Előfizetés

3-as metró: klíma legfeljebb jövőre

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.22. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ezt a nyarat is bizonyosan légkondiconáló nélkül kell átvészelni a hármas metró újragyártott, de nem klimatizált kocsijaiban. A Népszava kérdésére ugyanis a BKV azt válaszolta: – Az összes szerelvény klimatizálása idén nyáron nem kivitelezhető.
A budapesti hármas vonalon közlekedő járműveket 2016 és 2018 között 69 milliárd forintért gyakorlatilag újragyártotta felújítás címén az orosz Metrovagonmas. A Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat azonban takarékossági okokból nem kért bele klímát.
A BKV most azt közölte: „A járványügyi helyzet az élet minden területére kihatással van, így az M3 szerelvényeinek klimatizálását is befolyásolja. A BKV ugyan mindent megtesz a metrókocsik légkondicionálásának érdekében, de az már bizonyos, hogy idén nyáron minden feltétel teljesülése esetén is maximum a prototípus kocsikon lehet megvalósítani a klimatizálást”. Ez hat kocsit jelent a 222-ből.
A BKV a gyártó hozzájárulására vár, mivel a berendezések beszerelésének komoly garanciális vonzata van. A Metrovagonmas illetékesei korábban ugyan szóbeli ígéretet tettek, hogy a műszaki tartalom ismeretében elvileg hozzájárulnak a garancia meghosszabbításához, de ezt írásban egyelőre nem erősítette meg a cég a BKV határozott kérésére sem. Az orosz céggel kötött vállalkozási szerződés értelmében ugyanis mindenféle változtatáshoz hozzá kell járulniuk, különben elvész a szerelvényekre adott 30 év garancia.
Tavaly nyáron Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 34,8 fokot mért a hármas metró felújított kocsijában és rögtön meg is ígérte, hogy másként lesz ez, ha megválasztják. De egyelőre a pályázatot se írták ki, holott a városvezetés korábban azt mondta, hogy tendert hirdetnek ez ügyben. Karácsony Gergely korábban azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll a klímák beszerelésére a pénz. Csakhogy azután a járvány elleni védekezés és a kormányzati elvonások alaposan leapasztották a kasszát. Az is felmerült, hogy az orosz cég által felújítás címén újragyártott metrókocsik nem bírnák el a klímagép súlyát. A BKV egyébként már tavaly nyáron felvette a kapcsolatot több klímagyártó céggel és közvetlenül a választások előtt műszaki szimpóziumot rendeztek öt szakcég részvételével. Előzetesen 6-10 milliárdra becsülték a légkondicionálás utólagos kiépítésének költségét. Három cég is jelezte, hogy örömmel vállalkozna a feladatra. A BKV mindegyiktől kért egy orosz kocsiszekrényre felszerelt prototípust.
Miközben a Tarlós-érában beszerzett metrókra évek alatt sem sikerült klímát szerezni, Bécs legrégebbi, U6-os metróvonalán közlekedő szerelvényeinek klimatizálásával egy év alatt végeztek. A Bécsi Közlekedési Vállalat, a Wiener Linien 2019 júniusában kezdte meg a vonalon közlekedő legrégebbi, 1995-ben gyártott szerelvények átalakítását. Az utólag beépített berendezések hűteni és fűteni is tudnak. Összesen mintegy négymillió eurót – mintegy 1,4 milliárd forintért költöttek erre. A szerelés egy évig tartott.

