Előfizetés

Karantén után nyaralót vesz, aki teheti

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.07.21. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kijárási korlátozások idején négy fal közé szorult városlakók szemében felértékelődött még egy zsebkendőnyi telek is. Persze nem a luxusnyaralók piaca lódult meg.
Megugrott a kereslet a nyaralók iránt a koronavírus miatti korlátozások feloldása után. A Balatonnál már májusban érezhető volt a felfutás, júniusban pedig az északi parton már másfélszer annyian, a déli parton pedig negyedével többen kerestek hétvégi házat, mint egy évvel ezelőtt. A Velencei-tó közelében lévő ingatlanok iránt májusban még nem nagyon érdeklődtek a vevők, júniusban viszont már itt is 20 százalékkal megnőtt a kereslet. A lendület pedig úgy tűnik, még júliusban is kitart. Az ingatlan.com lapunk számára készített statisztikáiból az is látszik, hogy az eladások is felpörögtek. Márciustól kezdve havonta egyre több nyaraló hirdetése került le az oldalról (vagyis feltételezhetően eladták), mint ahány újonnan megjelent, pedig ez tavaly pont fordítva volt. Tavaly júniusban például 1040 nyaralóhirdetést tettek fel, 992-t pedig levettek, míg az idén júniusban 958 nyaralót hirdettek meg eladásra, 1136-ot viszont levettek.  Az idén júniusban eladott nyaralók száma nemcsak a tavalyit haladja meg, hanem az újonnan meghirdetettekét is, miközben a tavaszi - tehát a korlátozások alatti - értékesítések csak kis mértékben estek vissza.  Egy-egy hirdetés élettartama – vagyis amíg sikerül eladni egy nyaralót – is rövidült: az elmúlt néhány évhez képest 20 százalékkal is. Az idén májusi 266 nap után júliusban már csak átlagosan 188 napra volt szükség egy adásvétel nyélbeütéséhez.    Az ingatlan.com-on jelenleg mintegy 3700 ingatlant hirdetnek szerte az országban nyaraló kategóriában. Ennél azonban több is lehet a kínálatban, csak az eladók családi házként vagy lakásként nevezik meg, amennyiben állandó tartózkodásra is alkalmas épületekről van szó. A nyaraló fogalmába ugyanis a jakuzzival is felszerelt luxusapartmantól kezdve a lakókocsis telek is belefér. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyébként nem az előbbiek kelnek el most nagy számban, hanem inkább az olcsóbb árfekvésűek. Egyrészt erre van inkább fizetőképes kereslet. A koronavírus miatti korlátozások idején a négy fal közé szorult városlakók szemében felértékelődött még egy zsebkendőnyi telek is. Márciusban, áprilisban sokan a nyaralójukban húzták ki a kijárási korlátozásokat. Ez pedig több, a home office lehetőségét élvező, és eddig a nyaralóvásárláson csak gondolkozónak is lökést adott, persze csak ha van némi megtakarítása - magyarázza a szakértő. Másrészről éppen az ilyen ingatlanokat kínálják nagy számban: akik bajba kerültek a válság miatt, most igyekeznek pénzzé tenni kevésbé használt hétvégi házukat (ez később a hitelmoratórium lejártával fokozódhat). Márpedig nem elsősorban a luxusingatlanok tulajdonosainak vannak most anyagi gondjai. Nagy nyaralóeladási boom egyébként a 2000-es évek közepén volt, amikor a Balaton hirtelen veszített korábbi népszerűségéből: akkor viszonylag olcsón lehetett hétvégi házhoz jutni a magyar tengernél. Az ingatlan.com statisztikái szerint az eladó nyaralók száma azóta egyre nő – igaz, ebben a hirdetési portál térnyerése is szerepet játszik. A 2008-as válság után is sokan igyekeztek pénzzé tenni hétvégi házaikat, az azt követő két év nyarán havi 700-800 új hirdetés jelent meg. 2010 után viszont kissé leült a piac, hogy 2015-től ismét felpörögjön. Ez a hullámzás a balatoni árakon is jócskán érződött: míg 2007-2008 között 350-400 ezer forintos négyzetméterárakon árulták a nyaralókat, 2009-ben már csak 200-250 ezer forintot kértek az eladók. Az árak 2015-től kezdtek el ismét megindulni fölfelé: az akkori 240 ezer forintos négyzetméterár mára megduplázódott a Balatonnál. Ez ugyanakkor csak az átlag: a tó déli partján például a legtöbb településen a járvány előtti, februári szintekhez képest is emelkedtek az árak. Siófokon és Balatonföldváron például 4 százalékkal többet, 629 ezer, illetve 675 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Balatonmáriafürdőn 17 százalékos drágulás volt február óta, de a 280 ezer forintos átlagos négyzetméterár még alacsonynak mondható. Az északi parti Balatonfüreden ugyanakkor 3 százalékkal 662 ezer forintra csökkent az átlagár, Balatonalmádiban 4 százalékkal 504 ezer forintra drágult egy négyzetméternyi nyaraló. A Velencei-tó két legkedveltebb településén ellentétesen mozogtak az árak: Gárdonyban az átlagos négyzetméterár 4 százalékkal 530 ezer forintra csökkent, Velencén 11 százalékkal 562 ezer forintra nőtt. Balogh László szerint a későbbiekben egyre inkább az olcsóbb területek felé terelődik majd a kereslet, mind a Balaton, mind a Velencei-tó partján. A Velencei-tónál az északi oldalon lévő sukorói és pákozdi ingatlanok iránt fokozódhat az érdeklődés. Ezen a két településen már nemcsak a nyaralóvásárlók vannak jelen, hanem a fővárosból véglegesen kiköltözők is. A Velencei-tó környékén a vevők jellemzően az egyszintes családi házakat keresik. Velencén és Gárdonyban, a vasútállomás vagy a fürdő közelében 400 ezer forint körül mozog az átlagos négyzetméterár, a felújítandó lakóingatlanokat 300-350 ezer forintért, az újépítésűeket 500-650 ezer forintért kínálják – számolt be Lepsényi Kornél, a velencei OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítő tanácsadója. Tízből kilenc érdeklődő a maga és családja számára keres ingatlant, sokan költöznek a tó mellé a fővárosból. Mivel ellenkező irányban is jelentős a mozgás, általában gyorsan, 2-3 hónap alatt gazdát cserélnek az ingatlanok. Lepsényi Kornél szerint a befektetők most kivárnak. Egyrészt a tóparti szolgáltatások színvonalát emelő fejlesztésekre számítanak, másrészt abban bíznak, hogy télen olcsóbban juthatnak hozzá azokhoz az ingatlanokhoz, amelyek tulajdonosai nem tudják kivárni, hogy a járvány után talpra álljon a turizmus.        

