Előfizetés

Kisbirtokos vízió, nagybirtokos valóság

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.20. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Orbán Viktor szerint minden rendben van a magyarországi földviszonyokkal, mert a termőföld négyötödét kis- és középbirtokosok használják. A statisztikák és elemzések cáfolják ezt.
Ma Magyarországon földbéke van, amit érdemes megvédeni. Ehhez a földkérdést kellett rendezni, s olyan viszonyrendszert kialakítani, amelyben mindenki megtalálhatta a számítását. Erről beszélt Orbán Viktor nemrégiben azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a Fazekas Sándor volt agrárminiszter közreműködésével készült Mindent a magyar vidék jövőjéért - Mezőgazdaságunk 2010-2018 című könyvet. A miniszterelnök az eseményen kijelentette: a földkérdést úgy rendezték, hogy a földtulajdon 80 százaléka kis- és közepes birtokosoké, 20 százaléka pedig a nagybirtokosoké. A tények azonban ennek ellentmondanak. Kovách Imre, a debreceni egyetem szociológus professzora 2018-ban készített egy elemzést a magyarországi földhasználatról és a földtulajdoni szerkezetről. Ebben megállapította, hogy mind az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek száma, mind az általuk használt földterület nőtt az 50 hektárnál nagyobb, de különösen a 100 hektárt meghaladó birtokkategóriákban. Az, hogy 2015 és 2016 között az állam értékesített háromszáznyolcvanezer hektár földet – ami az összes mezőgazdasági terület mintegy nyolc százalékának felel meg – csak elenyésző mértékben módosította a földhasználat koncentrációját. A tanulmány megerősítette Ángyán József volt parlamenti államtitkár korábbi elemzéseinek summázatát: bár kisebb birtokosok is jutottak ilyen módon földekhez, az állami földeladások legnagyobb nyertesei a nagyobb gazdaságok voltak, ami a nagybirtokosok csoportjának összetételét részlegesen átrendezte, de a földhasználat szerkezetét nem. – A gazdaságok 4,3 százaléka, vagyis 16 039 termelőegység használta a hazai mezőgazdasági terület háromnegyedét, s 8762 gazdaság – az összes 2,3 százaléka – művelésében volt a föld közel kétharmada 2016-ban. Az ezer hektárnál nagyobb 532 gazdaság (0,1 százalék) használja a mezőgazdasági terület 19,6 százalékát, 916 052 hektárt, s az ötszáz hektárnál nagyobb 1302 gazdasághoz (az összes 0,3 százaléka) tartozik 1 458 240 hektár, az összes mezőgazdasági terület 31,2 százaléka – összegezte a debreceni professzor. Ha tehát a kormányfő nagybirtokosokon azokat értette, akik ezer hektár fölötti területeket mondhatnak a magukénak, valójában igazat mondott, hisz az ő arányuk a tanulmány szerint az összes földhasználó 19,6 százaléka. S itt jutunk el a kisbirtok-középbirtok-nagybirtok kategóriáig. Szakértőkkel beszélgetve az derült ki, hogy Magyarországon a közmegállapodás az 50 hektár alatti földterületet tekinti kisbirtoknak, az 50 és 300 hektár közöttieket középkategóriásnak, s az e felettieket nagybirtoknak. Így már árnyaltabb a kép, hiszen a 20 százaléknyi „hivatalos nagybirtokos” mögé mindjárt felsorakoznak az 500 hektárnál többet használók, vagyis további 31,2 százaléknyi földtulajdonos, s akkor még nem beszéltünk azokról, akik 300 és 500 hektár közötti földtulajdonnal rendelkeznek, az ő számuk még tovább növelné ezt az arányt. Ennek alapján tehát a földek több, mint 50 százaléka, de akár kétharmada is lehet a nagybirtokosoknál. Az adatok elemzéséből azonban további következtetéseket is le lehet vonni. Az egy gazdaság művelése alá tartozó termőföld tulajdonjogát ugyanis esetenként több tulajdonos nevére jegyezték be a legkülönbözőbb okok miatt – olvasható Kovách Imre tanulmányában. Az egyik ilyen ok volt a támogatási rendszer változása. Az Európai Unió az egységes területalapú támogatási rendszer (Single Area Payment Scheme, SAPS) keretében 2014-ig évente 60-70 000 forint támogatást adott hektáronként: ennek összegét a támogatott nevével és lakcímével együtt az interneten nyilvánosságra kellett hozni, és ez az adatbázis alkalmat adott a földtulajdon és földhasználati viszonyok pontosabb elemzésére is. Ez alapján a lista alapján az azonos tulajdonosi címekre bejegyzett földeket összegezve kiderül: a 200 hektár feletti és különösen az 500 hektárt meghaladó gazdaságok földjeinek átlagos nagysága tovább nőtt, miközben a klasszikus kisbirtokosok, vagyis a 10–50 hektárt használók száma nem változott. Mivel az uniós területalapú támogatási rendszer elosztásának feltételei 2015-ben megváltoztak – minél nagyobb egybefüggő birtoktestet tulajdonol valaki, annál kevesebb uniós pénzt kap, sőt, az 1200 hektár feletti birtokok után már egyáltalán nem jár támogatás – ezért a legnagyobb birtokokat kisebb egységekre bontották. Ez azonban csak névleg változtatott a földhasználat koncentrációján, összességében továbbra is néhány száz nagygazdáé vagy nagy gazdaságé a területek zöme.  Hogy az elmúlt közel száz évben miként változott meg a nagybirtokosok javára a magyarországi földhasználat szerkezete, azt jól illusztrálja, hogy míg 1935-ben a 100 kataszteri hold feletti gazdaságok - az összes 4 százaléka - használták a föld 43,1 százalékát, (1,7 hold egy hektárnak felel meg), addig 2014-ben már a összes földbirtokos alig 1,3 százaléka művelte a mezőgazdasági területek 68 százalékát.

