Forradalom zajlik a szlovák politikában

Tavasszal viszonylag új párt nyert, most tíz másik vár bejegyzésre. A parlamenten kívülre szorult magyar formációk a túlélés útjait keresik.

Az országos politikában új szereplőnek számító Forró Krisztiánt választotta elnökének a Magyar Közösség Pártja (MKP) a szombati tisztújító kongresszuson. Az elnöki székért soha nem látott tolongás volt, ám a hét jelölt közül öten a kongresszuson visszaléptek a két favorit, Forró Krisztián illetve Őry Péter javára. Forró 114 , Őry 78 támogató voksot szerzett. A kongresszus előtt a bumm.sk portál által nyilvánosságra hozott felmérés szerint a legnépszerűbb felvidéki magyar politikus, Berényi József, az MKP korábbi elnöke is egyike volt a jelölteknek, ám is a visszalépők között volt. Őt végül általános alelnöknek választották meg (Berényit fej-fej mellett mérték a Híd új elnökével, Sólymos Lászlóval).

Ugyanez a felmérés azt is jelezte, hogy a szlovákiai magyarok kétharmada azt szeretné, ha véget érne a pártjaik közötti versengés és egységes képviselet jönne újra létre, lehetővé téve a parlamentbe való visszakerülést. Jelenleg öt magyar párt verseng a 2011-es népszámlálási adatok szerint 458 ezer főt számláló felvidéki magyarok voksaiért: az MKP, a Híd- Most, a nemrég létrejött Magyar Fórum, a Magyar Közösségi Összefogás (eredetileg Összefogás – a választások miatt változtattak nevet és indultak az MKP-val közösen), a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ, a Híddal együtt indult). A szlovák Statisztikai Hivatal május elején ismertetett adatai szerint 2018-ban az ország összlakossága némileg növekedett, de nem arányosan. A legutóbbi népszámlálás óta a szlovák nemzetiségűek száma minden évben 10-12 ezerrel nőtt, 2018-ban hozzávetőlegesen 4 444 800 fő volt, a lakosság 81,55 százalékát tették ki. A magyarok lélekszáma viszont évente 800-1500 fővel csökkent, a teljes magyar népesség pedig megközelítőleg 451 ezer 900-ra esett vissza, ami az összlakosság 8,29 százalékát jelenti. Igaz ugyan, hogy a 2011-es népszámlálás során az emberek 7 százaléka nem adta meg a nemzetiségét és magyar demográfusok becslése szerint a szlovákiai magyarok valós száma 480 ezer lehetett, ám ez semmit sem változtat a tendencián, azon, hogy a közösség drasztikusan fogy.

A politikai szereplők számára is egyértelműek az alternatívák: egységes magyar pártot hoznak létre, a parlamenten kívül keresnek új kisebbségi érdekérvényesítési lehetőségeket vagy teljesen új fejezetet nyitnak és a szlovák pártokba betagozódva próbálják elfogadtatni a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének szükségszerűségét.

Ez utóbbi út sem teljesen járatlan, hiszen a Zuzana Čaputová elnök nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia (PS) is létrehozott egy magyar tagozatot, igaz, hajszállal ugyan, de ők is parlamenten kívül maradtak. (A PS a jóval kisebb és a Čaputováéhoz mérhető húzónévvel nem rendelkező liberális Spoluval lépett koalícióra, de 6,9 százalékos eredménnyel a 7 százalékos koalíciós küszöb alatt végeztek.) Igor Matovič miniszterelnök jobboldali populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Pártjának (OĽaNO) színeiben is jelent meg magyar politikus: Gendel Gábor a parlament egyik alelnöke lett. A szlovák pártok most megpróbálják kihasználni a magyar politikai mezőny lenullázódását és látványosan nyitnak a magyar szavazók felé. Nem is eredménytelenül, tavasszal a felvidéki magyarok egyharmada szlovák pártra voksolt, legtöbben Čaputová valamint Matovič pártjaira.

A választások óta azonban erősödött a magyar összefogás igénye, amihez nem kis mértékben járult hozzá az, hogy a szlovák hatóságok a második világháború utáni, a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumok alapján magyar tulajdonú földeket államosítanának. A szombati MKP elnökválasztás mégsem az egység irányába mutat. Forró Krisztián első nyilatkozatában ugyan azt hangsúlyozta, hogy „nem csak politikai, de társadalmi egységre is” törekedni kell, ám a politikai egységről kifejtett elképzelése azt sugallja, marad a szétforgácsolódás. Úgy fogalmazott, hogy a magyar pártok egységének létrehozásához mindenki részéről kompromisszumra lesz szükség, „de az egyesülés gerincét mindenképpen az MKP-nak kell alkotnia”. Azt is hozzátette, hogy az Összefogással szeretné elkezdeni a tárgyalást, ugyanakkor „a Híd magyar ágával” is egyeztetne. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Bugár Béla által létrehozott, jelenleg Sólymos László által elnökölt pártnak pont a lényegét kellene feladnia ahhoz, hogy létrejöjjön az MKP-ra épülő magyar egység. A Híd ugyanis az etnikumközi együttműködésre alapul, minden szlovákiai nemzeti kisebbség képviseletét tűzte ki célul a szlovákok és más nemzetiségűek bevonásával.

Már a választások előtt is volt egy próbálkozás arra, hogy a magyar pártok közösen induljanak, de az MKP az utolsó percben, a megállapodás bejelentése után visszalépett. Egy szlovák portál szerint ezt az Orbán-kormány utasítására tették volna, ám a bemutatott bizonyíték nem tűnt hitelesnek. Bugár Béla akkor mégis azt nyilatkozta, bizonyíték nélkül is egyértelmű, hogy a budapesti kormány nem támogatja az MKP kiegyezését a Híddal. Bugár emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a dunaszerdahelyi labdarúgó-akadémia felavatásakor beszédében azt mondta, „már csak egy piszok maradt a köröm alatt, amitől még meg kellene szabadulni, és ez a Híd”.

Az MKP elnökjelöltek közül Őry Péter számított a két legjelentősebb magyar formáció közötti megállapodás támogatójának.