Előfizetés

Az iskolaőrnek elég a nyolc általános - de többet kap majd, mint egy pályakezdő tanár

Koncz Tamás Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.18. 06:20
Illusztráció
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Noha korábban úgy tűnt, hogy legalább középfokú végzettséget várnak el majd attól, aki iskolaőrnek állna, a jelek szerint lejjebb vitték a lécet.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság toborozó plakátja szerint ugyanis csak előnyt jelent a középfokú, vagy az ennél magasabb végzettség. A feltételek között csak a cselekvőképességet, a magyar állampolgárságot, az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmasságot, a büntetlen előéletet és az erkölcsi bizonyítványt sorolják fel. 
Az iskolaőrökről rendelkező jogszabályok nem részletezik ugyan a képzettségi feltételeket, de korábban minden, például egy államtitkári nyilatkozat is arra utalt, hogy a középfokú végzettség alapfeltétel lesz - egy korábbi, azóta törölt rendőrségi hirdetés egyértelműen tartalmazta is ezt a kritériumot.
Nem ez az egyetlen furcsaság a toborzás körül. Az, hogy nem elvárás a középfokú végzettség a leendő iskolaőröktől, azért is különös, mert a kormánylap Magyar Nemzet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárra hivatkozva még júniusban azt írta: ”bár elsősorban volt rendőrökre, például korkedvezményes nyugdíjazottakra számítanak, bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is.” Ráadásul alig egy hete a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság véletlenül, idő előtt kiadott hirdetésében még a jelentkezési feltételek közé sorolták a legalább középfokú végzettséget. Komoly aggályainak adott hangot Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja. Szerinte nagyon is indokolt lenne a középfokú végzettség elvárása, hiszen az iskolaőröknek komoly pedagógiai, pszichológiai, rendvédelmi felkészítésen kell átesniük. – Ebben a tekintetben én is elég szkeptikus vagyok – fogalmazott Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, aki szerint azokban az intézményekben, ahol valóban komoly konfliktusok adódhatnak, az iskolaőrnek minden tekintetben felkészültnek kell lennie. Az ügyben megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot és még péntek este az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de cikkünk megjelenéséig arra nem kaptunk választ, hogy miért nem tartják már indokoltnak a középfokú végzettség elvárását.  

Emmi: nem is állítottuk, hogy kell a végzettség

Cikkünk közlése után szombat délben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma, válaszlevelükben pedig elismerték, hogy tényleg nem kell több ehhez a munkához nyolc osztálynál. Mint írták: "Jogszabály valóban nem írja elő feltételként a középfokú végzettséget. Nem is állítottuk, hogy ezt jogszabály fogja előírni. Azonban a toborzás során kialakított protokoll alapján a jelentkezők között prioritást élveznek a legalább középfokú végzettséggel jelentkezők, ugyanúgy, ahogyan a rendőrségi tapasztalattal rendelkezők is."   
A rendőrségi toborzóból kiderül az is, hogy azok, akik megfelelnek a feltételeknek, és sikerrel abszolválják a rendőrségi kiképzést, vidéken havi bruttó 220 ezer, Pest megyében és Budapesten pedig bruttó 230 ezer forintos fizetésre számíthatnak, emellett mindenütt jár az évi bruttó 200 ezer forint cafeteria. Ez megerősíti azt, hogy az iskolaőrök többet keresnek majd mint egy pályakezdő tanár. Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmányának tagja szerint a tanárokra nézve sértő az, hogy egy általános iskolai végzettséggel rendelkező iskolaőr több pénzt keres majd, mint egy diplomás pályakezdő pedagógus. Pongó Géza pedig úgy reagált: nem fog csodálkozni, ha a bruttó 220-230 ezer forintos fizetésért nem fognak elegendő tanult, felkészült jelentkezőt találni az iskolaőri állás betöltésére.

Vizelt már ágyba?