A megyei adatok sem igazolják a családi gazdálkodók sikerét

Ángyán József volt parlamenti államtitkár – aki 2012-ben azért állt fel a székéből, mert az akkori Orbán-kormány az eredeti elképzelésekkel szembemenve nem kötötte a földhasználatot helyben lakáshoz, s emiatt épp nem a kis-és középbirtokosoknak kedvezett – tucatnyi megyében elemezte eddig, miként kerültek az állami földek nagybirtokosok kezébe. Hajdú-Biharban az itt elárverezett több, mint 12 ezer hektár mintegy 70 százalékát mindössze huszonnégy érdekkör szerezte meg a hozzájuk köthető hatvanöt nyertes árverező révén. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a parcellák közel kétharmadát a licitálók tíz százaléka szerezte meg, a 300 hektár feletti, értékesebb birtoktesteken mindössze negyvenöt nagy érdekkör osztozott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a dobra vert 11 ezer 300 hektár állami terület több mint felét néhány tucatnyi, időnként céghálóban összeolvadó érdekeltség kaparintotta meg. Pest megyében a területek háromnegyedét 27 nagy érdekeltség szerezte meg. Veszprémben a földek kétharmada, vagyis mintegy 5800 hektár nem a kormánypropagandában szereplő családi gazdaságoknak, hanem 19 nagy érdekeltségnek jutott. Baranyában a birtokok több, mint felén 27 nagy érdekeltség osztozott, itt a helybéli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – 83 százalékát - más településen élő, tőkeerős árverezők vitték el. Békés megye esetében is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, a földek zömét pedig különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron ütötték le. Itt fordult elő az az érdekes helyzet, hogy a muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre egyetlen árajánlat sem érkezett. Korábban megírtuk: a helyiek szerint Mészáros Lőrinc nézte ki magának a birtokot, de mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak, hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért. Ezért aztán inkább magát a hidasháti részvénytársaságot vette meg, amivel együtt övé lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is. Ángyán összesítése szerint egyébként Mészáros ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségeinek összterületét. D.J. 

