Életveszélyben az újságíró-gyilkosság koronatanúja

Publikálás dátuma
2020.07.22. 13:15
Daphne Caruana Galizia képét tartják magasban egy tüntetésen
Fotó: STRINGER / AFP
Mint a maffiafilmeken: néhány órával bírósági vallomástétele előtt vérbe fagyva találták az újságíró-gyilkosság koronatanúját. Melvin Theuma, aki vádalku keretében megnevezte a merénylet felbujtóját, élet-halál között van.
Melvin Theuma kedd este ügyvédjével egyeztetett másnap reggelre kitűzött bírósági meghallgatása előtt. Az ügyvéd riasztotta a rendőröket, mert a koronatanú – szokásával ellentétben – nem telefonált neki, miután épségben hazaért. Fél 10 körül találtak rá a fürdőszobájában, vértócsában fekve, nyaki és alhasi szúrt sebekkel, kezében késsel. A rendőrség szerint sérüléseit önmagának okozta; erőszakos behatolásra vagy védekezésre utaló nyomokat nem találtak. Keith Arnaud felügyelő állítja, ezt az eszméletén lévő sérült is megerősítette neki, mielőtt kórházba vitték. Ugyanakkor a meggyilkolt oknyomozó újságírónő családja kételkedik az öngyilkossági kísérletben, és ezzel nincs egyedül a szigetországban.
Melvin Theuma
Úgy tudni, a 42 éves Theumát az éjszaka megoperálták a Mater Dei kórházban. Állapota kritikus, de stabil: lapzártánkkor volt remény a túlélésre. Mindenesetre szerdán nem tehetett vallomást a bíróságon. A vád koronatanúja azt állítja, hogy a riporter megölésére Yorgen Fenech milliomos adott megbízást, amit ő közvetített a három végrehajtónak. Az áldozat, Daphne Caruana Galizia számos politikust és üzletembert haragított magára korrupciós ügyek leleplezésével. Maffia-leszámolás áldozata lett, autójában robbantották fel 2017. októberében. A szálak messzire vezettek, a botrányba belebukott Joseph Muscat munkáspárti miniszterelnök és kormánya. A taxis Theuma eredetileg pitiáner bűnöző volt, uzsorakölcsönökkel és tiltott szerencsejátékkal foglalkozott. Idővel a kaszinókirályként emlegetett Fenech (vendéglátás, ingatlan, szerencsejáték, energiaszektor) jobbkezévé nőtte ki magát. Letartóztatásakor 2 millió eurónyi elrejtett készpénzt foglaltak le a lakásában. A merénylet után, elmondása szerint, félteni kezdte az életét. Bizonyítékokat gyűjtött „életbiztosításként”, titokban felvette a felbujtóval folytatott beszélgetéseit is. Ezek alapján tavaly novemberben vádalkut kötött, büntetlenségért cserébe részletes feltáró vallomást tett. Hogy nélküle megállna-e a vád a perben, amely még el sem kezdődött, erősen kétséges.
A gyilkosság helyszíne
Fotó: MATTHEW MIRABELLI / AFP
Érthetetlen, hogyan maradhatott hatósági védelem nélkül, miközben rendszeresen fenyegették. Hétfőn meghurkolt kötelet találtak a lakása közelében, egy közlekedési táblára akasztva. Az előzetes bírósági meghallgatást egyébként Theuma távollétében is megtartották. Többek között a volt rendőrfőnököt, Lawrence Cutajart faggatták – aki ellen szintén büntetőeljárás zajlik –, miért haladtak gyanúsan vontatottan a robbantásos merénylet után. Jelek szerint az igazság felderítése érdekeket sértene Málta történetének legismertebb bűnügyében, ezért befolyásos körök hátráltatják.
Szerző

Még nincs vége: az EU-s költségvetés megvétózásával fenyeget az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2020.07.22. 11:33

