Előfizetés

Ha már koffein, jobb a természetes

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 09:55

Fotó: Catherine Fruhinsholz/Biosphoto / AFP
Bár az energiaital is javítja a gondolkodási folyamatot, a kávé hatása fokozatosan és tovább tart.
A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek – állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói. A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
„Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt” – magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora. „A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik. Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.

Valahogy ki kellene csúszni a zsír és a cukor halálos öleléséből

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.21. 09:40

Fotó: Shutterstock
A brit kormány a hónap végéig jelenti be, hogyan próbálja meg visszaszorítani az elhízást. Boris Johnson saját drámai tapasztalatából döbbent rá arra, mennyire fontos mielőbbi lépéseket tenni.
Manapság egészségügyi szempontból az egyik legnagyobb problémát az elhízás jelenti, aminek drámai következményei lehetnek, hiszen számos szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, sőt akár a rák melegágya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmányában rámutatott, Európában a nyolcvanas évek óta drámai módon emelkedett a testtömeg-index alapján túlsúlyosnak tekinthető személyek aránya.    Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet, sőt, egyes államokban elérheti a 89 százalékot is. Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európában hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. A gyermekek körében sem jó a helyzet, hiszen 3 éves kor felett az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak, elhízottak aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a teljes gyermekkorú populációban minden negyedik-ötödik érintett, addig a 15-16 éves lányok között már a 30 százalékot közelíti a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Az életkor előrehaladtával történő súlygyarapodás felnőttkorban sem áll meg, hiszen míg a 18-34 évesek harmada túlsúlyos vagy elhízott, addig a 65 évesnél idősebbek között már 10 emberből 8-at érint ez a probléma.  A veszélyes jelenségben nagy szerepet játszik az, hogy sokan a gyorséttermekben étkeznek. Erre mutattak rá brit egészségügyi szakértők, akik szerint a gyorséttermekben található ételek annyira ártanak az egészségnek, mint például a dohányzás. A kutatók szerint intézkedéseket kell hozni arra, hogy korlátozzák a gyorséttermi termékek reklámját, különösen az iskolák közelében. Rámutatnak, hogy a televíziókban este 9 óra előtt tiltani kell a pizza, a hamburger és más egészségtelen ételekre vonatkozó hirdetéseket. 
Kampányok persze mindig voltak az elhízás ellen, mindenfajta eredmény nélkül. Sőt, inkább évről évre nő a túlsúlyos emberek száma. Most azonban még akár siker is koronázhatja az ez ellen küzdők erőfeszítéseit, legalábbis Nagy-Britanniában. Felmérések szerint az országban még annál is sokkal drámaibb a helyzet az elhízást illetően, mint ahogy azt a WHO 2014-es jelentése jelezte. Eszerint ugyanis a felnőtt lakosság 64 százaléka túlsúlyos. A koronavírus-járvány ráadásul azt mutatta, hogy a túlsúlyos emberek a fertőzésnek jobban ki vannak téve, amint ezt májusban közzétett francia tanulmány igazolta is. Miután Boris Johnsont koronavírussal kezelték egy londoni kórház intenzív osztályán, a brit miniszterelnök háborút hirdetett az elhízás ellen. Johnson csak súlyos megbetegedése nyomán döbbent rá arra, mennyire veszélyes az elhízás. Amikor kórházba került, 108 kilogramm volt a súlya. A brit kormány a tervek szerint július folyamán mutatja be az elhízás visszaszorítására vonatkozó elképzeléseit. Az Observerben megszólaló egészségügyi szakértők úgy vélték, csodák nyilván nem várhatóak, hiszen egyik napról a másikra aligha remélhető látványos eredmény, de a tervezet átfogó intézkedéseket tartalmazhat, többek között nagyobb adókat vethetnek ki a gyorséttermi ételekre. Caroline Cerny, az Obesity Health Alliance nevű ernyőszervezet munkatársa rámutatott, az a gond, hogy folyamatosan bombázzák a kalóriadús ételeket dicsőítő reklámokkal az embereket, akik így persze nehezen tudnak ellenállni a kísértésnek. Ezért ő is úgy véli, hogy az lenne a megoldás, ha bevezetnék ezek tilalmát a televíziókban este 9 óra előtt. Akadnak azonban más elképzelések is, melyek szerint be kell zárni az iskolák közelében működő gyorséttermeket, meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a pénztárak közvetlen közelében édességet áruljanak, az éttermeknek közzé kell tenniük, hogy az adott étel mennyi kalóriát tartalmaz, illetve úgynevezett cukoradót kell kivetni a tejalapú italokra. Az egészséges életmód mellett kampányolók szerint Nagy-Britanniában pozitív hozadékai lettek annak a 2018-ban életbe lépett törvénynek, amely szerint a cukros üdítőitalok után különadót kell fizetniük a gyártóknak. A jogszabály elérte célját, a gyártók többsége valóban csökkentette az italokhoz adott cukor mennyiségét.

Harc a zsír ellen

Amszterdamban 2012-ben indítottak programot az elhízás visszaszorítására, miután a gyermekek ötöde küzdött túlsúllyal. Három év alatt ezt az arány 12 százalékra sikerült leszorítani. Egyebek mellett kitiltották az iskolákból az egészségtelen italokat, a gyorséttermeket arra kérték, hogy gyerekeket ne szolgáljanak ki, ha nincs vele felnőtt kísérő. Magyarországon 2019. január 1-től általánosan 20 százalékkal emelkedett a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében (üdítőital, a szörp, energiaital, a cukrozott kakaópor, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör). A módosítással az üdítőitalok adómértéke literenként 7 forintról 15 forintra nőtt.  A magyarországi chipsadóhoz hasonló “zsíradót” Dánia 2011 és 2013 között vetette ki a 2,3 százaléknál több telített zsírt tartalmazó élelmiszerekre. Kutatók szerint 4 százalékkal kevesebb zsíros ételt vásároltak a dánok, amivel jelentősen csökkent a krónikus betegségekben elhunytak száma. Az adó hatására azonban megnőtt a cukor- és sófogyasztás és a zsíros élelmiszerek határon túli vásárlása.

Rekordáron kelt el a "holdjáró" Neil Armstrong joystickje

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 20:53

Fotó: NASA
Az eredetileg becsült ár négyszereséért vásárolták meg a holdraszállás ikonikus kellékét.
A joystick, amellyel Neil Armstrong az Apollo-11 űrhajó parancsnoki modulját irányította 1969 nyarán, 370 ezer dollárért (113 millió forintért) kelt el egy kaliforniai árverésen a hétvégén. Az aukciót szervező Julien's aukciósház közleménye szerint a holdraszállás ikonikus kellékét az eredetileg becsült ár négyszereséért vásárolták meg. 
Armstrong volt az első ember, aki a Holdra lépett. Buzz Aldrin, a misszió másik Holdra lépő űrhajósának botkormánya 256 ezer dollárért (79 millió forintért) kelt el. Egy későbbi Apollo-küldetés űrhajósainak szerszámkészletét pedig 102 ezer dollárért (31 millió forintért) vásárolták meg.
A NASA egykori űrhajóinak eredeti felszerelései mellett a világűrben játszódó filmek kellékeire is lehetett licitálni. A legérdekesebb tételek között szerepelt a 2001. Űrodisszea című filmklasszikusból David Bowman űrruhája, amelyet Keir Dullea amerikai színész viselt. Az űrruha és a hozzá tartozó sisak 370 ezer dollárt (113 millió forintot) ért egy licitálónak.