A fővárosban is érték a vízpart

Budapesten is megdobja az árakat a víz közelsége: az V. kerületben például a dunai panoráma akár 20-25 százalékkal is növelheti egy lakás értékét. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint itt akár súlyos tízmilliókba is kerülhet a kilátás a folyóra. A legolcsóbban a X. kerületi Guttmann-tó (Kőbányai bányató) környékén lehet vízre néző ingatlanhoz jutni Budapesten, bár egy év alatt itt, az Újhegyi lakótelepen is jelentősen, 350-ről 430 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a rozsdaövezeti kedvezményes lakásáfa bevezetése újabb lendületet adhat a fővárosban vízparti ingatlanok piacának. A Duna fővárosi partjain számos rozsdaövezeti terület van, például Csepel északi része, a XI. kerületben a Budafoki út és Duna-part közötti szakasz, a IX. kerületben az atlétikai vb-re tervezett stadionnak és a hozzá kapcsolódó létesítményeknek otthont adó körzet. Északon pedig a III. és XIII. mellett a IV. kerületben van számos fejleszthető terület.    

Egyre többen költöznek a budapesti agglomerációba

Nem csak a nyaralókat értékelte fel a koronavírus miatti bezártság, hanem a főváros környéki, saját kerttel rendelkező családi házakat is. Az Otthon Centrum eladásai között 2 százalékkal nőtt ezen ingatlanok értékesítési aránya. Az utóbbi időben egyébként is egyre többen költöznek ki a Budapest vonzáskörzetében található településekre: az agglomerációba tartozó 80 település közül 78-ban pozitív volt a vándorlási mérleg, és tovább erősödött a Budapestet érintő kiköltözési hullám.  Ezer lakosra vetítve a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották, abszolút értékben azonban Érdet, Szigetszentmiklóst és Gyömrőt. Utóbbi három település esetében ez 5, 10, valamint 15 ezer odavándorlót jelent. Csupán Gödöllőről és Százhalombattáról költöztek el többen, mint oda.  Budapesten éppen ellentétes folyamatok zajlottak. A legtöbben – 20 ezren - a XI. és XIII. kerületet választották, viszont innen sokan is költöztek el. A fővárosi kerületek és az agglomeráció 103 településének vándorlási mérlegét mutató statisztikában az utolsó tíz helyezett közül kilenc Budapest valamelyik kerülete volt – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Különösen a külső kerületek népessége csökkent erőteljesen, úgy 1000-1500 fővel. A magasabb fővárosi árszint is az agglomeráció felé hajtja a vevőket: a belvárosi kerületek használt téglalakásainak átlagos négyzetméterára már meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanezért a lakástípusért csak 600 ezer forintot kellett fizetni. Budapest vonzáskörzetében a családi házakat jellemzően 240-460 ezer forintos átlagáron kínálják, a Dunakeszi, Szentendrei és Pilisvörösvári járásokban a négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot, míg Vecsés és Monor környéken 300 ezer forint volt az átlagár. Budapest népszerű kertvárosi kerületeiben viszont 450-550 ezer forint környékén lehetett használt családi házat vásárolni az elmúlt félévben. A vándorlási statisztikákat az Otthon Centrum értékesítési adataival összevetve az is látszik, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekedtek.     