Uniós átlag feletti nagybirtokok

Az Eurostat 2011-ben közreadott összesítése szerint Magyarország a szlovák, cseh, bolgár, a brit, és az észt után a hatodik helyen áll abban a sorrendben, amelyet a birtokszerkezet koncentrációja alapján soroltak be. Ez alapján nálunk a földtulajdonok közel hatvan százaléka meghaladja a száz hektáros birtokméretet. Hogy mi számít nagybirtoknak, az az európai átlagot tekintve nagyon vegyes. Ezt úgy szokták átlagolni – mondta el lapunknak Ángyán József –, hogy egy adott országban nagybirtoknak azt a földterületet tekintik, amelyet a gazdák felső húsz százaléka birtokol. Ennek alapján például Svájcban 54, Hollandiában 135, Belgiumban 150, Franciaországban 274, Olaszországban 337 hektár az átlagos nagybirtok-méret. Magyarországon ennek alapján ez a számarány meghaladja a 3000 hektárt. Ha tehát Orbán Viktor a háromezer hektár feletti nagybirtokok alapján számította ki a nagybirtokosok arányát Magyarországon, Ángyán szerint azt is hozzá kellett volna tennie, hogy ez a birtokméret az európai átlagot tekintve kiugróan magasnak számít. Ha csak a V4-ek országait tekintjük, velük nagyjából azonos pályán mozgunk: Csehországban 3500, Szlovákiában 3900 hektár számít ez alapján nagybirtoknak, egyedül a lengyeleknél igazságosabb a „leosztás”, ott a legnagyobb földtulajdonosok átlag 250 hektár felett rendelkeznek. D.J.

