Előfizetés

Kérdőjelek a vívószövetség elnökválasztása után

Vincze Attila Bernau Péter
Publikálás dátuma
2020.07.22. 07:40

Akadt, aki két szavazólappal voksolt, ami az alapszabály első tételmondata szerint nem lehetséges, kiegészítésében már igen.
Megerősítette tisztségében Csampa Zsolt elnököt a Magyar Vívószövetség szombati közgyűlése. A korábbi fideszes országgyűlési képviselő (aki jelenleg a belügyminisztérium helyettes államtitkára) 93, míg kihívója, a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardozó Szabó Bence 51 szavazatot kapott. A hétvégi közgyűlésen 151 szavazásra jogosult tagból 144 jelent meg. A titkos szavazáson a voksok összegzése után kiderült: a szövetséget nyolc éve vezető Csampa újabb négy évig irányíthatja a vívókat. Plasztikusan ennyivel lehetne összefoglalni a legeredményesebb magyar olimpiai sportág tisztújító közgyűlését, ám ennél árnyaltabb a kép. A közgyűlésről készült fotók egyikén ugyanis egyértelműen látni, hogy az egyik jelölt kezében nem egy, hanem két szavazólap van. A képen látható szavazás vélhetően a napirendi pontok elfogadásának pillanatában készült. Mivel azonban a titkos szavazáson csak az kaphatott szavazólapot, akinek a kezében volt a zöld szavazókártya, ezért elképzelhető: akadt olyan voksoló, aki egymaga két szavazatot adott le a titkos választáson, ami nem feltétlenül jelenti a demokrácia ünnepét. A képen szereplő voksoló beazonosítása után kiderült, a Szombathelyi Vívóakadémia Sportegyesület elnöke, Babós Csaba bal kezében volt a két szavazókártya. A kérdés az, hogy ez miként lehetséges, illetve az, hogy akkor a titkos szavazáson is két szavazatot adott le?
„A Szombathelyi Vívóakadémiának két mandátuma volt, ezért kaptam két szavazólapot. Az egyébként, hogy egy egyesületnek hány mandátuma van, az a klub versenyzői létszámától függ. Én elnökként rendelkeztem ezzel a két mandátummal, ezért volt nálam két szavazócédula” – válaszolta megkeresésünkre Babós Csaba, aki úgy vélte: az alapszabály nem írja elő, hogy csak az szavazhat, aki jelen van a közgyűlésen. Elmondta, mivel az egyesület rendelkezik a mandátummal, ezért az egyesület képviseletében dönthetett a két mandátumról. „Nem kell az összes szavazónak egy-egy szavazócédulával ott ülnie a közgyűlésen, elég, ha az egyesületet képviselő személy szavaz a klub nevében. A kis egyesületek esetében tanúk jelenlétében hiteles megbízólevelet kell kitölteni, amit a regisztrációnál kell átadni még a közgyűlés előtt. Ezek után a nevesített jogosan képviselheti azt az egyesületet, amelyik ezzel őt megbízta” – mondta Babós Csaba. Kérdésre, hogy akkor ilyen megbízólevél volt-e a Szombathelyi Vívóakadémia Sportegyesület esetében is, az elnök nemmel felelt: „Az én esetemben, mivel én vagyok a törvényes képviselője az egyesületnek, nem volt szükség megbízólevélre. Vicces is lett volna, ha saját magamat bízom meg, hogy képviseljem az egyesületemet. A regisztrációs névsorban szerepelt, hogy a Szombathelyi Vívóakadémia Sportegyesületnek két mandátuma van, és miután igazoltam, hogy én vagyok a törvényes képviselő, ezzel a két mandátummal képviselhettem az egyesületemet. Csak akkor lett volna szükség megbízólevélre, ha más jelent volna meg a közgyűlésen. Minden a lehető legszabályosabban történt” – szögezte le Babós Csaba, aki arra nem tudott válaszolni, hogy a közgyűlésen vajon hány kis klubban fordult elő hasonló szavazási gyakorlat. „Fogalmam sincs, hogy csak nálunk vagy más egyesületeknél is előfordult-e ilyen, mert nem figyeltem a többi egyesület voksolását” – mondta. Információink szerint ezen a közgyűlésen egyáltalán nem volt párját ritkító megoldás a szombathelyi, volt olyan klub, amelyik ilyen-olyan megfontolások mentén négy szavazatot ajánlott fel a megfelelő kezekbe.

