Előfizetés

Hibrid delfinbébit mutattak be Japánban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 11:26

Fotó: Kyodo
Az egyéves Hijoka már 177 kilós.
Két különböző faj keveredéséből született „hibrid” delfinbébit mutattak be hétfőn a japán Taidzsi delfináriumban.
A nőstény példány tavaly júniusban született a Vakajama prefektúrabeli város delfináriumában. A cet teste fekete, amit kis kardszárnyú delfin (Pseudorca crassidens) apjától örökölt, de fehér foltok is vannak rajta, ami viszont Risso-delfin (Grampus griseus) anyja sajátossága.  
A két faj akváriumban, természetes körülmények között párosodik egymással. Már születtek közös utódaik, de eddig egyik sem élt tovább egy évnél.  
A Hijokának elnevezett keverék delfin 1,3 méteresként született, de már 2,5 méter hosszú és 177 kilogrammot nyom. Nevét az egyik városrész és a virág kínai karakterének összetételéből nyerte.
„Nagyon ritka példány”

– hangsúlyozta a bemutatón Inamori Daiki, a delfinárium vezetőhelyettese.

Afrika vadvédelmére is fenyegetést jelent a járvány

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 12:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az illegális vadkereskedelem monitorozása, az orvvadászat elleni műveletek és a rendszeres járőrözések is csökkentek.
Az afrikai országok biológiai sokféleségére és vadvédelmi erőfeszítéseire is fenyegetést jelent a koronavírus-járvány – derült ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tettek közzé Nairobiban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kelet-és dél-afrikai regionális vezetője, John Waithaka szerint a világjárvány aláaknázza a veszélyeztetett fajok védelmét. A jelentés ismertetésekor a szakember elmondta, hogy
az illegális vadkereskedelem monitorozása, az orvvadászat elleni műveletek és a rendszeres járőrözések is csökkentek a járvány kirobbanása óta.

Waithaka szerint a járvány hátráltatja a biztonsági műveleteket, gyengíti a védett területek és a kulcsfontosságú partnereik együttműködését, valamint megfosztja az anyagi támogatástól a biodiverzitás megőrzését célzó programok jelentős részét. A szakember hangsúlyozta, hogy megfelelő helyszíni bűnüldöző szervek hiányában az orvvadászat, az illegális vadkereskedelem és az egyéb, vadvilágot érintő bűncselekmények is valószínűleg fokozódni fognak. Waithaka megjegyezte, hogy
a közelmúltban elért természetvédelmi sikerek könnyen semmivé válhatnak, aminek pusztító hatása lenne a fenntartható fejlődésre, az emberi egészségre és a jól-létre nézve.

A 19 afrikai országra kiterjedő jelentés szerint nagy szükség van a védett területeken kívül eső régiók megóvására, az illegális vadkereskedelem monitorozására, a veszélyeztetett fajok védelmére rendszeres járőrözések révén, valamint az esetleges jövőbeli járványokra való hatékony reagálást lehetővé tevő stratégiák kidolgozására. A jelentés szerint a megfelelő anyagi erőforrások hiánya az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a védett területeknek szembe kell nézniük.
„A Covid-19 tovább súlyosbította az amúgy is nehéz helyzetet, mivel a legtöbb ország most elesik a turizmusból és egyéb forrásokból származó bevételeinek 60-100 százalékától”

– fűzte hozzá Waithaka.

A mutatók szerint az afrikai védett területek 79 százaléka mindössze hat hónapig képes alapszinten működni a járvánnyal összefüggő pénzügyi nehézségek mellett.

Sörényeshangyász-kölyök a fővárosi állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.17. 17:43

Fotó: Bagosi Zoltán / Facebook/BUDAPEST ZOO
Már a közönség is láthatja a nemrég született sörényeshangyász-kölyköt a Fővárosi Állat-és Növénykertben; a kicsi még főleg anyukája hátára csimpaszkodva cipelteti magát - közölte a Fővárosi Állat-és Növénykert pénteken.
A sörényes hangyász kölyök még július 5-én jött a világra, de az első bő egy hétben csak kevesen láthatták. Az anyaállat sokat pihent és ilyenkor - ahogy a sörényes hangyászoknál szokás - saját magát és kölykét is betakarta bozontos farkával - olvasható a tájékoztatóban. Az elmúlt napokban viszont már egyre többször lehetett látni a kölyökhangyászt, de a nemét még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani. A budapesti sörényeshangyász-tenyészpár, a hétéves Isabela és a nyolcéves William már nem először nemzettek utódot: a nőstény 2016-ban és 2018-ban is életet adott egy-egy kölyöknek. A hangyászok az emlősállatok egyik különleges csoportjába tartoznak és a lajhárokkal, valamint az övesállatokkal, vagyis a tatukkal állnak közelebbi rokonságban. Négy fajuk ismeretes, közülük a sörényes hangyász nő a legnagyobbra, a kifejlett állatok súlya akár 40 kilogramm is lehet, hosszuk pedig a két métert is elérheti. A sörényes hangyász Dél-és Közép-Amerika számos országában őshonos, a faj helyzetét sebezhetőnek minősítette a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN).  A sörényeshangyász-kölyök mellett az állatkert több más kisállat születéséről is beszámolt az elmúlt napokban. A Kelet-Afrikában őshonos szürkenyakú koronásdarvaknál (Balearica regulorum gibbericeps) két fióka kelt ki nemrégiben, de láthatók már a társas prérikutyák (Cynomys ludovicianus) kölykei is, amelyek csak az elmúlt hetekben merészkedtek elő a földalatti üregrendszerből. Rajtuk kívül még sok más kölyök született az elmúlt időszakban: a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a tapíroknál, a kétpúpú tevéknél, a rózsás flamingóknál, a kihalástól fenyegetett tarvarjaknál, a fekete hattyúknál és sok más állatnál is cseperedő kölyköket és fiókákat láthat a közönség.