Előfizetés

Kurtítanák az "ingyen pénzt", és lényegében háttérzajnak nevezték Orbánt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.20. 20:40

Fotó: STEPHANIE LECOCQ /
Újabb javaslattal állt elő az Európai Tanács elnöke a négy napja zajló uniós csúcson, csökkentve a vissza nem térítendő támogatások keretösszegét.
“Tudom, hogy mindig az utolsó lépések a legnehezebbek, de meg vagyok győződve róla, hogy meg tudunk állapodni” — mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs hétfő esti plenáris ülése előtt. A belga politikus újabb javaslatot terjesztett elő az EU következő költségvetésével és a járvány utáni helyreállítási alappal kapcsolatban, miután a legvitatottabb kérdésekről kisebb-nagyobb körben folytattak konzultációt a tárgyaló felek. A friss tárgyalási keretben az elnök nem nyúlt a helyreállítási alap 750 milliárdos főösszegéhez, viszont az abból járó vissza nem térítendő támogatások összegét az eredetileg javasolt 500, majd 450 milliárdról 390 milliárdra csökkentette, mindenekelőtt a takarékos ötös — Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország — követelésének engedve. Ennek nyomán hitelnyújtásra 360 milliárd maradt.    A visszavágás elsősorban a vidékfejlesztésre, a kutatás-fejlesztésre, a régiók és iparágak zöld átállásának elősegítésére szánt programokat érinti, valamint a nemzetközi fejlesztési támogatásokat. Michel a mentőcsomagból a kutatás-fejlesztésre szánt összeget a felére, a zöld átállásra tervezett alapot a harmadára csökkentette, ami azért is fájdalmas, mert így épp az Európai Unió modernizálását célzó programokra jutna kevesebb pénz. A támogatások visszafogásának hívei még a 390 milliárdnál is kisebb számot szerettek volna látni, de Emmanuel Macron francia államfő világossá tette: nem lehet jóval 400 millió alá menni. Lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy az új Michel-formula kielégítette-e a takarékosnak nevezett országokat. De az biztosan hozzájárult megegyezési hajlandóságukhoz, hogy javaslatában az elnök jelentősen megemelte a nekik és Németországnak járó úgynevezett költségvetési visszatérítések összegét, Ausztria esetében például a kétszeresére. Az uniós büdzséből azok a tagállamok kapnak éves visszatérítést, amelyek aránytalanul nagy összegekkel járulnak hozzá a közös kasszához, és viszonylag keveset kapnak vissza onnan, így valamelyest kompenzálni kell őket. Az Európai Bizottság és a tagállamok jó része azon a véleményen van, hogy az úgynevezett "rabatt" rendszerétől fokozatosan meg kell szabadulni, már csak azért is, mert annak idején Margaret Thatcher brit kormányfő követelésére vezették be, és a britek ugyebár már nem tagjai az Európai Uniónak. Az ötök azonban kikötötték: bármely megegyezés csak a visszatérítések fennmaradásával képzelhető el. A plenáris vita előtt nyolc tagállam — Magyarország és Lengyelország, valamint Dánia, Franciaország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Németország — vezetői külön megbeszélést folytattak az új jogállamisági szabályrendszerről, amely a jövőbeni uniós kifizetéseket attól tenné függővé, hogy az adott tagországban tiszteletben tartják-e az igazságszolgáltatás függetlenségét, és például az ügyészség hatékonyan fellép-e a korrupció, alkalmasint a magas szintű korrupció ellen. A megbeszélésnek azért volt külön jelentősége, mert a késő esti plenáris ülésen a jogállami feltételek és az EU büdzsével kapcsolatos klímavállalási célok is a napirenden szerepeltek. A fontos témákat mindeddig háttérbe szorította a pénzről szóló alkudozás. Mark Rutte holland kormányfőt még délelőtt szembesítették az újságírók Orbán Viktor előző nap tett megjegyzésével, és megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök “a holland fickót” nevezte a csúcs első számú bajkeverőjének. “Nem foglalkozom ezzel, nekem itt az a dolgom, hogy a holland polgárok és egy erős Európa érdekeit védjem. Semmiféle háttérzaj nem téríthet el a szándékomtól”, válaszolta Rutte.   Lassan egyébként csúcsot döntenek az uniós állam- és kormányfők: ha újabb 24 órát szánnak a tanácskozásra, akkor megdönthetik a 2000-ben született nizzai rekordot, amikoris a francia városban összegyűlt politikusok öt álló napig vitatkoztak az utóbb nizzai szerződésnek nevezett szövegről. Igaz, akkor még csak tizenöten voltak. Az azóta huszonhét fősre duzzadt vezetői testület egyelőre a negyedik napnál tart, a résztvevők ennyi ideje próbálják összegyúrni az EU következő költségvetésével és a járvány utáni helyreállítási alappal kapcsolatos nézeteiket. 

Zivatar, jégeső és erős szél vár ránk kedden

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.20. 19:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az északkeleti régióban várhatóak igazán nagy viharok, de fővárosban és országszerte tucatnyi megyében sem úszuk meg az elázást.
Zivatarveszély miatt másodfokú figyelmeztetést adott ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésük szerint Budapestre, valamint Pest, Békés, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
A prognózis alapján hétfőn késő estig elsősorban az Északi-középhegység térségében, az Észak-Alföldön és az Alpokalján alakulhatnak ki helyenként zivatarok, amelyeket viharos szél, jégeső és néhol lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék kísérhet. Kedd hajnalban az északkeleti határvidéken egy-egy intenzívebb záporhoz kis eséllyel újra társulhat dörgés, villámlás. A nap második felében főként az északkeleti és az északi megyékben, valamint a Nyugat-Dunántúlon alakulhatnak ki zivatarok, amelyekhez viharos szél (óránkénti 60-90 kilométeres, néhol ennél is erősebb) és jégeső társulhat (akár nagyobb méretű jéggel). Egy-egy gócban nagyobb mennyiségű (általában 10-25, esetleg 25 milliméternél is több) csapadék hullhat. Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet általában 12 és 18 fok között alakul, a hidegre hajlamos helyeken azonban 10, 11 fokot is mérhetnek. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 29 és 33 fok között várható, ugyanakkor északkeleten néhol csupán 27, 28 fok valószínű.

Leigazolta a Jobbik a Párbeszéd volt megyei elnökét, előkerült a drogszagú Deutsch és a hancúrozó Borkai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.20. 19:08

Fotó: Jani Martin / Népszava
Jakab Péter gátlás nélkül címkézte fel a kormánypárti politikusokat.
A Fidesz-média ezúttal azon hüledezik, hogy a Párbeszéd volt Békés megyei elnöke, Csonki Dávid úgy döntött, belép a békéscsabai Jobbikba, ütötte fel meglehetősen indulatos posztját Jakab Péter. Noha a Jobbik elnöke szerint nincs itt semmi hüledezni való, hiszen
"nem egy ledér lányokkal jachton hancúrozó Borkai, nem egy drogszagú Deutsch, nem egy korrupciós ügybe keveredett Boldog, nem egy bűnszervezet irányításával vádolt Simonka, nem egy börtönben csücsülő Mengyi lép be hozzánk".

Jakab szerint mindössze annyi történt, hogy pártja egy tisztességes békési srácot igazolt, aki történetesen a Párbeszéd megyei elnöke volt. És ez a Fidesz szemében ennél ma nincs nagyobb bűn, hisz az összefogás a rezsim létét fenyegeti.