Előfizetés

Látáskárosodást is okozhat egy rossz napszemüveg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 14:14

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Két fontos szabályt érdemes betartani a megfelelő szemvédő kiválasztásánál.
A napszemüveg megválasztásnál két alapszabály van: szerepeljen a címkéjén az UV-400 vagy 100% UV védelem felirat és legyen minél nagyobb. Az arcformához, stílusunkhoz illő darabot télen-nyáron viseljük, hiszen nem az évszaktól függ az UV-sugárzás – hangsúlyozta Dálnoki Noémi, a Duna Medical Center szemész szakorvosa.
Az UV-sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, így a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaverik a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem. A láthatatlan UV-sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét pedig a szaruhártya, de még így is a szembe juthat annyi, ami már károsíthat. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, és egyre komolyabb gondot okozhatnak.
Évek alatt összeadódó UV-sugárzás következtében kialakuló betegség a szürkehályog. A szem belsejében lévő szemlencse elszürkülése látásromláshoz vezet. A betegség ma már műtéttel gyógyítható. A káros sugárzás okozhat makuladegenerációt, más néven szemfenéki meszesedést is, ami a központi látást rontja. A pterygiumot, vagyis a kúszóhályogot a szörfözők vagy farmerek betegségének is nevezik, mert a sok napsütésnek, szélnek kitett embereknél úgynevezett kötőhártya-kettőzet alakul ki, ami a szaruhártyára nőve ronthatja a látást is. Bár műtéttel eltávolítható, gyakran kiújul. A pinguecula, a kötőhártyán megjelenő kis megvastagodás, szintén hosszú évek alatt alakul ki. Legtöbbször tünetmentes, de mivel egyenetlenné teszi a szemfelszínt, ha panaszt okoz, műtétre is szükség lehet. 
Photokeratitis akkor alakul ki, ha rövid idő alatt, például hegesztés, szolárium vagy hóról visszatükröződő napfény miatt nagy mennyiségű UV-sugárzás éri a szemet. A tünetek – égő fájdalom, könnyezés – már pár órával a behatás után jelentkezhetnek, de pár nap alatt megszűnhetnek.

A méret is számít

Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban tévhit, az UV-szűrő réteg ugyanis színtelen. A különböző színű napszemüvegek megváltoztathatják a színérzékelést és befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. Egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket – hangsúlyozta a szemész szakorvos. 
Szerencsére nem csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni, viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni – hívta fel a figyelmet Dálnoki Noémi. A nagyobb optikákban még az UV-szűrő képességet is be lehet méretni. Fontos, hogy a napszemüveg minél nagyobb legyen, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet, hiszen a kisebb lencsék mögé könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett a széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.
A szakorvos kiemelte, hogy a napsugárzásnak számos jótékony hatása van, nem kell szélsőségesen védenünk magunkat tőle, viszont szempanaszok esetén azonnal forduljunk szemészhez.

Aktív vulkánok nyomaira bukkantak a Vénuszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 12:14

Fotó: MARK GARLICK / AFP/Science Photo Library
Meggyőző bizonyítékokat találtak, hogy a bolygó belseje még háborog.
Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó.
„Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője.
A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül. A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai.
Új tanulmányukban a kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás numerikus modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagyfelbontású szimulációját. Az eredmények segítették Montésit és kollégáit abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik.
A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog – olvasható a Marylandi Egyetem közleményében.

Ha már koffein, jobb a természetes

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 09:55

Fotó: Catherine Fruhinsholz/Biosphoto / AFP
Bár az energiaital is javítja a gondolkodási folyamatot, a kávé hatása fokozatosan és tovább tart.
A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek – állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói. A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
„Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt” – magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora. „A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik. Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.