Idén drágábban szelhetjük a dinnyét

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.18. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Július közepén hivatalosan is megkezdődött a dinnyeszezon. Nemcsak az időjárás, de a görögdinnye árak is szélsőségesen, a tavalyiakat jócskán meghaladva alakulnak az idén.
- Jaj, lelkem! Hatvan évvel ezelőtt a Balatonnál még a dinnye darabját két forintért adták a parasztok a lovaskocsikról! Én a 90 ezer forintos nyugdíjamból nem tudok kilójáért 450-et, de még 300 forintot se adni – fordult hozzám lemondóan az idős asszony, miközben az újpesti piac előtti medgyesegyházi dinnyét hirdető táblát néztük. A sárgadinnye kilóját 900 forintra tartotta az árus. Bent, a modern piacépületben is kerekítve 300 forintért, igaz, akad, ahol 250- 280-ért  mérik a görögdinnye kilóját, s 700 forintért a sárgadinnyét. Az árusok állították, magyar gyümölcsöt kínálnak. Az egyik standon, természetesen magyar koktél görögdinnyét is lehet vásárolni, ráadásul darabját 500 forintért. Bár vélhetően a kisnyugdíjasokat ez sem vigasztalja. A Lehel téri piacon, nyilván véletlenül, szinte minden árusnál 298 forintért mérték a görög és 580 forintért a sárgadinnyét. Persze azért akadtak kivételek. Legalábbis a Váci út felőli soron az egyik standon a sárgadinnyét is 298-ért adták, míg két másik helyen kilóját már 498-ért kínálták. Az egyik pult előtt egy fiatal anyuka számolt a dinnyehalom előtt. - Édesanyám már nyugdíjas, nem veti fel a pénz, tudom, milyen nehéz neki és a többi nyugdíjasnak, de gyesen sem könnyebb. A férjem állása bizonytalan, meg kell gondolnom mire költsünk – mondta. Végül nem tudott ellen állni a srácai könyörgésének és egy nagyobb cikkely görögdinnyét tett a bevásárlókosarába. Ennyivel ők is hozzájárulnak az évi 8-12 kilogrammos átlagfogyasztáshoz. A máskor külföldi turistáktól nyüzsgő, bábeli hangzavartól zajos Fővám téri piacon szerdán csak egy olasz mama és a két bambina képviselte a nemzetköziséget ottjártunkkor. Számukra valószínűleg a jelenlegi euró-forint árfolyam mellett olcsónak tűnhetett a 298 forintos görög és az 598 forintos sárgadinnye, amelyet az olasz konyhaművészet előszeretettel alkalmaz salátákban, vagy előételként pármai sonkába csomagolva. A hazai vásárlóknak üdítő kivétel az egyik standon árusított 2-3 kilós, az árus szerint magyar kis görögdinnye a maga 248 forintos árával. Egy leleményes árus a nagycsarnokban is átlagosnak számító árat akciósként hirdeti. Bizonyára megéri neki, akad kapás a csalira. A nagycsarnok „főutcáján” a zöldséges a magyar koktél görögdinnye kilóját 598, a sárgadinnyét 980 forintért adná, de ennyiért nem tolongtak a pultjánál a vevők. Tőle nem messze, mintha a pincébe zuhant volna az ár, 148 a görög és 498 a sárgadinnye. Akinek megéri, összehasonlító tesztet végezhet a piac legolcsóbb és legdrágább dinnyéivel. A piaci körséta után következhettek a nagy élelmiszerláncok. A Tesco Eiffel téri üzletében a görögdinnye polcán az árcédula szerint magyar gyümölcsöt vehet a fogyasztó kilóját 209 forintért, de a sárgáért sem számít föl többet a lánc 385 forintnál. A garancia itt is a bizalom, mert más egyéb jelzés nincs. A Lidl Bajcsy-Zsilinszky úti üzletében a mini görögdinnye árcédulája egyszerre oldja meg a szemészeti vizsgálat és a rejtvényfejtés problémáját. Azon ugyanis a 299-es ár alatt az volt feltüntetve: a származási ország elolvasható a kartondobozon. Ott egy vignettán nagyítóval is alig olvasható szöveg, és rengeteg szám, amit ha egy sólyom szemű kódfejtő elolvas, még élvezetet is találhat benne. A mezei vásárló azonban inkább talán bosszankodhat ezen. Akad egy hasonlóan izgalmasnak ígérkező feladvány a mini dinnyék tőszomszédságában. Egy általunk eddig nem ismert Cantaloupe dinnye, amelynek kilója 700 forint. Az árcédulán az előbbi szöveg, rutinos vásárló már le sem hajol a matricán kibogarászni a származási országot. Itt azért van egy további nehezítő feladat is. A két, egymás mellé tett doboz egyikében sárgadinnyének, míg a másikban furcsa, amerikai focilabdára emlékeztető, a színe alapján talán görögdinnye halom kelleti magát. Ugyanott 599-ért mézdinnye, származási ország, lásd mint fent. Az Aldiban 199 a görög és 699 a sárga. Az árcédula szerint magyar, de sem a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének az eredetet és minőséget igazoló matricája, sem a szerdától kötelező kis magyar zászló nem erősíti meg ezt az állítást. Marad a kereskedő és a vevő közötti bizalom. Választékbővítés gyanánt olasz mini görögdinnyét is árusítanak kilónként 500 forintért. A Spar Nyugati téri aluljárójában található szupermarkettjében a sárgadinnye 699, a görögdinnye 218 forint. A honlapon szerepel a sárga bélű görögdinnye is, kilója 299 forintos áron, de ottjártunkkor éppen nem volt. Összességében elmondható mind a piacokon, mind a láncok üzleteiben szinte sehol nem látni egyértelmű eredetigazolást a dinnye származási országáról. A piacokon az árusok között tartott rögtönzött közvélemény kutatás szerint a dinnye árát egyebek mellett a szeszélyes időjárás, a májusi fagy, a júniusi monszun esők, a munkaerő és egyéb költségek alakították, alakítják. Különösen a szabadföldi ültetvényeken fagytak ki a palánták. Az esőzések pedig hátráltatták a betakarítást is. Ráadásul 2020-ban a vevők bánatára elmaradt a tavalyi kánikula, amikor szinte egyszerre érett be minden termőtájon a dinnye. Idén 1-2 hetes csúszással indul az igazi dinnyeszezon, még ha a hivatalos nyitás meg is történt 15.-ével. Tavaly a 200 ezer tonnás termésből a csökkenő export miatt több maradt a hazai piacra, idén kevesebb - becslések szerint 160 ezer tonna -  dinnyét szüretelnek majd, de a szakemberek szerint elegendő lesz a kínálat és kitart egészen szeptember közepéig. 

