Előfizetés

Trump már a védelmi költségvetés vétóját is kilátásba helyezte, ha megváltoztatják a támaszpontok neveit

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 08:33
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: JIM WATSON / AFP
A Fox televízió legutóbbi felmérésével kapcsolatban azt mondta: nem áll vesztésre, mert ezek hamis közvélemény-kutatási adatok.
Megvétózhatja a védelmi költségvetést, ha megváltoztatják a konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok neveit – jelentette ki az amerikai elnök a Fox televízióban vasárnap sugárzott interjúban. Az előre rögzített beszélgetésben Donald Trump a koronavírus-járványtól kezdve a rá nézve kedvezőtlen népszerűségi adatokat mutató felmérésekig többféle témát érintett. A katonai támaszpontok neveinek megváltoztatásával összefüggésben a riporter felvetette, vajon nem sértő-e a konföderációs zászló, amelyet sokan az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni fajgyűlölet és a rabszolgatartó korszak jelképének gondolnak.
„Attól függ, hogy kivel beszélünk és mikor beszélünk róla”

– válaszolta Trump.

Majd kifejtette: akinek van ilyen zászlója, az büszke rá, és nem a rasszizmussal hozza összefüggésbe. „Ez a Délt jelenti, és ők szeretik a Délt” – mondta, utalva a déli tagállamok által az amerikai polgárháború idején (1861-1865) létrehozott úgynevezett konföderációs államszövetségre. Május vége óta, amikor Minneapolisban egy afroamerikai férfi a rendőri erőszak következtében meghalt, és ennek nyomán gyakran erőszakba torkolló megmozdulások robbantak ki szerte Amerikában, egyre többen követelik a rabszolgatartó múltra emlékeztető szobrok és emlékek elmozdítását. Így került szóba konföderációs tábornokokról elnevezett tíz amerikai katonai támaszpont nevének megváltoztatása is. A konföderációs zászlót pedig Mark Esper védelmi miniszter – egy, a héten nyilvánosságra került belső feljegyzés szerint – kitiltja a katonai létesítményekből. Az interjúban Trump megpendítette azt is, hogy esetleg a koronavírus-járvány anyagi-gazdasági következményeit enyhítő újabb csomagtervet sem írja alá, abban az esetben, ha az nem tartalmazza a fizetésre kivetett adó csökkentését.
„Először látnom kell a törvényt, majd utána döntök, de valóban megfontolom, hogy az adócsökkentés nélkül ne írjam alá”

– fogalmazott.

Ezzel lényegében a már a múlt héten kifejtett álláspontját ismételte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a csomagtervnek tartalmaznia kell a vállalkozások pénzügyi védelmét biztosító intézkedéseket is. Trump úgy vélekedett: a járvány fellángolása annak tudható be, hogy a korábbinál jóval több vírustesztet végeznek, s így több fertőzöttet regisztrálnak. Jónak mondta viszonyát Anthony Faucival, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet igazgatójával, a Fehér Ház járványügyi tanácsadói csapatának tagjával. Bár hozzátette, hogy Fauci „kicsit riadalmat keltő” szokott lenni. Kijelentette ugyanakkor, hogy a járványügyi szakember a válság egyes kérdéseinek megítélésében többször is tévedett. Felidézte, amikor Fauci kifejezetten nem tanácsolta a szájmaszk viselését, vagy amikor a koronavírus megjelenésekor azt mondta, hogy a járvány nem jár nagy kockázattal, hamar el fog múlni. Trump megemlítette még, hogy Fauci ellenezte a Kínából érkező repülőjáratok átmeneti felfüggesztését is, de aztán nyilvánosan belátta, hogy ebben nem volt igaza. Az elnök vitatta a Fox televízió legutóbbi felmérését, amely szerint a kulcsfontosságú államokban messze lemarad kihívója, a demokraták várható elnökjelöltje, Joe Biden mögött.
„Nem állok vesztésre, mert ezek hamis közvélemény-kutatási adatok. Hamisak voltak 2016-ban, most pedig még annál is hamisabbak”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy kampánycsapatának belső felmérései szerint ő vezet az úgynevezett ingadozó – tehát nem mindig republikánusokra vagy mindig demokratákra szavazó – államokban. Joe Bidenről Trump azt mondta: „nem tud két mondatot összerakni”. A Fox televízió legutóbbi felmérését pénteken este hozták nyilvánosságra. Ez alapján Biden országosan 49:41 arányban vezet Trump előtt.