Alapszabály, 17. §, 3. bekezdés

A közgyűlésen minden képviselőnek egy szavazata van. A szavazati jog nem ruházható át. Szavazati jogát érvényesen az a képviselő gyakorolhatja, aki a Szakszövetség tagjának bíróságon bejegyzett képviselője vagy a képviselő írásbeli meghatalmazásával rendelkező képviselője, és aki a közgyűlésen személyesen megjelenik és aláírja a jelenléti ívet. 

Jogilag nem tisztázott helyzet

A szavazólapok körüli anomáliák miatt meg lehet próbálni a bíróságon kérni a közgyűlés érvénytelenítését, de nem garantált, hogy sikerrel járna egy ilyen beadvány. „A bíróság megállapítaná, hogy jogilag nem tisztázott helyzettel áll szemben, a többi pedig a bíró egyéni mérlegelésén múlna – mondta lapunknak Török Ferenc sportjogász, aki a sporttörvény mellett többek között a Magyar Olimpiai Bizottság jelenleg hatályos alapszabályának elkészítésében is részt vett. - Ilyenkor sok szempontot figyelembe vesz a bíró. A sikeres perhez bizonyítani kell például, hogy több esetben előfordult, hogy egy küldött nem egy szavazólapot adott le a titkos voksolásnál, mert, ha ez egyedi történet, akkor a bíróság mondhatja azt, hogy nem befolyásolta a végeredményt.” Lapunk úgy tudja, Csampa igyekezett biztosra menni, ezért a „félreszavazások” elkerülése érdekében kellett a jelenlegi irányítót támogató kluboknál az elnököknek vagy felső vezetőknek voksolni az összes rendelkezésre álló szavazólapon. Több szavazólapon voksolt Szabados Gábor, az ellenőrző testület vezetője is, aki a közgyűlésen ismertetett beszámolójában azt mondta, hogy az MVSZ minden szempontból a hatályos jogszabályokat betartva működött.

Doppingvétséget követett el két magyar válogatott birkózó

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 15:00

Fotó: Népszava
Az Ukrajnából honosított magyar válogatott Olejnik Pavlo és Asarin Roman egyaránt doppingvétséget követett el a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) keddi tájékoztatása szerint.
A Magyar Antidopping Csoport (MACS) arról értesítette az MBSZ-t, hogy a vétséget egy márciusban elvégzett ellenőrzés után állapították meg. Olejnik szervezetében tiltott anyagot, az anabolikus szteroidok közé tartozó methyldienolone-t találtak - a versenyző szennyezett táplálékkiegészítőre hivatkozott -, Asarin pedig elkerülte a mintaadást. Mindkét szabadfogású birkózó négyéves eltiltást kapott, az MBSZ a lefolytatott eljárások után az ügyeket lezártnak tekinti.
"Szomorú vagyok, nem jellemző az ilyesmi a sportágunkra. Nekünk, magyaroknak több mint egy évtizede nem volt doppingesetünk"

- szögezte le Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke.

Hozzátette, a honosított versenyzők úgynevezett vegyes felkészülést végeznek, tehát Magyarországon és eredeti hazájukban is edzenek, ezért nehezebb folyamatosan ellenőrizni őket.   "Nincs más választásunk, mint még szigorúbb intézkedéseket hozni, hogy hasonló ne forduljon elő" - mondta Bacsa. A 31 éves Olejnik még ukrán színekben Európa-bajnokságot nyert 2013-ban, magyarként a legjobbja a 2018-as világbajnokságon elért ötödik helyezés volt. A 23 éves Asarin U23-as Eb-bronzot szerzett 2019-ben.