Lemaradhatunk a versenyben

A hazai görögdinnye termelők többsége még mindig a hagyományos 10-20 kilós dinnyét termesztik, holott idehaza is növekszik az igény az úgynevezett koktél-, vagy hűtőszekrény dinnyékre – nyilatkozta a Népszavának Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke. Az általunk megkérdezett árusok szerint idén kevesebb dinnye termett az átlagosnál. Ennek csak az időjárás az oka? Az is, de ebben szerepet játszhatott az is, hogy míg tavaly is még 4800 hektáron termesztettek a gazdák görögdinnyét, addig ez a terület ebben az évben nagyjából 4100-4200 hektárra csökkent. Jól példázza ezt, hogy tavaly a szabolcsi ültetvények még terjeszkedtek, most ott is jelentős volt a visszaesés. Emiatt várható, hogy 2020-ban nem lesz meg a 200 ezer tonnás termés. De a hazai ellátással nem lesz gond. Augusztus második feléig Hevesből, a Jászságból, illetve a Nyírségből egész szeptemberben jut a piacokra dinnye.  Mi az oka a lanyhuló termelői kedvnek?  Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás mellett a nyomott felvásárlási árak. Az önköltség pedig ahhoz képest igen magas. Emiatt is sokan felhagytak a dinnyézéssel. Ez a folyamat egyébként már tavaly látható volt.  Mi okozta a piacvesztésünket? Korábban a legtöbb görögdinnyét a német nyelvterületre, illetve Csehországba, Szlovákiába, Lengyelországba szállítottuk. Ám egyre nagyobb az igény a kisebb, magszegény, vagy mag nélküli, főleg az 1-2 kilós úgynevezett hűtőszekrény dinnyékre, amiket, mint a nevük is mutatja, kényelmesen el lehet tenni a frizsiderbe. Egyébként már itthon is egyre többen keresik ezeket a fajtákat.    Mennyire követik a termelők ezeket az igényeket? Becslések szerint a termőterület 18-20 százalékán termesztenek már magszegény, illetve magnélküli fajtákat, s ezekből megy külpiacokra is. A magyar gazdáknak nagyon meg kell küzdeniük az olasz és a spanyol versenytársakkal a piacokért. Ők nemcsak technológiai, de csomagolástechnikai és marketing előnyre is szert tettek. A felzárkózás nagyon forrásigényes, amit az alacsony felvásárlási árakból nem lehet finanszírozni. Ezért is nagyon károsak a korai szezonban indított árletörő akciózások. A hazai piacra szállító egyesületi tagok pedig alanyi jogon kapnak ezer darab olyan címkét, amelyek garantálják a jó minőséget. 

Ellenőrök a dinnyeföldeken

A legnagyobb 16 budapesti piacot érintette a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata, ahol 271 forgalmazónál – 171 kereskedőnél, valamint 100 őstermelőnél – vizsgálták a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását. Az ellenőrök tapasztalatai szerint jellemző, hogy a piacokon egy kereskedőnek több standja is van, általában kettő-három, de volt példa öt külön elárusítóhelyre is. Általános problémaként említik a kötelező jelölések (például a származási ország, a minőségi osztály, a fajta) hiányos feltüntetését. Jellemző továbbá, hogy ugyan a magyar áruknál kiírják a származást, akár még a termőtájat is, azonban az import termékek esetében már elmarad a kötelező tájékoztatás. A piacellenőrzések során a kisebb hibákért 110 esetben figyelmeztetést, a súlyosabb esetek miatt 20 alkalommal bírságot szabtak ki a szakemberek, utóbbit összesen 2,5 millió forint értékben. Az ellenőrzéssorozat másik kiemelt területe az ál-őstermelők kiszűrése volt. Általános tapasztalat, hogy az őstermelők jelenléte az egyes piacokon rendkívül változó. Az átláthatóságot azonban nagyban nehezíti, hogy a termelői standokon sokszor kereskedők is árulhatnak, így nehéz megkülönböztetni, hogy ki a valódi termelő. Az őstermelői termékekkel szemben nagy a vásárlói bizalom. Emiatt fontos, hogy a hatósági ellenőrzések során a szakemberek kiszűrjék azokat a kereskedőket, akik a termelői asztalokon kínálják nem saját termesztésű, hanem vásárolt áruikat. A Nébih ellenőrei az őstermelők esetében a termelés helyszínén is ellenőrzést tartottak. Ennek során több esetben kiderült, a termelő valójában egyáltalán nem termel, vagy csak részben termel és kínálatát – választékbővítés céljából – vásárolt termékekkel egészíti ki. A szakemberek 15 termelő esetében kezdeményezték az őstermelői igazolvány bevonását. A Nébih ellenőre a pultból árult sertéshús származási helyének jelölését is ellenőrizték a napokban, ezt nagyjából rendben találtak, nem úgy az országot jelölő zászlók kihelyezését. A januártól kötelező jelölést az elárusítóhelyek 20 százaléka elmulasztotta. A hónap közepétől már kötelező a kis zászlócskák kitűzni a baromfi, juh és kecskehúsra, valamint a boltokban árult hazai zöldség-gyümölcs félékre is. Ezek betartását később ellenőrzi a Nébih.