Forradalom zajlik a szlovák politikában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.20. 08:20

Fotó: MKP FACEBOOK-OLDALA
Tavasszal viszonylag új párt nyert, most tíz másik vár bejegyzésre. A parlamenten kívülre szorult magyar formációk a túlélés útjait keresik.
Az országos politikában új szereplőnek számító Forró Krisztiánt választotta elnökének a Magyar Közösség Pártja (MKP) a szombati tisztújító kongresszuson. Az elnöki székért soha nem látott tolongás volt, ám a hét jelölt közül öten a kongresszuson visszaléptek a két favorit, Forró Krisztián illetve Őry Péter javára. Forró 114 , Őry 78 támogató voksot szerzett. A kongresszus előtt a bumm.sk portál által nyilvánosságra hozott felmérés szerint a legnépszerűbb felvidéki magyar politikus, Berényi József, az MKP korábbi elnöke is egyike volt a jelölteknek, ám is a visszalépők között volt. Őt végül általános alelnöknek választották meg (Berényit fej-fej mellett mérték a Híd új elnökével, Sólymos Lászlóval).  Ugyanez a felmérés azt is jelezte, hogy a szlovákiai magyarok kétharmada azt szeretné, ha véget érne a pártjaik közötti versengés és egységes képviselet jönne újra létre, lehetővé téve a parlamentbe való visszakerülést. Jelenleg öt magyar párt verseng a 2011-es népszámlálási adatok szerint 458 ezer főt számláló felvidéki magyarok voksaiért: az MKP, a Híd- Most, a nemrég létrejött Magyar Fórum, a Magyar Közösségi Összefogás (eredetileg Összefogás – a választások miatt változtattak nevet és indultak az MKP-val közösen), a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ, a Híddal együtt indult). A szlovák Statisztikai Hivatal május elején ismertetett adatai szerint 2018-ban az ország összlakossága némileg növekedett, de nem arányosan. A legutóbbi népszámlálás óta a szlovák nemzetiségűek száma minden évben 10-12 ezerrel nőtt, 2018-ban hozzávetőlegesen 4 444 800 fő volt, a lakosság 81,55 százalékát tették ki. A magyarok lélekszáma viszont évente 800-1500 fővel csökkent, a teljes magyar népesség pedig megközelítőleg 451 ezer 900-ra esett vissza, ami az összlakosság 8,29 százalékát jelenti. Igaz ugyan, hogy a 2011-es népszámlálás során az emberek 7 százaléka nem adta meg a nemzetiségét és magyar demográfusok becslése szerint a szlovákiai magyarok valós száma 480 ezer lehetett, ám ez semmit sem változtat a tendencián, azon, hogy a közösség drasztikusan fogy. A politikai szereplők számára is egyértelműek az alternatívák: egységes magyar pártot hoznak létre, a parlamenten kívül keresnek új kisebbségi érdekérvényesítési lehetőségeket vagy teljesen új fejezetet nyitnak és a szlovák pártokba betagozódva próbálják elfogadtatni a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének szükségszerűségét. Ez utóbbi út sem teljesen járatlan, hiszen a Zuzana Čaputová elnök nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia (PS) is létrehozott egy magyar tagozatot, igaz, hajszállal ugyan, de ők is parlamenten kívül maradtak. (A PS a jóval kisebb és a Čaputováéhoz mérhető húzónévvel nem rendelkező liberális Spoluval lépett koalícióra, de 6,9 százalékos eredménnyel a 7 százalékos koalíciós küszöb alatt végeztek.) Igor Matovič miniszterelnök jobboldali populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Pártjának (OĽaNO) színeiben is jelent meg magyar politikus: Gendel Gábor a parlament egyik alelnöke lett. A szlovák pártok most megpróbálják kihasználni a magyar politikai mezőny lenullázódását és látványosan nyitnak a magyar szavazók felé. Nem is eredménytelenül, tavasszal a felvidéki magyarok egyharmada szlovák pártra voksolt, legtöbben Čaputová valamint Matovič pártjaira. A választások óta azonban erősödött a magyar összefogás igénye, amihez nem kis mértékben járult hozzá az, hogy a szlovák hatóságok a második világháború utáni, a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumok alapján magyar tulajdonú földeket államosítanának. A szombati MKP elnökválasztás mégsem az egység irányába mutat. Forró Krisztián első nyilatkozatában ugyan azt hangsúlyozta, hogy „nem csak politikai, de társadalmi egységre is” törekedni kell, ám a politikai egységről kifejtett elképzelése azt sugallja, marad a szétforgácsolódás. Úgy fogalmazott, hogy a magyar pártok egységének létrehozásához mindenki részéről kompromisszumra lesz szükség, „de az egyesülés gerincét mindenképpen az MKP-nak kell alkotnia”. Azt is hozzátette, hogy az Összefogással szeretné elkezdeni a tárgyalást, ugyanakkor „a Híd magyar ágával” is egyeztetne. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Bugár Béla által létrehozott, jelenleg Sólymos László által elnökölt pártnak pont a lényegét kellene feladnia ahhoz, hogy létrejöjjön az MKP-ra épülő magyar egység. A Híd ugyanis az etnikumközi együttműködésre alapul, minden szlovákiai nemzeti kisebbség képviseletét tűzte ki célul a szlovákok és más nemzetiségűek bevonásával. Már a választások előtt is volt egy próbálkozás arra, hogy a magyar pártok közösen induljanak, de az MKP az utolsó percben, a megállapodás bejelentése után visszalépett. Egy szlovák portál szerint ezt az Orbán-kormány utasítására tették volna, ám a bemutatott bizonyíték nem tűnt hitelesnek. Bugár Béla akkor mégis azt nyilatkozta, bizonyíték nélkül is egyértelmű, hogy a budapesti kormány nem támogatja az MKP kiegyezését a Híddal. Bugár emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a dunaszerdahelyi labdarúgó-­akadémia felavatásakor beszédében azt mondta, „már csak egy piszok maradt a köröm alatt, amitől még meg kellene szabadulni, és ez a Híd”. Az MKP elnökjelöltek közül Őry Péter számított a két legjelentősebb magyar formáció közötti megállapodás támogatójának.

