EU-csúcs: Megvan a megállapodás, jelentősen felvizezték a jogállami feltételrendszert

Merkel szóvivőjének szavaiból nem derül ki, hogy milyen egyezség született a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárásról.

Kedd reggelre megszületett a megállapodás az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. A több mint 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról öt napon át vitáztak az állam- és kormányfők, mire konszenzusra jutottak a főbb számokról és feltételekről.

Az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő szabályok bevezetésére tett javaslat lényegesen felpuhult a végső alkuban. A megfogalmazás homályos, az eredeti szöveggel ellentétben nem tartalmaz utalást a jogállam általános hiányosságaira, csupán leszögezi, hogy az Európai Tanács nagy jelentőséget tulajdonít az EU pénzügyi érdekeinek és a jogállamnak, és „erre alapozva egy feltételrendszert vezet be” a büdzsé és a helyreállítási alap védelmére. A paragrafus széles értelmezési lehetőségeket kínál, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a magyar kormánypárti média Orbán Viktor győzelméről cikkezett, míg Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „a szöveg jobb lett” és egyértelmű kötelezettségvállalást tartalmaz a jogállam érvényesítésére és a szabályos pénzfelhasználásra. Mark Rutte holland kormányfő, a jogállami feltételrendszer egyik élharcosa kedd reggel a Népszava kérdésére kifejtette: a szöveg valóban változott és rövidebb lett, de a korábbi javaslat lényegi elemei megmaradtak. A politikus szerint az Európai Bizottság egy olyan rendszert fog kidolgozni, amelynek alapján javaslatot tehet bizonyos intézkedésekre, ha egy tagállam nem tartja be a jogállami normákat. Rutte arra nem válaszolt, hogy mi lesz azzal a kész rendelettervezettel, amely már két éve az asztalon van és a jogállam általános hiányosságai esetén felmerülő közösségi lépéseket határozza meg. A csúcstalálkozón pontosan ezt a javaslatot sikerült megtorpedóznia a magyar és a lengyel miniszterelnöknek.

A magyar kormánypárti sajtó szerint Angela Merkel megígérte Orbán Viktornak, hogy a december 31-ig tartó német soros EU elnökség alatt lezárják a Magyarországgal szemben a jogállam esetleges megsértése indított 7. cikkelyes folyamatot. A német kormányszóvivőt több európai lap is megkérdezte az állításról, de szavaiból nem derült ki, hogy volt-e ilyen egyezség a két politikus között, és ha igen, akkor mi az. „Magyarország vállalta, hogy megtesz minden szükséges lépést ahhoz, hogy a Tanácsban (az EU miniszteri szintű testületében, ahol a 7. cikkelyes eljárás folyik – a szerk.) döntés szülessen. A német elnökség vállalta, hogy amennyire csak tudja, elősegíti ezt a folyamatot” – mondta szó szerint Streffen Seibert kormányszóvivő.

A maratoni tárgyalások után megszületett pénzügyi megállapodás értelmében az Európai Unió a következő évtől 750 milliárd eurót vesz fel a tőkepiacokon, hogy abból támogassa a járvány által leginkább sújtott országokat és régiókat. Az összeg nagyobb felét, 390 milliárdot vissza nem térítendő támogatásokra fogják költeni, a maradékból hitelt nyújtanak az arra igényt tartó országoknak. A takarékosnak nevezett nettó befizetők kiharcolták, hogy a pénzköltéshez szigorú szabályok járuljanak: ha egy tagállam nem tartja be a gazdasága megreformálására tett ígéreteit, akkor egyetlen másik kormány megvétózhatja a kifizetéseket.

A huszonhetek megegyeztek az unió jövőre kezdődő hétéves költségvetésének főbb számairól is.