Tisza-tó partja is egyre drágul (Keretes az alsó cikkbe)

A Tisza-tó melletti nyaralók iránt júniusban már közel 30 százalékkal nagyobb volt az érdeklődés, mint tavaly. Ezeket részben azért keresik egyre többen, mert itt alacsonyabbak az árak, mint például a Velencei-tó és Balaton partján. Emiatt szinte az összes tisza-tavi településen emelkedtek az árak az idén. Abádszalókon február óta 4 százalékkal 149 ezer forintra nőtt a nyaralók átlagos négyzetméterára, Poroszlón 5 százalékkal 137 ezer forintra, Kiskörén pedig 13 százalékkal 90 ezer forintra. A Tisza-tónál várhatóan a későbbiekben is folytatódik majd a drágulás.  

Cégekre és folyó ügyekre költ a kabinet, a munkahelyek megtartására alig jut

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.21. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Öntenie kell a kormányoknak a pénzt a gazdaságba az S&P Global Ratings elemzője szerint. Idehaza ez egy kicsit másként történik.
A kormányoknak költeniük kell a koronavírus által sújtott gazdaságok támogatásra – így nyilatkozott Shaun Roache, az S&P Global Ratings főigazgatója a CNBC-nek. A szakértő szerint egyszerűen nincs más lehetőség, mint a vállalkozások és a háztartások támogatása, még azon az áron is, hogy a kiadások elszaladása és a bevételek elmaradása rontja az államháztartás mérlegét, vagyis növeli az államadósságot. Az elemző szerint a következő években jelentősebb kormányzati támogatásokra lesz szükség olyan államokban is, ahol ennek nincs hagyománya. Néhány ország, beleértve az USA-t is, arra készül, hogy csökkentse ezeket a támogatási kereteket, emiatt a kifutó programokat nem újítják meg, ami nagyon veszélyes az elemző szerint. Az S&P előrejelzése szerint a világgazdaság idén 3,8 százalékkal zsugorodik, 2021-től azonban már évi négy százalékos növekedés jöhet, ám ezzel együtt is jövőre minden gazdaságban a GDP még a 2019-es szint alatt marad. Vagyis nem arról van szó, hogy már visszatértünk volna arra a szintre, ahol vírus nélkül lennénk – tette hozzá a S&P Global Ratings főigazgatója. A magyar kormány látszólag hasonlóan gondolkodik, mint a S&P Global Ratings főigazgatója: még áprilisban az első intézkedések között hozta létre kabinet az úgynevezett gazdaságvédelmi alapot, amelybe 1346 milliárd forintot csoportosított át, ám úgy, hogy ezzel párhuzamosan ugyanennyi pénzt zárolt a költségvetésben. Vagyis költségvetési oldalról minimális mértékben élénkítette a gazdaságot. Az elmúlt hónapokban ebből az alapból már mintegy 1200 milliárd forintot elköltöttek, így az elvileg kiürült, hisz a maradék pénz a munkanélküli ellátásokra kell. Ennek ellenére a következő hetekben, hónapokban újabb kormányzati döntések várhatóak, ugyanis az előirányzat felülről nyitott. Az elemzők szerint idén az államháztartás hiánya a GDP öt százaléka (2350 milliárd forint) körül várható, az eredeti egy százalékkal szemben. A Kopint-Tárki Zrt. legutóbbi konjunktúrajelentése 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt vár 2020-ra, amiből 3,1 százalékot magyaráz a bevételek elmaradásával, és 2,3 százalékot tesznek hozzá a gazdaságélénkítő intézkedések. Miközben a kormány mintegy 1200 milliárd forintot költött el a gazdaságvédelmi alapból a cégeknek juttatott támogatás ennél jóval kevesebb: a külgazdasági tárca adatai szerint összesen 14 nagyberuházás kapott úgynevezett EKD (egyedi kormánydöntés) támogatást, összesen 43,3 milliárd forint értékben, és további 169 milliárd forintot osztottak szét a gazdaságvédelmi alapból kifejezetten plusz beruházási forrásként, ellensúlyozva a recessziót. A kisebb összegű beruházási támogatásokkal széles vállalkozói kört értek el, míg az egyedi kormánydöntéseknél a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az autóipari és a logisztikai beruházások vannak túlsúlyban, holott már korábban is voltak olyan figyelmeztetések, hogy a magyar gazdaság túlzott függésbe kerülhet a nemzetközi autóipartól. Ezek csak a beruházásösztönző támogatások, és ezen felül a cégek igényelhettek bértámogatást is, amire 33 milliárd forintnyi igény érkezett. Ha mindezt a kormány kifizeti, úgy a beruházási és bértámogatásokra eddig összesen a 245 milliárd forint megy el, ami alig több, mint az idei évre várható GDP fél százaléka. Jól látható a kormány döntéseiből, hogy a gazdaságvédelmi alapból olyan célokra is költ, amelyek amúgy a költségvetés folyó kiadási közé tartoznak, legyen az a kukaholding, vagy a költségvetésben amúgy már szereplő Modern Falu program kiadásainak támogatása, vagy épp a Paks II Zrt. tőkeemelése, amelyre az eredeti költségvetésben is több mint 100 milliárd forint volt elkülönítve. Vagyis csak a gazdaságvédelmi kiadások egy kisebb része megy olyan programokra, amely plusz támogatást jelent a cégeknek. A vírus gazdasági hatásai, hacsak nem lesz egy második hullám, jóval gyorsabban lecsenghetnek, mint azt áprilisban vártuk, hiszen mára a gazdaság működése többé-kevésbé helyreállt, igaz vannak olyan ágazatok, amelyekről ez még nem mondható el - mondta lapunknak Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint épp azért sokkal nagyobb súlyt kellene helyeznie a kormánynak munkahelyek megtartására, nem pedig visszavonulni a bértámogatásból. A közmunka felduzzasztása, illetve a honvédelmi foglalkoztatás nem megoldás - tette hozzá. Nagyon keveset költött a kormány az emberekre, ráadásul egyes foglalkoztatotti rétegek, például a katás adózók teljesen jövedelem nélkül maradtak. Lehet költeni közpénzt a céges beruházások támogatásra, de ennél fontosabb lenne a megtartani a még meglévő munkahelyeket, illetve az álláskeresési támogatás idejének megemelésével rendszerben tartani azokat is, akik időközben elvesztették a munkájukat – mondta Palócz Éva. 