Különös kérdésekre is válaszolniuk kell azoknak, akik iskolaőrnek jelentkeznek. A jelentkezési lapon a szokásos adatokon túl a pályázó vércsoportját, gyerekeinek nevét, életkorát is meg kell adni. A háziorvos által hitelesített teljes fizikai és pszichikai diagnózist kérnek, olyan pontokkal, hogy az illető vizelt-e már ágyba, fogyaszt-e alkoholt, drogot, küzd-e játékszenvedéllyel. Valószínűsíthető, hogy a sok pályázót már a beküldött dokumentumok alapján kiszórnak majd, és el sem juthatnak az első hatósági vizsgákig. A rendőrség ugyanakkor az ő adataikat is megőrzi majd. Az adatkezeléssel kapcsolatban a jelentkezési lap szűkszavúan csak egy linket közöl; innen egy Pdf-dokumentum tölthető le, ami hasonló szűkszavúsággal jelzi, meddig tárolják a megszerzett információkat: „rendőrség iratkezelési szabályzatának irattári terve szerint.” Ahhoz már egy külön Google-keresés kell, hogy megtudjuk, az ORFK egy évig kezelheti a hozzájuk beküldött információkat, függetlenül attól, hogy végül az illetőt felvették-e iskolaőrnek vagy sem.  

Leminősítik a kutatókat is: elveszítik közalkalmazotti státuszukat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.18. 06:00

Fotó: Népszava
Cserébe átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik, ha elfogadják az új feltételeket.
Szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amellyel megszüntetnék a tudományos kutatóintézetek dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyát, foglalkoztatásukat pedig egyszerű munkaviszonnyá alakítanák át – értesült lapunk. Forrásaink szerint az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) falain belül kész tényként kezelik a közalkalmazotti státusz megszüntetését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk érdeklődésére gyakorlatilag megerősítette, hogy a múzeumi és kulturális területen, illetve a szakképzésben dolgozókhoz hasonlóan az akadémiai dolgozók is elveszítik közalkalmazotti besorolásukat. Az ITM közölte, van szándék „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítására”. A cél - miként az a szaktárca válaszából kiderült - a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, „korszerű és rugalmas bérezéssel”. Azt még nem tudni, mikortól lépne életbe a jogállásváltozás: „folyosói pletykák” szerint két időpont merült fel, az egyik november elseje (ekkortól szüntetik meg a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát is), illetve 2021. január elseje.
Miután a dolgozóknak, ha elfogadják az új feltételeket, átlagosan 30 százalékos béremelést ígértek, az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján a novemberi időpont tűnik valószínűbbnek. Az érintettek körében idáig nagy volt a bizonytalanság, az ELKH vezetése, illetve az ITM ugyanis eddig sem velük, sem pedig érdekvédelmi szervezeteikkel nem egyeztetett. A kutatók közalkalmazotti státuszának megszüntetésével kapcsolatos tervekről érdeklődtünk az ELKH-nál is, de ezirányú kérdéseinkre csak annyit írtak, „a jogalkotás és jogszabálymódosítás kezdeményezése az Országgyűlés előtt a kormányzati szervek hatáskörébe tartozik”. Az ELKH elnöke, Maróth Miklós és Palkovics László innovációs miniszter június végén jelentette be, az idei év második félévében egyszeri 11 milliárd (majd jövőre, beépülő jelleggel további 22 milliárd forint) többletforrást kap az ELKH, ami bérfejlesztésre is fordítható. A kedden megjelent Magyar Közlönyben pedig 6,7 milliárd forintot csoportosítottak át személyi juttatásokra az ELKH-nak a Gazdaságvédelmi Alapból. Maróth Miklós külön hangsúlyozta, hogy első lépésként a finanszírozási feltételeken kell javítani, mert a hazai kutatók jelenlegi illetménye elmarad a külföldi fizetésektől.   A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja, Mende Balázs lapunknak azt mondta, a részletekről ezidáig velük sem egyeztettek. Annyi biztosnak látszik, hogy a béremelés mértéke egy teljesítményértékelésen fog múlni, ám azt nem tudni, pontosan milyen szempontok szerint értékelik majd a kutatókat. A szakszervezeti képviselő attól tart, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az ismeretlen értékelési rendszer alapot adhat a „gyengének és kormánykritikusnak” tekintett kutatók egyszerűbb eltávolítására. Ha valaki nem fogadja el a jogállásváltozással járó új feltételeket, azt automatikusan felmondásként értékelik.  