Gyöngyöspata: már júniusban ki kellett volna fizetni a kártérítést

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.22. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A gyöngyöspatai romáknak legkésőbb június 30-án meg kellett volna kapniuk azt a kártérítést, amelyet a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2012 között elszenvedett etnikai alapon történt szegregáció miatt ítélt meg nekik jogerősen a bíróság - értesült a Népszava.
Korábban megírtuk: a kártérítésre kötelezett gyöngyöspatai önkormányzatnak, illetve az általános iskolát jelenleg fenntartó Hatvani Tankerületnek együttesen csaknem 100 millió forintot kellene kifizetnie hatvan érintettnek. Horváth László a térség fideszes országgyűlési képviselője július elején a saját közösségi oldalán jelentette be, hogy a tervek szerint augusztus végéig két részletben minden érintetthez el fog jutni az összeg. Szavai szerint Gyöngyöspata ebből a harapófogóból önerőből nem tud kijutni, ezért Magyarország kormánya segít, s már elindult az az eljárás, amely biztosítja ezt a pénzügyi forrást. Később Gulyás Gergely egy kormányinfón is megerősítette az augusztusi fizetési szándékukat. (Egy napokban megjelent kormányhatározat szerint egyébként 100 millió forintot kap az államtól Gyöngyöspata, azonban azt nem tudni, hogy ez a pénz megérkezett-e már, valamint hogy a kártérítésre szánták-e az összeget.) A Népszava megkérdezte a Kúriát, illetve az Egri Törvényszéket is, mikor postázták az érintetteknek a kártérítés pénzbeni kifizetésének kötelezettségéről szóló határozatot az államot képviselő tankerületnek, illetve az önkormányzatnak. Ez azért fontos, mert – noha a felek elektronikus formában már korábban kézhez vették az ítéletet, vagyis tisztában voltak annak tartalmával – legkésőbb a postai átvételtől számított 15 napon belül kötelező lett volna kifizetni a pénzt.
A Kúria arról tájékoztatta lapunkat, hogy a határozatot - a felek kérésének megfelelően - a döntésről szóló közlemény megjelentetése előtt elektronikus úton kézbesítette. Az ügyben meghozott ítélet postára adása az első fokon eljárt bíróságnak, vagyis az Egri Törvényszéknek címezve május 22-én megtörtént - írták. (A perrendtartási szabályok értelmében az ügy iratait az első fokon eljárt bíróság kézbesíti a felek részére.) A Kúriáról az iratok június 5-én érkeztek meg az Egri Törvényszékre, az ítélet postázása június 8-án történt meg, az érintettek pedig június 11. és 15. között vették át az iratokat – tudtuk meg Hoszné dr. Nagy Tímeától, az Egri Törvényszék szóvivőjétől. Hozzátette: a Kúria hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely szerint az alpereseknek az ítélet átvételétől számított 15 nap alatt kell megfizetniük a nem vagyoni kártérítést a felpereseknek. Vagyis eszerint legkésőbb június 30-án el kellett volna indítani az átutalást. Ennek technikai akadálya sem lehetett, a roma diákokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ugyanis már korábban mind az önkormányzatnak, mind a tankerületnek eljuttatta valamennyi kártérítésre jogosult egyéni számlaszámát. - Nem ez az első eset, hogy az állam vagy valamely önkormányzat nem teljesíti a törvény által megszabott kötelezettségét – gyakran túllépik például a közérdekű adatigénylésre adott válaszadás határidejét is –, vagyis törvényt szegnek, ami enyhén szólva is illetlenség – mondta lapunknak Ligeti Miklós a Transparency International jogi igazgatója. Szavai szerint a késedelemre az egyetlen mentség az lehet, ha a felek a háttérben megállapodást kötöttek a halasztott fizetésről: erre polgári per esetén, mint amilyen a gyöngyöspatai is volt, lehetőségük van. Farkas Lilla jogász, az alapítvány kuratóriumi tagja a Népszavának azt mondta: nem kötöttek háttéralkut, de kénytelenek beletörődni, hogy a felperesek a határidőt túllépve fizetnek. Ha ugyanis végrehajtást indítanának az állami tankerület vagy az önkormányzat ellen, akkor a hatvan érdekelt nevében egyenként kellene a végrehajtási jegyzéket kitölteni, postázni, új eljárás indulna, s ez minimum fél évvel csúsztatná el a kifizetés lehetőségét. Egyelőre tehát nem látnak más megoldást: bíznak abban, hogy a hatalom betartja az augusztus végi határidőt, addig pedig várnak.
Lapunk megkereste a tankerületet, ahol azt közölték: "a kártérítést a gyöngyöspatai önkormányzat teljesíti, ezért kérjük, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak a település vezetéséhez". A gyöngyöspatai polgármesteri hivatal azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Szolgálnak és kézbesítenek: rendőrök viszik házhoz a toborzólevelet

