Nem csillapodnak a harcok, hiába állítja hetek óta a líbiai polgárháború összes érintettje - a nemzetközileg elismert kormány, a felkelők, valamint a két fél külföldi támogatói -, hogy tűzszünetet akarnak, esély sem látszik a fegyvernyugvásra. Mindez részben a konfliktus dinamikájának a következménye: a fölénybe került kormányerők és az őket támogató Törökország nem akarják feladni lendületüket, még két stratégiai jelentőségű helyszínre, Szirte kikötővárosára, valamint az El-Dzsufra katonai reptérre fenik a fogukat. A csatához persze nem ragaszkodnak, megelégszenek azzal is, ha a lázadók egyszerűen kivonulnak. A Halifa Haftár tábornok vezette felkelőknek és pártfogóiknak, az Egyesült Arab Emírségeknek, Egyiptomnak és Oroszországnak viszont eszük ágában sincs területeket feladni, ők azt szeretnék, ha a mostani állások mentén fagyna be a front. Mindez elkerülhetetlenné teszi az összecsapást.
A kormányerők a hétvégén kétszáz járműből álló hadoszlopot vezényeltek a nyugat-líbiai Miszrátából Szirte irányába, a parancsnokok azt mondták, felkészültek a kikötőváros elleni offenzíva második szakaszára. A lázadók is mozgósítanak, Egyiptom pedig beavatkozással fenyeget, ha megindulna az ostrom. Mindeközben, a Haftár oldalán álló külföldi zsoldosok - a Kremlhez szorosan kötődő Wagner magánhadsereg, a szír és szudáni harcosok - bevonultak a kelet-líbiai olajlétesítményekbe, ezzel is biztosítva, hogy folytatódjon az országnak komoly bevételkiesést okozó olajblokád.
Noha a harctéri események jelentősége sem elhanyagolható, a líbiai konfliktus nemzetközi jellegéből adódóan talán még fontosabb a háttérben zajló diplomáciai mozgolódás. Különösen nagy hatása lehet annak, hogy úgy tűnik, az Egyesült Államok mostanra egyértelműen elkötelezte magát a tripoli kormány mellett. Washington álláspontja sokáig zavaros volt, tavaly áprilisban például a sajtóhírek szerint kifejezetten bátorították a főváros ostromára készülő Haftárt, novemberben viszont már a hadművelet leállítását szorgalmazták.
A változást vélhetően az okozta, hogy időközben a felkelők soraiban orosz zsoldosok jelentek meg. Ezt támasztja alá, hogy éppen az amerikai hadsereg leplezte le műholdfelvételekkel, hogy Oroszország Szíriából vadászgépeket küldött a felkelőknek. Múlt csütörtökön azonban már az is világossá vált, hogy Washington nem csupán az oroszok ellen van. David Schenker a közel-keleti térségért felelős amerikai külügyi államtitkár elfogultsággal vádolta meg az Európai Uniót, amiért az csak Törökországon kéri számon az ENSZ-fegyverembargó megsértését, a lázadóknak katonai eszközöket szállítmányozó Emírségeken, Egyiptomon illetve Oroszországon nem. Ezek után szombaton a francia, a német és az olasz kormány közös közleményben bejelentette: szankciókat fontolgatnak a fegyverembargót megsértőivel szemben. Egyelőre azonban nem világos, hogy a büntetőintézkedések mely országokra vonatkoznának.
