Előfizetés

Fellőtték az első arab Mars-szondát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 09:42

Fotó: HANDOUT / AFP
A Remény hét hónap múlva éri el a vörös bolygót.
Elindult a világűrbe az első arab Mars-misszió Japánból hétfő reggel. Az élő közvetítés tanúsága szerint az el-Amal, vagyis Remény névre keresztelt Mars-szondát hordozó rakéta helyi idő szerint 6.58-kor hagyta el a kilövőállást a tanegasimai űrközpontból.
Az el-Amal a tervek szerint hét hónap múlva éri el a vörös bolygót, ahol Mars körüli pályára áll, és adatokat gyűjt a légkörről. A szonda az indulás után nagyjából egy órával kinyitja napelemeit, és önállóan folytatja útját 494 millió kilométeren át, átlagosan 121 ezer kilométeres óránkénti sebességgel. A programot Dubajból irányítják.
Omran Saraf, az emírségek Mars-missziójának projektvezetője dubaji idő szerint hétfő hajnalban arról tájékoztatta a sajtót, hogy veszik a szonda jeleit, tanulmányozzák az adatokat, és 
úgy tűnik, hogy minden a terv szerint halad.

 A szondát az eredeti tervek szerint kedden bocsátották volna fel, de a kedvezőtlen időjárás miatt a rakétaindítást kétszer is el kellett halasztani.
Szarah Amiri, az Egyesült Arab Emírségek tudományos minisztere arról számolt be, hogy az ország Mars-missziója mintegy 200 millió dollárba (csaknem 62 milliárd forintba) került. A küldetés célja, hogy először gyűjtsön átfogó adatokat a marsi légkörről, az atmoszféra napi és szezonális változásairól.
Az emírségek 2014-ben jelentette be, hogy Mars-kutatásra készül, és 2017-ben indult el az ország nemzeti űrprogramja. Célja, hogy 100 éven belül telepet állítsanak fel a Marson.
Jelenleg 8 különféle misszió kutatja a Marsot. Kína és az Egyesült Államok még az idén egy-egy újabb küldetést tervez indítani a Naptól eggyel távolabbi bolygóhoz.

Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 21:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.
Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését, miszerint a föld kockákból épül fel – közölte az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint Platón, az egyik legnagyobb ókori görög filozófus kései munkáiban úgy vélte, a világmindenséget alkotó négy elem – a föld, a víz, a tűz és a levegő – mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a föld hexaéderekből, vagyis kockákból. A három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy
ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és igazolta, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre.
Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka

– tették hozzá.

Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus közel négyéves kutatómunkájuk eredményét a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóiratai között számon tartott PNAS – amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) lapja – pénteken publikálta. Megjegyezték, hogy a kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A Gömböc tehát az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg
a most záruló kutatás szerint a kocka a – szintén láthatatlan – kezdete ugyanezen folyamatoknak.

Depressziót is okozhat a légkondicionálás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Torok- és fejfájást, de akár ízületi gyulladást is okozhat, ha sokáig és túl hidegben ülünk.
Van előnye annak, ha zárt rendszerben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra programozott levegő kering. Például kevesebb por és pollen van benne, mint az utcán, de nagy hátránya, hogy nincs légmozgás és mindig ugyanott fújja a hideg levegőt. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon többféle tünetet is észlelhet. Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák is. A felhevülés utáni lehűlés ugyanis fellobbanthatja a lappangó ízületi gyulladást, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet – mondta Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
Mindezt elkerülhetjük, ha nem túl nagy a hőmérséklet-különbség: a kintinél legfeljebb 6-8 fokkal legyen csak hűvösebb a légkondicionált helyiség. Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt. Már a felszerelésekor figyeljünk, hogy a főáramlat ne a legtöbbet használt területre érkezzen. A hűtést próbáljuk arra az időszakra időzíteni, amikor nem tartózkodunk a helyiségben. Ha a levegő hőmérséklete elérte a kívánt hőfokot, kapcsoljuk ki a berendezést. Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan légkondicionált helyiségben. Ha ez elkerülhetetlen (például munkahelyen), legyen nálunk melegebb ruha, amivel melegen tarthatjuk ízületeinket. Az ízületi gyulladások részben megelőzhetők rendszeres testmozgással, a normál testsúly megőrzésével és a gyulladást fellobbantó helyzetek – így a légkondicionálás – körültekintő kezelésével.
Ha úgy érezzük, belobbant az ízületi gyulladás, forduljunk orvoshoz, mert gyorsabban, hatékonyabban, az erős fájdalomcsillapítók esetleges mellékhatásait elkerülve szabadulhatunk meg a problémától. Gyógyszerek helyetti alternatív megoldás lehet a lökéshullám terápia. A test felszínén áthatoló hullám beindítja az öngyógyító mechanizmusokat, oldja a triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést. Ezáltal a kezelések nemcsak a fájdalmat csökkentik, de a sérült szövetek regenerálásával az okot szüntetheti meg. Hasonlóan jó eredmény érhető el a hialuronsav injekcióval, amely szinte megolajozza az ízületeket. A készítmény a gyulladás által érintett ízületbe fecskendezve csökkenti a fájdalmat, visszaállítja az ízület kenését és lökéscsillapítását. Szóba jöhet még az injekciós orvosi kollagénterápia, amely csökkenti a fájdalmat, kezeli a kiinduló problémát – sorolta a szakorvos.