Fotó: ARMEND NIMANI / AFP

Veszélyes, ezért betiltották a hídugrást Gyakovicában, de nem azért, amiért gondolja

A koszovói Gyakovica (Gjakova) népszerű hely, nyaranta rengetegen kempingeznek a Fehér-Drin folyó partján, ám van egy másik vonzereje is. A folyót átívelő Ura e Fshejte híd a helyszíne a hagyományos hídugrásnak, amiből már hetven bajnokságot is rendeztek. Azaz csak hatvankilencet, ugyanis a rendőrség betiltotta az idei versenyt, de nem az ugrók testi épségének megőrzése miatt, hanem azért, mert a nézők nem tartották meg a koronavírus-járvány miatt szükségesnek tekintett biztonságos távolságot egymástól.

Szerző

Megosztás
Tiltakozásul azért volt ugrás, de nem hivatalosan
Fotó: Valdrin Xhemaj / MTI/EPA
A hídugró versenyek tömegeket vonzanak
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Sokáig hagyományosan ugrottak, kitárt karokkal, hajlított lábbal, talppal érkezve
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Újabban a klasszikus fejes több pontot ér
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Pontosan kell pozícionálni, mert keskeny a meder, ahol elég mély a víz az érkezéshez
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Gyakorolni a közeli Radonjić-tónál is lehet, ott legalább nincs sodrása a víznek
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A 22 méter magas híd a Sas-szilát és a Szkanderbég-sziklát köti össze
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
1954 óta rendeznek hídugró versenyeket
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Az Ura e Fshejte a XVIII. században épült, majd az I. világháború alatt megsemmisült és 1942-ben építették újjá. A délszláv háborúban újra megsérült és az olasz KFOR egység tette újra használhatóvá
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A híd a Gjakova és Prizren közötti közúti összeköttetést biztosítja
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A Balkánon nem egyedülálló ez a mutatvány, a magas kőhidakról sok helyütt ugrálnak a folyókba
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Ősszel és télen viszonylag nyugalmas a környék, turisták és önjelölt artisták helyett halászok veszik birtokba a Fehér-Drint
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Fotó: AFP/NASA

Valóban hatalmas lépés - a holdraszállás képei

1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesítettek a Nyugalom Tengerén, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán, ezzel az Apollo-11 elérte a célját és ember lépett egy idegen égitest felszínére. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, majd társait 21 óra 40 percnyi holdfelszínen tartózkodást követően fogadta.

Szerző

Megosztás
Neil Armstrong a felszínre jutást gyakorolja, a holdkomp létrájáról nagyot kellett lépni
Fotó: NASA / AFP/NASA
A kilövés előtt hét nappal még súlytalansági szimulációk voltak, a képen Buzz Aldrin szkafanderben
Fotó: - / AFP/NASA
Neil Armstrong a holdkomp vezetését gyakorolja a Földön
Fotó: AFP/NASA
Aldrin és Armstrong alaposan begyakorolta a Hold felszínén végrehajtandó teendőit is
Fotó: NASA
1969. július 16-án 14:32-kor (UTC), (helyi idő szerint 9:32) emelkedett a magasba a Kennedy űrközpontból az Apollo-11 legénységét szállító Sturn V. rakéta
Fotó: NASA / AFP/NASA
Nem csak Spiro Agnew alelnök és Lyndon B. Johnson korábbi elnök figyelte a kilövést, szinte az egész világ együtt követte az eseményeket
Fotó: AFP/NASA
Az ellenőrzés után három napig repültek a Holdig
Fotó: NASA
A leszállás után hat óra telt el a Holdra lépésig, ekkor hangzott el Armstrong híressé vált mondata: "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"
Fotó: NASA
Richard Nixon elnök bejelentkezett telefonon, ezzel kissé hátráltatva a küldetést
Fotó: NASA / AFP/NASA
A MESA-ból kipakolták a felszereléseket és megkezdődött a felszíni munka
Fotó: AFP/NASA
A mintagyűjtés és a berendezések beüzemelése után kitűzték a zászlót
Pihenés után 21 óra 40 percnyi holdfelszínen tartózkodást követően az Eagle simán felszállt, majd dokkolt a Columbiával. Collins egy napja egyedül repült és várta a visszatérést
Fotó: AFP/NASA
10 órát pihentek, majd vissza indultak. Az Apollo–11 1969. július 24-én 16:50:35-kor (UTC) a Csendes-óceánban landolt a Johnston-atolltól 380 kilométerre délre, 8 nappal és 3 órával a felszállás után
Fotó: STF / AFP/NASA
A kabinajtó kinyitásának pillanatától karanténba helyezték a három holdutazót, majd Pearl Harborba vitték őket. Armstrongék csak Houstonban, egy külön erre a célra létrehozott épületben, a Lunar Receiving Laboratory-ban szállhattak ki
Fotó: NASA / NASA
Nemzeti hősök lettek
Fotó: - / AFP/NASA
A hazai ünneplést követően indult a „Project Giantstep”, későbbi népszerű – és nem kevésbé stílusos – nevén a „Giant Leap Tour”, egy 37 napos, 23 országot érintő Föld körüli út
Fotó: - / AFP/NASA
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

„Dolgozni akarunk!” – Utcára vonultak a postások

Idén januárig visszamenőlegesen legalább tíz százalékos alapbéremelést és megbecsülést követelt szombaton több száz postás a budai Fő utcában. A Magyar Postánál működő négy szakszervezet által közösen szervezett demonstráción petíciót vittek Bártfai-Mager Andreának. A beszédek közben többen is skandálták, mit követelnek: „Fizetésemelést, tizenöt százalék, dolgozni akarunk!”

Szerző

Megosztás