Előfizetés

Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble űrteleszkóp utódjának felbocsátását

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 12:05

Fotó: GREGG NEWTON / AFP
A pandémia és technikai követelmények miatt tolták el a stratot.
Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble-űrtávcső utódjának világűrbe juttatását. A James Webb űrteleszkóp 2021. október 31-én indulhat útnak a NASA tájékoztatása szerint. A korábbi tervekben 2021 márciusi indítás szerepelt, de a csütörtöki közlemény szerint
a pandémia és technikai követelmények miatt hét hónappal eltolják a startot.

Az új generációs James Webb munkába állására már egy évtizede égető szüksége lett volna az űrkutatásnak. Két éve különböző hardverproblémák és emberi hiba miatt kellett elhalasztani felbocsátását. A NASA egyik vezetője, Steve Jurczyk hangsúlyozta, hogy
miközben a küldetés sikere kulcsfontosságú, a legnagyobb hangsúly mégis az emberek biztonságán van.

A NASA azt is leszögezte, hogy a kongresszus által jóváhagyott 8,8 milliárd dolláros keretet nem fogják túllépni az új halasztás miatt. A héthónapos késlekedés csaknem felét, három hónapot a koronavírus-járvánnyal indokolták, a pandémia ugyanis lelassította a teleszkóp munkálatait a dél-kaliforniai Northrop Grumman űrtechnológiai vállalatnál. További négy hónap a felbocsátás biztonságos megszervezésére kell. A technikusok az űrtávcső teniszpálya méretű napvitorláját is újból ki akarják nyitni, és aztán újracsomagolni. A NASA jövő nyáron szállítja a Webbet a kilövés európai helyszínére, Francia Guyanára. A távcsövet egy Ariana rakéta juttatja az űrbe. Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Már eddig is milliós nagyságrendű felvételt készített, egyebek mellett vizsgálta a Naprendszer kisbolygóit, a planetáris köd finomszerkezetét, az üstökösöket, a csillagok halálát. Amikor a James Webb eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, valamint a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat is tanulmányozhatja. A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső
a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble-űrteleszkópé.

Húsz perc alatt kimutatja a koronavírus-fertőzést egy ausztrál teszt

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 10:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kutatók azt remélik, hogy tesztjüket antitestek észlelésére is lehet használni, segítve a vakcinák klinikai vizsgálatait.
Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy tesztet, amely mintegy 20 perc alatt kimutatja vérmintából a koronavírus-fertőzést. A Monash Egyetem kutatói szerint a teszt kimutatja azt, hogy az adott egyén fertőzött-e és azt is, hogy fertőzött volt-e a múltban. A teszt fejlesztésében az egyetem kutatói mellett részt vettek a BioPRIA kutatóintézet valamint CBNS bio-nanotudományok intézet szakemberei. A teszt parányi, 25 mikroliter vérplazmát vizsgál agglutinácó – a vörösvértestek összecsapódása – után kutatva, amelyet a koronavírus idéz elő. Míg a jelenleg létező torokkenetteszt azt a célt szolgálja, hogy kimutassa a koronavírus-fertőzést, az agglutináció-vizsgálat azt is megállapíthatja, hogy ha valaki a közelmúltban fertőzött volt, még akkor is, ha a fertőzés már elmúlt. Óránként több száz ilyen tesztet lehet elvégezni – közölték a kutatók, akik azt remélik, hogy tesztjüket antitestek észlelésére is lehet használni, segítve a vakcinák klinikai vizsgálatait. A kutatók szabadalmaztatták eljárásukat, kormányzati és kereskedelmi támogatást kértek a gyártás felgyorsításához. Az új koronavírus világszerte már több mint 13,8 millió embert fertőzött meg, a Covid-19-ben és szövődményeiben mintegy 600 ezren haltak meg azóta, hogy a vírus múlt év végén megjelent Kínában.

Első díjat nyert el a NASA pályázatán a magyar Puli Space

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.17. 17:50

Fotó: Puli Space Technologies/Facebook
A kihíváson olyan megvalósítható, kis méretű és kis tömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek akár cipősdoboz méretű robotokon is bevethetők.
Első díjat nyert az amerikai űrügynökség (NASA) "Honey, I shrunk the NASA payload" (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) kihívásán a magyar Puli Space csapatának Puli Lunar Water Snooper (holdi vízszaglászó) elnevezésű detektora. A kihíváson olyan megvalósítható, kis méretű és kis tömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek akár cipősdoboz méretű robotokon is bevethetők. A Puli vízkutató detektora a holdi erőforrások kategória első díját hozta haza - közölte az MTI-vel pénteken a Puli Space. Mint a közlemény emlékeztet, a NASA Artemis programja 2024-re tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Ennek előkészítésén nemcsak az Egyesült Államok dolgozik gőzerővel, hanem egy gyorsan növekvő nemzetközi közösség is munkálkodik azon, hogy a Holdon fenntartható módon teremtse meg az állandó emberi jelenlétet. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a Holdra szállást. A tervezett kínai, indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (kereskedelmi holdi hasznos teher szolgáltatások) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak a Holdra: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems űrszondái visznek többek között NASA műszereket és kisméretű holdjárókat is. Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata. A Holdon jelenleg ezen lehetőségek első számú jelöltje a vízjég, amelyből a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de még fontosabb, hogy rakéta üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani. A holdi hidrogénkészletek felfedezése és jellemzése ezért különösen fontos. A Puli Lunar Water Snooper képes azonosítani a hidrogént és méri annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kg-os holdjáró hasára szerelve is - szólt a Puli Space a detektorról. A NASA pályázatának zsűrije a közlemény szerint kiemelte, hogy a Puli Lunar Water Snooper koncepció izgalmas, jól kidolgozott, és egyhangúlag javasolta a díjra. "Ez a kihívás remek lehetőséget adott számunkra, hogy innovatív ötleteinket és mérnöki-tudományos képességeinket hasznosítva mutassunk valami érdekeset a NASA-nak is, és hozzájáruljunk egy holdfelszíni NASA küldetéshez a közeljövőben. (...) Mindenképp továbbfejlesztjük nyertes koncepciónkat, amelyre nagy az érdeklődés nemzetközi szinten, és bízunk benne, hogy 2022-ben a mérőeszközünk egy kis rover alján a Hold felszínén térképezi fel a hasznosítható vízkészleteket" - idézi a kommüniké Lucsányi Dávidot, a Puli tudományos csoportvezetőjét. Pacher Tibor, a Puli Space vezetője hozzátette: "nagyon örülök az elismerésnek, és büszke vagyok a csapat munkájára. A Puli csapata hisz abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában" - áll a közleményben.