle döntésükhöz meg kell szerezniük az EP áldását.
Die Welt
Németországnak egyértelműen állást kell foglalnia az európai autokratákkal szemben, azokat nem szabad tovább kényeztetni az EU egysége nevében. Erre hívja fel a figyelmet vendégkommentárjában két politológus, a magyar Hegedűs Dániel, aki Berlinben, az amerikai German Marshall Közép-Európa-szakértője, illetve Garvan Walshe, a londoni TRD Policy elemző intézet igazgatója. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor 10 éve szakadatlanul ostromolja azt, ami még egyáltalán megmaradt a liberális demokráciából, sőt, a Jog és Igazságosság még agresszívabban támadja a jogállamiságot. A tagállamok tétlenül szemlélik mindezt, akárcsak az Európai Tanács.
Mindig találtak valamit, amivel megmagyarázták a passzivitásukat. Még a kézzelfogható bizonyítékok sem voltak elegendőek, hogy megakadályozzák az agrár- és felzárkóztatási alapok egy részének ellopását. Az indok a leggyakrabban az volt: most nem alkalmas rá az idő. Jelenleg éppen a koronavírusra lehet mutogatni, ám Orbán és Kaczynski újabb rohamot indított. A hatalmi visszaéléseknek és a korrupciónak kettős a hatása: tüzelik az unióellenes hangulatot az észak- és nyugat-európai államokban, mert az emberek azt kérdezik, miért kell olyan kormánynak pénzt adni, amely, mondjuk, elűzi a CEU-t. Másfelől megkérdőjelezi a közösségi jogrendet.
A CDU a Fidesz egyik utolsó védelmezőjének számít az Európai Néppártban. De azért már látszanak kedvező jelek: Merkel a német elnökség súlyponti témájának tette meg a jogállamiságot. Szinte tragikus volna, ha ezek a pozitív fejlemények áldozatul esnének egy gyors, ám rossz kompromisszumnak a hosszú távú költségvetés kapcsán. Németország azonban képes a megfelelő irányba terelni az eseményeket. Már ha akarja. Budapest és Varsó idáig abból profitált, hogy az unió nem akarta kiélezni a dolgot. A két ország vétóval fenyegetőzik, így megkap jóformán mindent, amit csak akar.
A szakértők három ötletet vetnek fel a német diplomácia számára:
Mind az újjáépítési program, mind a költségvetés ügyében ki kell kötni a jogállami elvek betartását.
Újra kell keverni a kártyákat az EPP-ben: a német kereszténydemokratáknak össze kell gyűjteniük a bátorságukat, hogy támogassák Tuskot, illetve a szövetség kifogástalanul demokratikus pártjait, mert ki kell zárni a Fideszt.
Rá kell kényszeríteni a színvallásra Magyarországot és Lengyelországot, mivel ugyan mindkettő lebegteti a kilépést, ám gazdaságuk nem tudja nélkülözni a brüsszeli szubvenciókat. De ha a tagállamok, a németekkel az élen keményen odatesznek nekik, Orbán és Kaczynskinak nincs más választása, minthogy elfogadja a jogállami feltételt.
Mert ha nem engednek, akkor saját hatalmukat kockáztatják, ami széles körű korrupciós vizsgálatokkal járna együtt. Választás elé kell állítani őket, mert így kiderül, hogy az EU autokratáinak van a legtöbb vesztenivalójuk, ha a közösségi pénzügyekkel ütközik a demokrácia hiánya.
Kurier
A bécsi magyar nagykövet azt mondta, hogy Magyarország küldetésnek tekinti az üldözött keresztények védelmét a világban. Nagy Andor szerint itt az emberi jogok és a jelenlegi civilizáció legrejtettebb válságáról van szó. Ebből a szempontból különösen a Közel-Keleten és a Szahel-övezetben tragikus a helyzet. A világon 245 millió ember van üldöztetésnek kitéve a vallása miatt, a felük keresztény. Ám itt a világnak közbe kell lépnie, mert egyfajta „népgyilkosság” zajlik.
Éppen ezért jött létre a „Magyarország segít”-program, amely egyben az Orbán által újrafogalmazott kereszténydemokráciát szolgálja. Fontos cél, hogy a gondokat helyben orvosolják és ne hozzák be azokat Európába, ideértve hogy maradásra ösztökéljék a keresztényeket. A diplomata ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy kormánya az iszlám ellen volna. A magyar világiságot ért bírálatokra úgy reagált, hogy nálunk az egyház és az állam szétvált, de nem ellensége egymásnak. Főként szociális téren szoros az együttműködés.