Hiányzó végkielégítések

A kutatók előtt álló változások szinte teljesen megegyeznek azzal, amin a szakképzésben dolgozók idén nyáron már átestek: egy átláthatatlan minősítési rendszerben értékelték őket, ez alapján állapították meg új béreiket, miután közalkalmazotti jogviszonyuk július 1-től megszűnt. Két lehetőségük volt: dolgoznak tovább munkaviszonyban, vagy végkielégítéssel távoznak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor több olyan esetről is tud, amelyben az érintettek nem kapták meg határidőig végkielégítéseiket. Az ügyekben jogi eljárást kezdeményeztek. 

Az EU-csúcs első napján még csak bemelegítettek a résztvevők

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.17. 20:29

Fotó: STEPHANIE LECOCQ / AFP
Meglepetések nélkül, a várakozásoknak megfelelően zajlott az európai uniós csúcs első napja: a tagállami vezetők ismertették a közös költségvetéssel és a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos általános álláspontjukat.
EU-diplomaták tájékoztatása szerint nyugodt és kiegyensúlyozott volt a tanácskozás légköre, minden résztvevő türelmesen végighallgatta a felszólalásokat. A 10 órakor kezdődött plenáris ülés késő délutánig tartott, ezt követően az állam- és kormányfők két-, illetve több oldalú találkozókon egyeztettek, majd lapzártánk után ültek ismét össze. Az ülést elnöklő Charles Michel először Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel egyeztetett. Michel várhatóan újabb kompromisszumos javaslatot tesz le az asztalra a teremben elhangzottak és a kétoldalú “gyóntatások” eredményeként. A magyar miniszterelnök péntek reggel konzultált a visegrádi országok vezetőivel, és a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy több lényeges kérdésben sikerült egységes véleményt kidolgozniuk, részleteket azonban nem árult el. A lengyel delegáció ugyan ismét azt hangoztatta, hogy nem kéne a jogállamot belekeverni a költségvetésbe, kérdés azonban, hogy a végjátékban mennyire határozottan áll ki az anti-korrupciós szabályrendszer bevezetése mellett. A jogállami feltételrendszer elfogadtatásának többen is szurkolnak a partvonalról: Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, és Manfred Weber, az EPP európai parlamenti csoportjának elnöke egyaránt Twitter-üzenetekben biztatta a résztvevőket: ne engedjék, hogy a javaslat kimaradjon a végső megállapodásból. A pénteki eszmecserén mindenekelőtt az EU 2021-ben kezdődő, 1074 milliárd eurós hétéves költségvetésének és a 750 milliárdosra tervezett helyreállítási alapjának a nagyságáról csaptak össze a nézetek. A takarékos négyeshez tartozó tagállamok képviselői a pénzügyi csomag mindkét elemének a csökkentésére tettek javaslatot, és világossá tették, hogy nem kívánnak lemondani a nettó befizetőként nekik járó éves költségvetési visszatérítésről. Az utóbbit Emmanuel Macron támadta hevesen. Hollandia leszögezte: csak úgy hajlandó hozzájárulni a közös hitelfelvételből fedezett pénzügyi mentőcsomaghoz, ha a többi tagországgal együtt kiterjedt jogosítványokat kap a pénzköltés jóváhagyására és ellenőrzésére. A járvány következményeinek enyhítésére kidolgozott támogatási rendszer két legnagyobb kedvezményezettje, Olaszország és Spanyolország kormányfője világossá tette, hogy ragaszkodik a beígért összegekhez.