Faluvégi futball

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2020.07.21. 10:00
dos Santos, Andre Alves; Kulcsár Tamás; Lettrich Dániel
Fotó: Varga György / Magyar Távirati Iroda Zrt.
Színesítették a labdarúgó NB I-et azok a vidéki kis csapatok, melyek időről időre felbukkantak az élvonalban, akadtak köztük emlékezeteset alakítók is.
Harmincöt esztendeje, a magyar futball mindmáig utolsó igazi sikerévében kezdődött. Feljutott az NB I-be a magyar tenger fővárosának kis csapata, a már 1984-ben MNK-győztes Siófoki Olajbányász. Sőt stabil első osztályú maradt, húsz évadot töltött a mind alacsonyabb színvonalú élvonalban. De eleinte „figurái” voltak, más NB I-es csapatok közismert menőivel állt fel: Bódi Zoltánnal (185 első osztályú mérkőzés), Handel Györggyel (186), Tieber Lászlóval (240), Virágh Ernővel (190). A második „fecske” a Vác volt. Ám, amíg a Siófok csak két negyedik helyig jutott, a Híradásból lett Izzó egyszer arany-, kétszer ezüstérmet nyert. A feljutást annak is köszönhette, hogy leigazolta Várady Bélát, aki levezetésképpen a Duna-parti társaság vezéralakja lett. A ballábas bombázó huszonegy NB I-es meccset játszott a Vácban, 338-at a Vasasban; Vácott búcsúmeccset rendeztek a tiszteletére, Angyalföldön nem... Az 1994-ben aranyérmes Pest megyei csapatban persze már nem játszott; abban Koszta, Nagy Tibor, Aranyos, Nyilas, Dzurják „Csöpi”, Füle szolgált, és a Vác az egész évadban csak háromszor kapott ki, az írástudó technikai igazgató László Attila minden héten lelkendezhetett a Váci Napló hasábjain. Aztán nagy tempóban megindult a felhígulás. A nyolcvanas évek végén még beköszönt a Veszprém, majd kilencvennégytől bemutatkozott a felejthetetlen akasztói Stadler (József) FC, klubházában kastélyokba illő hatalmas kristálycsillárokkal, de a ragyogás csak négy esztendeig tartott. A Tiszakécskéé egyetlen egyig, az agárdi Gázszeré háromig. (A klubelnök akár Mészáros Lőrinc is lehetett volna, de Németh László volt.) Azért a Fejér megyei kis csapat letette névjegyét: 1997 őszén a Fáy utcában 6-2-es csapást mért a valaha nagy hírű Vasasra. Következett a Nagykanizsa, mely ötven évvel első NB I-es szereplése után, 1999-ben bukkant fel az élvonalban. Nem sokáig. De kétszer annyi ideig, mint a mindössze két évadon át első osztályú Sopron. A 2004-ben feljutó Pápa már nyolc szezont töltött az NB I-ben, ám tizenegyediknél jobb nem tudott lenni. A szintén rövid távon futó REAC (jaj, szegény jó barátom, Kutasi Robi!) a legjobb évadában tizenkettedik volt, a Paks viszont 2006-tól egyfolytában első osztályú, és 2011-ben ezüstérmet nyert. A Kecskemét megint csak jött, látott és eltűnt, akárcsak az 1948 után 2010-ben újra első osztályú Szolnoki MÁV, amely már 2011-ben kisiklott. A vasutasokat politikai színezetű alakulatok követték: a Felcsút és a Mezőkövesd. Majd jött – és ment – a Gyirmót, a szintén narancssárgában játszó Balmazújváros és Kisvárda (az előbbit elejtették, citromsárga lett belőle), legutóbb pedig a Budafok. Mindez azért történhetett meg, mert a hajdani fővárosi nagy csapatok árnyékaivá váltak önmaguknak. A huszadik században 92:6 volt a bajnoki címek aránya a budapestiek javára, és egynél több elsőséggel csak a Győri ETO büszkélkedhetett a vidékiek közül. (A kisalföldi együttes 1965-ben a BEK legjobb négy csapata közé jutott, de még 1979-ben is a Juventusszal konkurált, a torinói 0-2 után a visszavágó huszonharmadik percében 2-0-ra vezetett. Aztán Pozsgait kiállították, Causio szépített, és a 2-1-gyel kiesett az ETO. Ám azt a győri „gyufát” ki lehetett húzni...) A huszonegyedik században 12:8-ra vezet a vidék. Az FTC öt, az MTK 2, a Honvéd egy aranyérmet nyert, az Újpest és a Vasas egyet sem. Közben a bajnokság iránti érdeklődés nemegyszer e cikk kiindulópontját, 1985-öt idézte, mert nagyjából úgy csigázta fel a közönséget, mint Szűrös Mátyás brosúrában is megörökített előadása A nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdéséről vagy Stefka István Munkásutánpótlás című, a szakmunkásképzésről szóló sorozata a Kossuth Rádióban. Ami biztos: a falufutball nem sok jót hozott a magyar labdarúgásnak. A több mint sportág hazai történetének legrosszabb harmincöt esztendeje van mögöttünk, jóllehet az utóbbi évtizedben annyi pénzt tettek bele, amennyit még sohasem. Az illetékes urak nyilván nem gondoltak arra a körülményre, hogy az áradó lébe bele is lehet fulladni. Pláne, ha mentőöv sehol.