Előfizetés

Csatázni fog az EP az uniós csúcs döntéseiről

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.21. 20:04

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
A parlament csak megszavazhatja vagy elutasíthatja a büdzsét és a mentőcsomagot, de ezeket nem módosíthatja.
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogad el az uniós csúcs döntéseiről. Ez lesz az első állomása annak a folyamatnak, amelynek végén a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia az EU hosszútávú költségvetését és a járvány utáni helyreállítási alapját. A parlament csak megszavazhatja vagy elutasíthatja a büdzsét és a mentőcsomagot, de ezeket nem módosíthatja. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja nehéz tárgyalásokra számít a kedd reggel befejeződött uniós csúcs döntései alapján. Mint lapunknak elmondta, a parlament erős jogállami feltételrendszert akar, lehetőleg olyan eljárási szabállyal, amely megnehezíti, hogy a jogállami normákat sértő és az EU pénzügyi érdekei ellen vétő tagállam kibújhasson a felelősség alól. Ezeket a garanciákat szerinte egyáltalán nem tartalmazza az állam- és kormányfői grémium záróközleménye. - A megállapodás nem annyira a Covid-19 utáni kármentést szolgálja, mint a korrupció és a demokratikus visszarendeződés elősegítését - fogalmazott kissé sarkosan. Az EP a kormányokéval egyenlő beleszólást szeretne a gazdasági mentőcsomagból járó tagállami támogatások jóváhagyásának a folyamatába is. A csúcs csak az Európai Bizottságnak és a tagállamok minisztereiből álló EU Tanácsnak adott erre jogosítványt. Emellett a parlament a hétéves költségvetés számait is alacsonynak tartja és nem örül annak sem, hogy a 27 vezető 110 milliárd euróval csökkentette a járvány utáni helyreállítási alapból lehívható vissza nem térítendő támogatások összegét. Kifogásolja azt is, hogy az csúcs résztvevői visszavágták az EU modernizációját segítő programok finanszírozását is.

A járvány miatt idén elmarad a Budapest Pride

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 19:39
Utcai jelenet a 2018-as Budapest Pride-ból. 2020-ban a koronavírus miatt nem lesz felvonulás
Fotó: Népszava
A szervezők nem vállalták a tízezrek vonulásával járó kockázatot, helyette alternatív programokat ígérnek.
„Mindennél fontosabb nekünk, hogy a rendezvényeink valóban biztonságosak legyenek. Ezért meg kellett hoznunk azt a döntést, hogy nem csődítünk össze húszezer embert egy helyre, és alternatív eseményekkel helyettesítjük majd a Felvonulást”- jelentették be kedden Facebook-oldalukon a Budapest Pride szervezői.
Hozzátették, augusztus 14–23. között változatlanul megtartják a 25 civil szervezet és csoport által szervezett Pride Fesztivál. A felvonulás alternatíváin még dolgoznak, de hamarosan tájékoztatják az érdeklődőket -sőt, civil ötleteket is várnak a közös ünnepléshez. A szervezők felidézik az idei fesztivál szlogenje a „Vedd vissza a jövőd!” - ami erős utalás arra, hogy a kormány szerintük korlátozza, alapvető jogaikat. „Azt mondja a családjainkra, hogy nem mind családok, és törvényben tiltja a transznemű emberek számára a létbiztonság minimumát jelentő jogi nemváltást” – emlékeztet a közlemény. A fesztiválon épp ezért fel fogják hívni a figyelmet az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, és queer, tehát az átlagtól eltérő nemi identitású) embereket érő jogi és társadalmi diszkriminációkra. 
A kormány nemrég jelentette be, hogy a járvány elleni védekezés jegyében elmarad az augusztus 20.-i tűzijáték és rendezvénysorozat, ami becslések szerint félmillió embert is megmozgatott volna. A döntést július 16-án ismertette Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hozzátéve, hogy az állami ünnepséget szeptember után még megtarthatják.

Homályos alku lett az áttörésből Brüsszelben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.21. 19:35