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Az Európai Parlamentnek nem tetszik az uniós pénzek és a jogállam összekapcsolásáról (pontosabban össze nem kapcsolódásáról) született kompromisszum, így a képviselők még botot dughatnak a küllők közé, hiába a csúcson nagy nehezen összekalapált megállapodás.
Az Európai Parlament határozottan elutasítja, hogy az állam- és kormányfői tanács megpróbálja visszafogni az Európai Bizottság és az Európai Parlament erőfeszítéseit egy olyan mechanizmus létrehozására, amely a költségvetési kifizetéseket és a helyreállítási alapból érkező támogatásokat a jogállam, az alapvető jogok és a demokrácia tiszteletben tartásához köti. Többek között ezt tartalmazza az EP ötpárti állásfoglalásának tervezete, amelyet csütörtökön fogadnak el a képviselők. A szerzők leszögezik: ragaszkodnak annak a rendelettervezetnek az elfogadásához, amelyet két éve javasolt az Európai Bizottság a jogállami mulasztásokat vétő tagállamok pénzügyi szankcionálására. Az előterjesztésben az uniós ellenőrző és végrehajtó testület egy olyan szavazási eljárásra tett javaslatot (ez az úgynevezett fordított minősített többség), amely szerint a pénzbüntetésről szóló döntést csak a tagállamok nagy többsége akadályozhatná meg. Az EP most leszögezi: kitart a szigorított szabály mellett. Az Európai Parlament véleményt alkot a kedden bejeződött EU-csúcs egyéb döntéseiről is. Üdvözli a 750 milliárdos járvány utáni helyreállítási alap létrehozását, de sajnálkozik amiatt, hogy a vezetők a vissza nem térítendő támogatások összegét 500 milliárd euróról 390 milliárdra vágták vissza. Fájlalja azt is, hogy az állam- és kormányfők nem tudtak döntést hozni arról, milyen új bevételi forrásokból kell fedezni a hitelek visszafizetését. Az EP szerint csak új saját források létrehozásával fogadható el a tőkepiacokon felvett 750 milliárd megtérítése. Az elfogadás előtt álló állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozzák: nem fogják jóváhagyni a közösség 2021-2027 közötti költségvetéséről született megállapodást, mert a csúcson szentesített kiadáscsökkentések ellentétesek az unió érdekeivel. A képviselők elfogadhatatlannak nevezik, hogy a büdzsé hét évre szóló keretösszege jóval alacsonyabb a parlament által javasolt plafonnál. Kifogásolják továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési és egészségügyi programok visszavágása veszélybe sodorja a járvány elleni küzdelmet, a kiadások mérséklése az oktatásban és a digitális átállásban kedvezőtlenül befolyásolja a jövő nemzedékének lehetőségeit. A zöld átállást segítő programok megnyirbálása aláássa a klímavédelmet, a migrációs politikára és a határvédelemre szánt összegek csökkentése pedig az EU globális szerepét. A képviselők leszögezik: a parlament nem fogja vakon a hozzájárulását adni a büdzséhez, és kész mindaddig visszatartani a beleegyezését, amíg nem sikerül kielégítő megállapodást elérni a két társ-jogalkotó között. Az EU szabályai szerint a közösségi büdzsét a tagállamok egyhangú szavazatával hagyják jóvá, de csak akkor kezdődhet meg a végrehajtásáról szóló jogszabályok kidolgozása, ha a keretköltségvetéshez hozzájárulását adja az Európai Parlament is. A képviselőtestület nem módosíthatja a büdzsét, csak elfogadhatja vagy elutasíthatja.

Brutális brüsszeli támadássorozatot vizionál Varga Judit

Publikálás dátuma
2020.07.22. 09:28
Orbán Viktor brüsszeli újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján a Leopold parkban
Fotó: Benko Vivien Cher / MTI
Az igazságügyminiszter szerint komoly siker a jogállamiságnak, mint kifejezésnek is a kiiktatása.
Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét az Európai Unióban – jósolta meg a Magyar Nemzetnek adott interjújában Varga Judit igazságügyi miniszter azután, hogy az EU-csúcson a született költségvetési és hitelfelvételi megállapodást aláíró Orbán Viktort nagyon megdicsérte. Szerinte a miniszterelnök a a tárgyalás előtt kapott országgyűlési mandátumot maradéktalanul érvényesítette azzal, hogy az új költségvetési kondicionalitás leírásában a „jogállamiság” kifejezés nem is szerepel.
„Az Európai Tanács a rá nehezedő nyomás ellenére is a magyar és lengyel álláspontot vette át a jogállamiság kérdésében, ez hatalmas siker”

– hangoztatta Varga Judit.

  Az általa felvázolt összeesküvéselmélet szerint Brüsszel mindebbe nem nyugszik bele. – Nyilván megpróbálnak majd úgy tenni, mintha az Európai Tanács következtetései meg sem születtek volna, és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését. Biztosan elmondják majd, hogy ami le van írva a konklú­ziókban, az valójában nem is azt jelenti, hanem valami teljesen mást. De tudjuk, hogy a küzdelem java még hátravan, és ezt felkészülten várjuk – fűzte hozzá az igazságügyi miniszter, aki a kormánypárti lapnak azt is előre vetítette, hogy szerinte ebben az attakban: 
„a magyar ellenzéki EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni: eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon”.

A fideszes politikus az interjúban neki feltett kérdésekre adott szinte valamennyi válaszában szerepel az a két szó, hogy „siker” és „jogállamiság”, és ezeknek is inkább a már sokszor hivatkozott történelmi vonatkozásait emlegette Magyarország és Lengyelország kapcsán.
„Az 1956-os forradalom és a Szolidaritás mozgalom örökösei nincsenek rászorulva arra, hogy mások kioktassák őket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fontosságáról”

– fogalmazott.

– Ezek a szereplők erőforrásokat nem kímélve évek óta építik a „jogállamiság” fedőnév alatt futó összehangolt és átfogó politikai kampányt ellenünk. Kizártnak tartom, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet – vélekedett Varga Judit az európai uniós tisztségviselőkről és az unióhoz tartozó tagállamok más politikusairól. Szerinte „nincs szükség arra, hogy egy külső szereplő vizsgálja vagy minősítse a jogállamiság helyzetét a tagállamokban”. A fideszes politikussal készített interjúból nem derült ki, hogy a gyakorlatban mit is hozhat a magyar emberek számára az uniós megállapodás, de az igen, hogy milyen kampány várható az őszi politikai idényben a kormánytól és a kormánypártoktól: 
„meg fogjuk akadályozni, hogy a bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja a jogállamiságot. Meg fogjuk védeni Magyarországot, a magyar embereket, nemzeti büszkeségünket és szuverenitásunkat”.

Szerző