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.22. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egykori munkatársaik körében népszerűsítik az iskolaőri állásokat a megyei kapitányságok.
Bár nem kötelező, csak előnyt jelent a rendvédelmi vagy rendészeti végzettség és tapasztalat azoknál, akik iskolaőri állásra pályáznak (s mint utóbb kiderült, még középfokú végzettség sem kell), a rendőrség mégis igyekszik jelentkezőket toborozni azok körében, akik korábban rendőrként dolgoztak, de korengedményes nyugdíjba mentek. Ennek érdekében névre szóló levélben keresik meg egykori kollégáikat, amit nem postán küldenek el nekik, hanem a helyi járőrszolgálatok munkatársai kézbesítenek – számolt be a Népszavának több érintett is. Egy ilyen toborzólevél lapunkhoz is eljutott, ebben a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság hívja fel volt munkatársainak a figyelmét arra, hogy a megyében szeptembertől négy oktatási intézményben lesz iskolaőri szolgálat a rendőrség új állománycsoportjaként. Bár az iskolaőrök toborzása hivatalosan csak július 16-tól kezdődött, a levél július 9-i keltezésű. Szerettük volna megtudni az Országos Rendőr-főkapitányságtól, miért a járőröket használják „postásként”, a toborzás már július 16. előtt megkezdődött-e, s országos szinten eddig mennyien jelentkeztek iskolaőrnek, de kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma július 15-én közölte, hogy idén ősszel 491 helyszínen kezdhetik meg munkájukat az iskolaőrök, feladatuk „az intézmények belső rendjének fenntartása” lesz. A  iskolák nevét egy táblázatban közölték, de a Népszava talált olyan iskolát, amelynek vezetése meglepődött, hogy felkerült a listára. A szaktárca megkeresésünkre azt írta, eddig egy olyan köznevelési intézményről van tudomásuk, amely jelezte, hogy „eredeti igényét megváltoztatva” mégsem szeretne iskolaőrt. Illetve egy további iskola kérte felvételét a rendszerbe. Az iskolaőrök alkalmazásáról, feladatairól a múlt pénteki Magyar Közlönyben jelentek meg újabb részletek. Így kiderült, hogy az őrség tagjai nem nyilatkozhatnak a sajtónak, s kényszerítő eszközeiket – mint a gumibot, gázspray, bilincs – csak a legvégső esetben használhatják. Az továbbra sem derült ki, hogy a tantestület részeként milyen kapcsolatban állnak majd az iskolaigazgatókkal, pedagógusokkal. Azt sem tudni, hogy egy intézményben hány iskolaőr lehet jelen. Mint arra a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza korábban rávilágított, egyetlen iskolaőr nem biztos, hogy megfelelően kezelni tudja majd az esetleges konfliktusokat, ráadásul távollétükkor – például betegség, szabadság miatt – a helyettesítésüket is meg kell oldani. Érdekvédelmi és szakmai szervezetek több más szempontból is aggályosnak tartják az iskolaőrök megjelenését. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint még több oktatási, szociális és gyermekvédelmi szakemberre, prevenciós programokra lenne inkább szükség az iskolai erőszak visszaszorításához. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársai pedig a merce.hu-n megjelent írásukban fejtették ki, milyen kockázatai lehetnek a rendészeti szemlélet megjelenésének az iskolákban. Az iskolaőrök toborzása július 24-ig tart, felkészítésük pedig augusztus elején kezdődhet. A jogszabályok ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy a szeptember elsejei munkakezdést követő három hónapban is el lehessen végezni a komplex pedagógiai, pszichológiai, rendvédelmi képzést.