A Svábhegy meghódítása: Orbán öt éve még ingatlanspekulánsoktól féltette, ma egyre több helyen bukkannak fel a NER-elit tagjai

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.17. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Szép lassan kiárusították a főváros egyik legfrekventáltabb budai térségét: jutott a NER-nek, egyháznak, külföldi befektetőknek. Egyre többször sivítanak fel a láncfűrészek.
„Meg kell őrizni a természetet, úgy, hogy az ingatlanspekulánsoknak se essen áldozatul” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Normafa átszabásáról szóló 2015-ös helyi népszavazáson. Bár elismerte, hogy ez nem lesz könnyű. Azóta ez többszörösen bebizonyosodott. A kabinet, az önkormányzat és a hatóságok legalább hallgatólagos támogatása nélkül azonban aligha építhetnék be Budapest egyik legértékesebb területét, a Svábhegyet. A legkönnyebb prédának a volt egészségügyi intézmények, javarészt szanatóriumok hatalmas, egykoron ősfás telket, időnként műemléki védettséget is élvező épületei bizonyultak. A többnyire nyomott áron gazdát cserélő ingatlanok közül több is tavaly fordult termőre. Tulajdonosaik nekiláttak a beépítésnek. Egymást érik errefelé a különös beruházások. Például olyan telken, amit a Semmelweis Egyetem évekkel ezelőtt azért adott el, mert a kerületi önkormányzat nem járult hozzá a beépíthetőség növeléséhez. Ezután aztán mégis úgy módosult a szabályozás, hogy lehetővé vált a lakóparképítés, így az új tulajdonos már jókora felárral adhatta tovább a telket egy befektetőnek, amely alig pár száz méterre a tájvédelmi körzettől húzna fel 17 ezer köbméter föld kitermelésével járó villaparkot. A közelben épített villakomplexumot Bessenyei István, a Fidesz-közeli Valton Security kisebbségi tulajdonosa és felesége Sarka Kata, ahová korábban még válása előtt Rogán Antal és felesége is beköltözött. Ez az a villa, amelyhez – mint arról tegnap beszámoltunk – a környék lakóinak tiltakozása ellenére épül közpénzből transzformátorház. A svábhegyi beruházók között felbukkan még Nyerges Zsolt, valamint a Tiborcz István társaságában gyakorta feltűnő Szécsényi Bálint, továbbá Jellinek Dániel is.
Egykor szanatórium volt a XII. kerületi Eötvös út 10-14 szám alatti ingatlan, amit a Semmelweis Egyetem adott el 2010-ben a korábban kért 4 milliárd alig feléért, mondván az önkormányzat nem járult hozzá a bővítéshez. A kerületi szabályozás azonban 2018-ban mégis módosult, így lehetővé vált a terület harmadának beépítése. Tulajdonosa rögvest túl is adott rajta természetesen több milliárdos felárral. Az új befektető, a részben külföldi tulajdonú E10 Project Kft. már határozott ingatlanfejlesztés céllal vásárolta meg a 3,5 hektárt. Az egykori szanatórium védett főépülete köré még hat darab négyszintes társasvilla épül, összesen 120 lakással, saját tóval és összesen 240 autó befogadására alkalmas mélygarázzsal. A Buda Hills Villaparkot alig 180 méterre a védettség alatt álló Jókai-kerttől és 600 méterre a Budai Tájvédelmi Körzettől húznák fel. A Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya szerint a 17 ezer köbméter föld kitermelésével járó építkezés és a több száz autóval növekedő forgalom nem gyakorol jelentős hatást a környezetre. A Védegylet pert indított, de ennek nincs halasztó hatálya. A területen lévő fák kivágását Pokorni Zoltán (Fidesz) vezette XII. kerületi önkormányzat engedélyezi majd. Nagy erélyre senki ne számítson. A gyermekvasút melletti, Csillagvizsgáló úti 2 hektáros terület tarvágásáról se tudtak semmit, amíg a civilek fel nem hívták rá a figyelmet, holott a telek 2 százaléka a kerület tulajdona. A másik 98 százalék a Magyar Tudományos Akadémiáé, amely az Átlátszónak azzal indokolta a favágást: elegük lett abból, hogy a telket illegális szemétlerakónak használták. Hegyvidék önkormányzata