Manapság egészségügyi szempontból az egyik legnagyobb problémát az elhízás jelenti, aminek drámai következményei lehetnek, hiszen számos szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, sőt akár a rák melegágya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmányában rámutatott, Európában a nyolcvanas évek óta drámai módon emelkedett a testtömeg-index alapján túlsúlyosnak tekinthető személyek aránya.
Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet, sőt, egyes államokban elérheti a 89 százalékot is. Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európában hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. A gyermekek körében sem jó a helyzet, hiszen 3 éves kor felett az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak, elhízottak aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a teljes gyermekkorú populációban minden negyedik-ötödik érintett, addig a 15-16 éves lányok között már a 30 százalékot közelíti a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Az életkor előrehaladtával történő súlygyarapodás felnőttkorban sem áll meg, hiszen míg a 18-34 évesek harmada túlsúlyos vagy elhízott, addig a 65 évesnél idősebbek között már 10 emberből 8-at érint ez a probléma.
A veszélyes jelenségben nagy szerepet játszik az, hogy sokan a gyorséttermekben étkeznek. Erre mutattak rá brit egészségügyi szakértők, akik szerint a gyorséttermekben található ételek annyira ártanak az egészségnek, mint például a dohányzás. A kutatók szerint intézkedéseket kell hozni arra, hogy korlátozzák a gyorséttermi termékek reklámját, különösen az iskolák közelében. Rámutatnak, hogy a televíziókban este 9 óra előtt tiltani kell a pizza, a hamburger és más egészségtelen ételekre vonatkozó hirdetéseket.
Kampányok persze mindig voltak az elhízás ellen, mindenfajta eredmény nélkül. Sőt, inkább évről évre nő a túlsúlyos emberek száma. Most azonban még akár siker is koronázhatja az ez ellen küzdők erőfeszítéseit, legalábbis Nagy-Britanniában. Felmérések szerint az országban még annál is sokkal drámaibb a helyzet az elhízást illetően, mint ahogy azt a WHO 2014-es jelentése jelezte. Eszerint ugyanis a felnőtt lakosság 64 százaléka túlsúlyos. A koronavírus-járvány ráadásul azt mutatta, hogy a túlsúlyos emberek a fertőzésnek jobban ki vannak téve, amint ezt májusban közzétett francia tanulmány igazolta is. Miután Boris Johnsont koronavírussal kezelték egy londoni kórház intenzív osztályán, a brit miniszterelnök háborút hirdetett az elhízás ellen. Johnson csak súlyos megbetegedése nyomán döbbent rá arra, mennyire veszélyes az elhízás. Amikor kórházba került, 108 kilogramm volt a súlya.
A brit kormány a tervek szerint július folyamán mutatja be az elhízás visszaszorítására vonatkozó elképzeléseit. Az Observerben megszólaló egészségügyi szakértők úgy vélték, csodák nyilván nem várhatóak, hiszen egyik napról a másikra aligha remélhető látványos eredmény, de a tervezet átfogó intézkedéseket tartalmazhat, többek között nagyobb adókat vethetnek ki a gyorséttermi ételekre. Caroline Cerny, az Obesity Health Alliance nevű ernyőszervezet munkatársa rámutatott, az a gond, hogy folyamatosan bombázzák a kalóriadús ételeket dicsőítő reklámokkal az embereket, akik így persze nehezen tudnak ellenállni a kísértésnek. Ezért ő is úgy véli, hogy az lenne a megoldás, ha bevezetnék ezek tilalmát a televíziókban este 9 óra előtt.
Akadnak azonban más elképzelések is, melyek szerint be kell zárni az iskolák közelében működő gyorséttermeket, meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a pénztárak közvetlen közelében édességet áruljanak, az éttermeknek közzé kell tenniük, hogy az adott étel mennyi kalóriát tartalmaz, illetve úgynevezett cukoradót kell kivetni a tejalapú italokra.
Az egészséges életmód mellett kampányolók szerint Nagy-Britanniában pozitív hozadékai lettek annak a 2018-ban életbe lépett törvénynek, amely szerint a cukros üdítőitalok után különadót kell fizetniük a gyártóknak. A jogszabály elérte célját, a gyártók többsége valóban csökkentette az italokhoz adott cukor mennyiségét.