Fico marad a Smer élén

Papírforma eredmény született a volt kormánypárt, a Smer szombati tisztújító közgyűlésén: elnökké újra Robert Ficót választották. Úgy tűnik, hogy a volt miniszterelnök képtelen tanulni hibáiból. A Fico-kormány a 2018-as újságírógyilkosság következtében bukott meg. Többek között azért, mert volt nem volt hajlandó időben megválni belügyminiszterétől, Robert Kaliňáktól, akiről elsőként derült ki, hogy sok szállal kötődik az alvilághoz. Az ex-miniszter kikerült a vezetőségből, de párttag maradt, unokaöccse, Erik Kaliňák viszont a Smer alelnöke lett. A Smerből kilépett Peter Pellegrini, a Ficót követő miniszterelnök, több volt párttársával együtt létrehozta Hlas - sociálna demokrácia néven alapított pártot, amelynek bejegyzéséhez el is indította az aláírásgyűjtést. Összességében 10 új párt jelezte a pozsonyi belügyminisztérium honlapján, hogy a bejegyeztetés érdekében aláírásgyűjtésbe kezdenek.

Kórházba került a szaúdi uralkodó

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 08:03
Szalmán király, Szaúd-Arábia uralkodója
Fotó: BANDAR AL-JALOUD / AFP
A 84 éves király epehólyag-gyulladás miatti kivizsgálásnak veti alá magát.
Kórházba került Szalmán király, Szaúd-Arábia uralkodója – jelentette hétfő hajnalban a szaúdi állami hírügynökség. A közleményből az derül ki, hogy a 84 éves király epehólyag-gyulladás miatti kivizsgálásnak veti alá magát. Szalmán bin Abdel-Azíz Ál Szaúd az ország hetedik királya, 2015 óta irányítja Szaúd-Arábiát. Ő a mai szaúdi államot megalapító első szaúd-arábiai király, Abdel-Azíz Ál Szaúd legidősebb még élő fia.