Fotó: JOHN THYS / AFP
Hatalmas hitelfelvételre készül az EU a tagállamok megsegítésére, miközben még mindig nincs hatékony eszköze a közösségi támogatások megcsapolása ellen.
Történelmi nap Európa számára - így jellemezte Emmanuel Macron francia elnök a maratoni brüsszeli tárgyalások után nyélbe ütött megállapodást az Európai Unió koronavírus-járvány miatt összerakott helyreállítási csomagjáról. A huszonhét tagállami vezető a tárgyalások ötödik napján jóváhagyta az EU 2021-2027 közötti keretköltségvetését is. A 750 milliárd eurós válságkezelési eszköz soha nem látott mértékű pénzügyi erőforrást biztosít a közösség számára a Covid-19 gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére. - Nagyon megkönnyebbültem, hogy megtaláltuk a választ az EU legnagyobb válságára - mondta a csúcstalálkozó végén Angela Merkel német kancellár. A helyreállítási alapot az Európai Bizottságnak kell előteremtenie, mégpedig úgy, hogy a tagállamok kezességvállalása mellett a jövő januártól hitelt vesz fel a tőkepiacokon. A hitelt 2028-tól harminc éven át fizetnék vissza a tagállamok, hacsak időközben nem sikerül megállapodniuk olyan közös bevételi forrásokról, amelyek fedeznék a terheiket. Erre a csúcson nem igen mutattak készséget.
A gazdaságélénkítő csomagból az eredetileg tervezett 500 milliárd euró helyett csak 390 milliárdot fordítanak a krízis által leginkább sújtott országok és régiók támogatására, míg a maradékból hitelt nyújtanának az arra igényt tartó tagállamoknak. A segítség oroszlánrészét a déli tagállamok kapják, amelyek a legjobban megsínylették a járványt, de nagyot hasít a forrásokból Lengyelország is. A főösszeg csökkenése miatt Olaszország, Spanyolország és a többiek az eredetileg beígértnél valamivel kevesebbre számíthatnak, de a brüsszeli transzferek így is horribilis összegűek lesznek.
- Magyarország a visszavágás ellenére is jól jár, számítások szerint nagyjából a bruttó hazai termékének (GDP) hét százalékát kitevő támogatást kaphat a helyreállítási alapból hat éven át. Természetesen a hitel visszafizetéséből is részt kell vállalnia, de a mostani állás szerint még így is körülbelül 5,5 százalékos nettó pozícióval zárhatja a kasszát — mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel gazdasági kutatóintézet vezető elemzője. A szakember szerint “nagyon nem valószínű”, hogy Orbán Viktor kormányfő plusz három milliárd eurót tudott kiharcolni a brüsszeli csúcson, ahogyan azt a kormánypárti média tudni vélte, mivel a takarékos tagállamok követelésére a találkozón eleve megnyirbálták a szétosztható támogatásokat. Darvas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország a csökkentésekből is viszonylag jól jött ki, mert azok nem elsősorban a szegényebb tagállamokat sújtják. A mentőcsomagból származó támogatások elnyeréséhez minden országnak nemzeti tervet kell benyújtania, amelyet először a helyreállítási alapot menedzselő Európai Bizottság minősít, majd a kormányok képviselőiből álló miniszteri tanács. A gazdaság megreformálására tett ígéretek betartását folyamatosan ellenőrizni fogják, a takarékosnak nevezett nettó befizetők pedig kiharcolták, hogy a részletek folyósítása előtt esedékes időközi értékelés során akár egyetlen tagállam ellenvetése is elég legyen a kifizetések felfüggesztéséhez. Nem voltak ilyen szigorúak az állam- és kormányfők a jogállamot veszélyeztető országokkal szemben. Jelentősen felvizezték a csúcs asztalára került javaslatot, amely még egyértelműen fogalmazott: a közösség olyan feltételrendszert fog bevezetni, amely védelmezi az unió pénzügyi érdekeit a jogállami normák betartását elmulasztó tagországokkal szemben. Az előterjesztés eleve visszalépés volt a korábbi indítványhoz képest, de a csúcs résztvevői, engedve Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek, még jobban kilúgozták a szöveget, amely meglehetősen homályos, emiatt többféleképpen értelmezhető és nem tartalmaz egyértelmű utalást a jogállami mulasztások szankcionálására. Leszögezi, hogy az Európai Tanács nagy jelentőséget tulajdonít az EU pénzügyi érdekeinek és a jogállamnak, és “erre alapozva feltételrendszert vezetnek be” a büdzsé és a helyreállítási alap védelmére. Hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket fog javasolni a szabályokat megsértőkkel szemben, de nem részletezi, hogy pontosan miről van szó. Ráadásul a feltételrendszer hamarosan az állam- és kormányfők elé kerül, ahol az ellenzők zátonyra futtathatják. Sajtótájékoztatóján Angela Merkel nem volt hajlandó megnevezni egyetlen országot sem, amely a tervezett feltételrendszer kárvallottja lehet.
- Az EU vezetői feladták azt a kísérletüket, hogy az európai forrásokat a jogállam tiszteletben tartásához kössék. Helyette egy homályos vállalást tettek egy új rendszer “gyors” bevezetésére, amelyről majd a kormányok minősített többséggel dönthetnek — vélekedett lapunknak Alberto Alemanno, az európai jog professzora, a párizsi HEC üzleti iskola tanára. A szakértő szerint az a tény, hogy az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület — a szerk.) még meg fogja tárgyalni a javaslatot, a kudarc receptje és annak megerősítése, hogy nincs politikai akarat a csúcstalálkozó közleményében foglaltak végrehajtására. A jogállam veszélyeztetése miatt Magyarországgal szemben indított 7. cikkelyes eljárás sorsa nem volt a brüsszeli találkozó témája, de előkerült Orbán Viktor és Angela Merkel külön eszmecseréjén. A magyar miniszterelnök — parlamenti felhatalmazására hivatkozva — arra kérte a német kancellárt, hogy az év végéig zárják le a folyamatot. Orbán szerint tárgyalópartnere ezt megígérte, Merkel viszont újságíróknak azt mondta, hogy Magyarországnak kell megtennie a lépéseket, amelyek az eljárás lezárásához vezetnek, és ehhez Németország minden segítséget megad.