Előfizetés

Eltitkolta "éjszakai kiruccanásait", ezért félrekezelhették Raffaellót

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 14:30

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Nem szifilisz, hanem a koronavírushoz hasonló tüdőbaj okozhatta a reneszánsz olasz festő korai halálát.
Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio (1483-1520) reneszánsz olasz festő halálát – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, a szakemberek emiatt pedig félrediagnosztizálták a lázas mestert.
Népszerű elképzelés, hogy a reneszánsz művész halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve, hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt. Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello nem számolt be orvosainak "a rendszeres éjszakai kiruccanásairól" a szeretőihez. "Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott" – mondta Riva.
Az orvosok vértöbblet okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengített a bemetszések vagy piócák révén végzett véreztetés. "Az orvosok akkoriban tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés veszélyeivel, ám ez esetben hibás információk alapján jártak el" - mondta Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen készítette a tanulmányt. A szakemberek a héten publikálták az eredményeiket az Internal and Emergency Medicine című folyóiratban.
"Az alapján, amit tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon hasonló tüdőbaj okozta" – mondta Riva. A Raffaello halálával kapcsolatos korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral és elegendő ereje volt ahhoz, hogy elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak.
A tanulmány szerint "egy közelmúltban elkapott, nemi úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben".
Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet, mindössze 37 évesen hunyt el 1520 áprilisában Rómában. A Vatikánban tartották nagyszabású búcsúztatóját és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját. Korai halála ellenére Raffaello számos nagy hatású művet készített, többségüket a Vatikánban, amelynek múzeumaiban számos termet díszítenek a freskói.

Látáskárosodást is okozhat egy rossz napszemüveg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 14:14

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Két fontos szabályt érdemes betartani a megfelelő szemvédő kiválasztásánál.
A napszemüveg megválasztásnál két alapszabály van: szerepeljen a címkéjén az UV-400 vagy 100% UV védelem felirat és legyen minél nagyobb. Az arcformához, stílusunkhoz illő darabot télen-nyáron viseljük, hiszen nem az évszaktól függ az UV-sugárzás – hangsúlyozta Dálnoki Noémi, a Duna Medical Center szemész szakorvosa.
Az UV-sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, így a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaverik a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem. A láthatatlan UV-sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét pedig a szaruhártya, de még így is a szembe juthat annyi, ami már károsíthat. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, és egyre komolyabb gondot okozhatnak.
Évek alatt összeadódó UV-sugárzás következtében kialakuló betegség a szürkehályog. A szem belsejében lévő szemlencse elszürkülése látásromláshoz vezet. A betegség ma már műtéttel gyógyítható. A káros sugárzás okozhat makuladegenerációt, más néven szemfenéki meszesedést is, ami a központi látást rontja. A pterygiumot, vagyis a kúszóhályogot a szörfözők vagy farmerek betegségének is nevezik, mert a sok napsütésnek, szélnek kitett embereknél úgynevezett kötőhártya-kettőzet alakul ki, ami a szaruhártyára nőve ronthatja a látást is. Bár műtéttel eltávolítható, gyakran kiújul. A pinguecula, a kötőhártyán megjelenő kis megvastagodás, szintén hosszú évek alatt alakul ki. Legtöbbször tünetmentes, de mivel egyenetlenné teszi a szemfelszínt, ha panaszt okoz, műtétre is szükség lehet. 
Photokeratitis akkor alakul ki, ha rövid idő alatt, például hegesztés, szolárium vagy hóról visszatükröződő napfény miatt nagy mennyiségű UV-sugárzás éri a szemet. A tünetek – égő fájdalom, könnyezés – már pár órával a behatás után jelentkezhetnek, de pár nap alatt megszűnhetnek.

A méret is számít

Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban tévhit, az UV-szűrő réteg ugyanis színtelen. A különböző színű napszemüvegek megváltoztathatják a színérzékelést és befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. Egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket – hangsúlyozta a szemész szakorvos. 
Szerencsére nem csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni, viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni – hívta fel a figyelmet Dálnoki Noémi. A nagyobb optikákban még az UV-szűrő képességet is be lehet méretni. Fontos, hogy a napszemüveg minél nagyobb legyen, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet, hiszen a kisebb lencsék mögé könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett a széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.
A szakorvos kiemelte, hogy a napsugárzásnak számos jótékony hatása van, nem kell szélsőségesen védenünk magunkat tőle, viszont szempanaszok esetén azonnal forduljunk szemészhez.

Aktív vulkánok nyomaira bukkantak a Vénuszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 12:14

Fotó: MARK GARLICK / AFP/Science Photo Library
Meggyőző bizonyítékokat találtak, hogy a bolygó belseje még háborog.
Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó.
„Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője.
A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül. A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai.
Új tanulmányukban a kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás numerikus modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagyfelbontású szimulációját. Az eredmények segítették Montésit és kollégáit abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik.
A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog – olvasható a Marylandi Egyetem közleményében.