földbirtok;földművelés;agrárium;mezőgazdaság;

2020-07-20 06:20:00

Kisbirtokos vízió, nagybirtokos valóság

Orbán Viktor szerint minden rendben van a magyarországi földviszonyokkal, mert a termőföld négyötödét kis- és középbirtokosok használják. A statisztikák és elemzések cáfolják ezt.

Ma Magyarországon földbéke van, amit érdemes megvédeni. Ehhez a földkérdést kellett rendezni, s olyan viszonyrendszert kialakítani, amelyben mindenki megtalálhatta a számítását. Erről beszélt Orbán Viktor nemrégiben azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a Fazekas Sándor volt agrárminiszter közreműködésével készült Mindent a magyar vidék jövőjéért - Mezőgazdaságunk 2010-2018 című könyvet. A miniszterelnök az eseményen kijelentette: a földkérdést úgy rendezték, hogy a földtulajdon 80 százaléka kis- és közepes birtokosoké, 20 százaléka pedig a nagybirtokosoké.

A tények azonban ennek ellentmondanak.

Kovách Imre, a debreceni egyetem szociológus professzora 2018-ban készített egy elemzést a magyarországi földhasználatról és a földtulajdoni szerkezetről. Ebben megállapította, hogy mind az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek száma, mind az általuk használt földterület nőtt az 50 hektárnál nagyobb, de különösen a 100 hektárt meghaladó birtokkategóriákban. Az, hogy 2015 és 2016 között az állam értékesített háromszáznyolcvanezer hektár földet – ami az összes mezőgazdasági terület mintegy nyolc százalékának felel meg – csak elenyésző mértékben módosította a földhasználat koncentrációját.

A tanulmány megerősítette Ángyán József volt parlamenti államtitkár korábbi elemzéseinek summázatát: bár kisebb birtokosok is jutottak ilyen módon földekhez, az állami földeladások legnagyobb nyertesei a nagyobb gazdaságok voltak, ami a nagybirtokosok csoportjának összetételét részlegesen átrendezte, de a földhasználat szerkezetét nem.

– A gazdaságok 4,3 százaléka, vagyis 16 039 termelőegység használta a hazai mezőgazdasági terület háromnegyedét, s 8762 gazdaság – az összes 2,3 százaléka – művelésében volt a föld közel kétharmada 2016-ban. Az ezer hektárnál nagyobb 532 gazdaság (0,1 százalék) használja a mezőgazdasági terület 19,6 százalékát, 916 052 hektárt, s az ötszáz hektárnál nagyobb 1302 gazdasághoz (az összes 0,3 százaléka) tartozik 1 458 240 hektár, az összes mezőgazdasági terület 31,2 százaléka – összegezte a debreceni professzor.

Ha tehát a kormányfő nagybirtokosokon azokat értette, akik ezer hektár fölötti területeket mondhatnak a magukénak, valójában igazat mondott, hisz az ő arányuk a tanulmány szerint az összes földhasználó 19,6 százaléka. S itt jutunk el a kisbirtok-középbirtok-nagybirtok kategóriáig.

Szakértőkkel beszélgetve az derült ki, hogy Magyarországon a közmegállapodás az 50 hektár alatti földterületet tekinti kisbirtoknak, az 50 és 300 hektár közöttieket középkategóriásnak, s az e felettieket nagybirtoknak. Így már árnyaltabb a kép, hiszen a 20 százaléknyi „hivatalos nagybirtokos” mögé mindjárt felsorakoznak az 500 hektárnál többet használók, vagyis további 31,2 százaléknyi földtulajdonos, s akkor még nem beszéltünk azokról, akik 300 és 500 hektár közötti földtulajdonnal rendelkeznek, az ő számuk még tovább növelné ezt az arányt. Ennek alapján tehát a földek több, mint 50 százaléka, de akár kétharmada is lehet a nagybirtokosoknál.

Az adatok elemzéséből azonban további következtetéseket is le lehet vonni. Az egy gazdaság művelése alá tartozó termőföld tulajdonjogát ugyanis esetenként több tulajdonos nevére jegyezték be a legkülönbözőbb okok miatt – olvasható Kovách Imre tanulmányában. Az egyik ilyen ok volt a támogatási rendszer változása.

Az Európai Unió az egységes területalapú támogatási rendszer (Single Area Payment Scheme, SAPS) keretében 2014-ig évente 60-70 000 forint támogatást adott hektáronként: ennek összegét a támogatott nevével és lakcímével együtt az interneten nyilvánosságra kellett hozni, és ez az adatbázis alkalmat adott a földtulajdon és földhasználati viszonyok pontosabb elemzésére is. Ez alapján a lista alapján az azonos tulajdonosi címekre bejegyzett földeket összegezve kiderül: a 200 hektár feletti és különösen az 500 hektárt meghaladó gazdaságok földjeinek átlagos nagysága tovább nőtt, miközben a klasszikus kisbirtokosok, vagyis a 10–50 hektárt használók száma nem változott.

Mivel az uniós területalapú támogatási rendszer elosztásának feltételei 2015-ben megváltoztak – minél nagyobb egybefüggő birtoktestet tulajdonol valaki, annál kevesebb uniós pénzt kap, sőt, az 1200 hektár feletti birtokok után már egyáltalán nem jár támogatás – ezért a legnagyobb birtokokat kisebb egységekre bontották. Ez azonban csak névleg változtatott a földhasználat koncentrációján, összességében továbbra is néhány száz nagygazdáé vagy nagy gazdaságé a területek zöme. 

Hogy az elmúlt közel száz évben miként változott meg a nagybirtokosok javára a magyarországi földhasználat szerkezete, azt jól illusztrálja, hogy míg 1935-ben a 100 kataszteri hold feletti gazdaságok - az összes 4 százaléka - használták a föld 43,1 százalékát, (1,7 hold egy hektárnak felel meg), addig 2014-ben már a összes földbirtokos alig 1,3 százaléka művelte a mezőgazdasági területek 68 százalékát.