Csoportos leépítés jöhet a Tescónál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.20. 19:11

Fotó: Népszava
Pénteken értesítették az áruházlánc dolgozóit: harminc napon belül elküldhetik vagy áthelyezhetik őket.
 Pozíciók szűnnek meg a magyarországi Tescókban, így csoportos leépítés is lehet, ismerte el részben az Index értesülését a Tesco.  A hírportálnak egy olvasó küldte el azt a tizenhetedikén kelt levelet, amit a Tesco dolgozói kaptak. Ebben arról értesítik őket, hogy harminc napon belül megszűnhet a munkaviszonyuk, kivéve akkor, ha erről már időközben, hamarabb megegyeznek, vagy pedig a dolgozó belemegy abba, hogy más munkakörben folytassa a munkáját.
A Tesco sajtóosztályáról a lap megkeresésére azt írták, 
"a Tesco bizonyos munkakörök összevonása mellett döntött, az új pozíciókra való váltás lehetőségét pedig a lehető legtöbb munkatársának felajánlotta. (...) Annak ellenére, hogy a folyamat során új pozíciókat hozunk létre, és a lehető legtöbb munkatársunknak felajánlunk új pozíciót, a munkajogi szabályokkal összhangban, a megszűnő pozíciókat be kell jelentenünk az illetékes hatóságoknak, így az átalakítás jog technikailag csoportos létszámleépítésnek minősül."

Az indokolás szerint "a vállalat így optimálisabban oszthatja be munkatársait azáltal, hogy a kollégákat különböző feladatokra tudja alkalmazni. Az új munkakörök kialakításával a cél egy egységes, hosszú távon jól működtethető, rugalmas áruházi csapat kialakítása minden áruházban, mert a kollégák így tudják leginkább segíteni egymást a napi feladatok ellátásában és így tudják a legjobban kiszolgálni a vásárlókat". Azt ugyanakkor ebből nem lehet tudni, hány embernek nem lesz munkája, mivel ez attól függ, hány embernek ajánlják fel az új munkakört, és hányan élnek vele.  A folyamat nem most kezdődött, 2018-ban is történt már hasonló leépítés - emlékeztet a portál.