mindenesetre feljelentést tett engedély és bejelentés nélküli környezetkárosítás miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság június végén lezárta a nyomozást. Az önkormányzat közigazgatási eljárással sújtotta az Akadémiát, de fapótlásra is kötelezni fogják a Népszavának küldött válaszuk szerint, amelyből az is kiderül, hogy a területen a jelenleg érvényes építési szabályok szerint 40 darab 125 négyzetméteres lakás építhető. S nem ez az egyelten lehetséges helyszín, miközben a Svábhegyen már így is évek óta nagy erővel építkeznek. A Buda Hills-hez közeli Költő utcában például a Piarista Rend Magyar Tartománya 2009-ben saját ingatlanfejlesztő céget hozott létre, a Portus Buda Group (PBG) Zrt-t, amely a dunai panorámás, 3,6 hektáros területen futurisztikus luxuslakásokat épít. Az első nekifutásra éppen egy tucatot. A Költő Kert projekt első ütemének megvalósítója a Svábhegyi Villa Kft., melyet a Piarista Renddel és Városi Gáborral közösen alapított a PBG 2015 elején. 
A szomszédban korábban Tiborcz István építkezett. A 2000 négyzetméteres Hangya utcai telek 2017 szeptemberében került Tiborcz egyik cégének, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt-nek egyik leányvállalatához, a Bellevue Developmenthez. Nem sokkal később meg is kezdődött a luxusvilla építése. A projekt később leállt egy időre, mígnem tavaly decemberben Nyerges Zsolt vette át a céggel együtt. Nem sokkal messzebb, a XII. Felhő utcában épített hatalmas villakomplexumot Bessenyei István, a Fidesz-közeli Valton Security kisebbségi tulajdonosa és felesége Sarka Kata. A Magyar Narancs beszámolói szerint ide költözött be még válása előtt Rogán Antal és felesége. Ez az a villa, amelyhez – mint arról lapunk is beszámolt – a környék lakóinak tiltakozása ellenére épül most közpénzből transzformátorház. A miniszterelnök kabinetfőnöke azonban nem sokkal későbbi válása után a szomszédos II. kerületbe költözött, ahol állítása szerint csak bérli a Csalán utcai luxus társasház egyik lakását kabinetfőnöke apjától. De a Svábhegy továbbra is tárt kapukkal várja az új elit tagjait. Van hely bőven és most már biztos kezekben is van. A svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatéka például tavaly váratlan gyorsasággal került két NER-közeli alaphoz. A kórházat még a Gyurcsány-kormány záratta be 2007-ben. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 12 év sikertelen próbálkozásai után tavaly nyáron mindössze két hét alatt adott túl a két értékes ingatlancsomagon. A Válasz Online az év elején hosszú cikkben járta körül, miként került a 3,5 hektáros – Béla király úti szanatóriumot és több ősfás telket is tartalmazó – ingatlancsomag a Central European Ingatlanalaphoz nettó 3,19 milliárd forintért. Vizsgálták azt is, hogy jutott a másik – a svábhegyi gyerekkórház 2,5 hektáros Mártonhegyi úti, a Svábhegyi Nagyszálló 3500 négyzetméteres Eötvös úti, illetve a Normafa úti egykori MÁV szanatóriumot is tartalmazó – telekegyüttes a Middle-Europe Convergence Ingatlanalaphoz nettó 2,78 milliárdért. A Central kezelője az Equilor-csoport, melynek főalakja a Tiborcz István társaságában gyakorta feltűnő Szécsényi Bálint, aki a portál szerint más vonalakon is részese a NER-nek. A másik nyertes alapot Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője irányítja. Ő májusban a miniszterelnök vejét válthatta a tőzsdei Appeninn Nyrt. tulajdonosi körében, miután 24 százalékos részvénycsomagot vásárolt a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt-től. Jellineket a 10 éve felújított, de évek óta üresen álló Rác Fürdő lehetséges vásárló között is számon tartják.
A Normafa Park kapujának kialakítására és a Rajk-villaként ismert épület átépítésére 2,676 milliárdot ítéltek oda
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

Parképítés fakivágással

Hegyvidék önkormányzata 2014-ben vette kezelésbe a több mint 360 hektáros Normafa Parkot, miután előtte törvénybe foglalták a terület nagyszabású átalakításának tervét. A bejáratott menetrend szerint hamarosan kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánították a projektet. A környéken élők azzal szembesültek, hogy a parképítés nagyarányú fakivágással jár. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt az önkormányzattól kapott adatok alapján azt állítja, hogy eddig 443 fát vágtak ki a Normafa Park miatt. A Népszava megkérdezte Hegyvidék önkormányzatát, amely először leszögezte, hogy üzleti céllal egyetlen fát sem döntöttek ki, holott a hatályos erdőterv szerint évente 2000 köbmétert vághatnának ki. Ezután több részszámot is megadta a fakivágásról, amelyek összege végül 439-re kerekedik. Cserébe – írták – ültettek 263 darabot és még közel 400 telepítését tervezik, a Hotel Olimpia helyén pedig parkot alakítanak ki. A program keretében az önkormányzat rendbe tette a sétányokat, újjáépítette az Anna-réti játszóteret, több tucat új padot, szemetest telepített, felújította a Jánoshegyi utat, az egykori zugligeti lóvasút-végállomást és a hajdani Fácán vendéglő épületét, amely ma a Zugligeti Általános Iskola felső tagozatának ad otthont. Tart az Eötvös út 48-50. szám alatti ingatlan – ez az egykori ÁVH-épület, ahol Rajk Lászlót tartották fogva – bővítése, a csillebérci buszforduló kialakítása, a Konkoly-Thege Miklós úti parkoló bővítése – sorolta az eddigi eredményeket az önkormányzat. A további tervek között szerepel egy lombkorona-sétány a Libegő felső állomásától az Anna-rétig. A cél a Libegő használatának ösztönzése. Az önkormányzat folyamatosan egyeztet a civilekkel és az érdekvédőkkel. A fejlesztésekre 2018 év végig valamivel több mint 7 milliárd ment állami támogatásból. A 2019-es költségvetésben 8 milliárd forintot irányoztak elő a beruházásra, míg az idén négy feladatra összesen 3,62 milliárd forintot kapott a kormánypárti önkormányzat, miközben az ellenzéki vezetésű kerületektől egymás után vonta meg a kormány az ennél jóval kisebb összegekről szóló támogatást a járványra hivatkozva.

Libegő: tenderre várva

Egyelőre nem tudni, mikor libeg újra a Libegő. Az idei központi költségvetésben ugyan 2,35 milliárd forintot irányoztak elő a „libegő és kapcsolódó infrastruktúra felújítására” – miközben az összes költség 3,8 milliárd lehet –, de a projektgazda XII. kerület visszavonta az átépítésére vonatkozó tendert. A Népszava okokat firtató kérdésére a kerület azt válaszolta, hogy az ajánlattételre jelentkezők olyan nagy számban kértek kiegészítő tájékoztatást, hogy célszerűbbnek tűnt visszavonni a tendert és újat írnak ki. Az új felhívás – tették hozzá – a közeljövőben megjelenik az előzővel megegyező műszaki tartalommal, de a korábban felmerült kérdésekre adott válaszokkal pontosítva. Az előzetes vitarendezési kérelmek között a HVG szerint akadt olyan, amely azt vetette fel: úgy fogalmazták meg a feltételeket, hogy azok csak egy gyártó termékeire igazak. Az új libegő ugyanott halad majd el, csak nem két, hanem négyüléses lesz. Az átépítés két évig tarthat.