Előfizetés

Rekordhiányt hozott a kormány pénzszórása

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.23. 06:40

Fotó: Shutterstock
Nemcsak a járvány miatti kiadások, de Budapest-Belgrád vasút, a turisztikai támogatások is növelték a deficitet.
Június végére az államháztartás hiánya 1837 milliárd forintra ugrott, egyetlen hónap alatt mintegy 785 milliárddal nőtt a hiány, ám közel sem csak a járványügyi kiadások miatt. A Pénzügyminisztérium most nyilvánosságra hozott adatok szerint nem fogható sem a koronavírus-járványra, sem annak gazdasági hatásaira a 800 milliárd forintos hiányugrás, miután ez több, egymástól független kormányzati döntés eredménye. A bevételei oldalra nem lehet panasza a büdzsé őreinek, az első félévben 10 684 milliárd forint folyt be a kincstárba, ami 575 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal magasabb a tavalyi féléves eredménynél– vagyis a költségvetés bevételei még reálértéken is emelkedtek. A tavalyinál több folyt be személyi jövedelemadóból, társasági adóból és tb-járulékoktól, csökkentek viszont az áfabevételek és szociális hozzájárulási adóból is kevesebb folyt be. Ez utóbbi a bértámogatási kedvezményekkel magyarázható . Miközben a bevételek 5,7 százalékkal nőttek, addig a kiadások az első félévben 19,3 százalékkal emelkedtek. Jelentős tétel volt az 520 milliárd forintos egészségügyi eszközbeszerzés, amit a koronavírus-járvány generált. Más kérdés, hogy ezek az eszközök feltehetően jelentősen túlárazva kerültek az országba, de mint látható a hiány egyharmadát teszik ki ezen beszerzések. A hiány további egyharmadára ad magyarázatot az uniós támogatások megelőlegezése, ugyanis az első félévben 489 milliárd forintnyi támogatást utalt át Brüsszel, a kormány viszont 1085 milliárdot fizetett ki, vagyis közel 500 milliárd forinttal növelte ez a tétel a hiányt. A deficit fennmaradó mintegy 700-800 milliárdos részét részben az elmaradt adóbevételekkel, illetve a korábban nem tervezett gazdaságvédelmi kiadásokkal lehet magyarázni. A júniusi 785 milliárd forintos hiánynövekedés mögött azonban olyan egyedi kormánydöntések is meghúzódnak, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal 78 milliárdos kiadása, vagy épp a falusi útalapra és turisztikai fejlesztések támogatására kifizetett 57-57 milliárd forintos tétel. Ugyancsak júniusban kezdődtek meg az egészségügy dolgozóknak ígért félmilliós helytállási jutalom kifizetése, ez a júniusi kiadásokat 101 milliárd forinttal emelte meg. Az államadósság kamatkiadási júniusban megugrottak, csak a hatodik hónapban 218 milliárd forinttal növelték a a havi hiányt, ezzel beállt a félévkor elvárható időarányos szintre. A gazdasági válság hatásait mérséklő kiadások ugyanakkor eléggé visszafogottak. Az első hat hónapban 69 milliárd forintot fizettek ki munkanélküli ellátásokra, ez a duplája a tavalyi összegnek, de nem ez a plusz 33 milliárd "vágja földhöz" a költségvetést. Ugyancsak nem elhanyagolható, de nem is kiugró összeg az a 41 milliárd, amit a koronavírus miatti versenyképességnövelő támogatásokra fizetett ki a kormány, mint ahogyan a 34 milliárdos beruházásfejlesztési céltámogatás sem az. Ezek megfelelnek egy normál "békeév" kiadásainak.     A kormány az idei költségvetést 367 milliárd forintos éves hiánnyal tervezte meg, amit a koronavírusjárvány kapcsán előbb 1601, majd 1879 milliárdra (GDP 3,8 százalékára) emelte. Mint látható a módosított hiánycélt júniusra közel 98 százalékra teljesítette is az államháztartás. A kormány júliusban már több száz milliárd forintot vett ki a gazdaságvédelmi alapból, vagyis borítékolható, hogy az év végéig folyamatosan emelkedni foga a deficit. Pénzügyminisztérium, bár korábban a féléves jelentés része volt, most nem kommunikált az év végi hiányról. A piaci elemzők korábban sem 3,8 százalékra, hanem a GDP 4-5,5 százaléka (1800-2500 milliárd) közé várták az államháztartás hiányát, amely nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem lenne kirívó deficit az idén. 

Lélektani határ alatt az euró

Számottevően erősödött a forint szerdán, az euró ára benézett 348 forint alá is, de ezt követően is 350 alatt maradt az euróárfolyam. Az elmúlt két napban a régió  devizái együtt erősödtek, ami egyértelmű jelzés arra, hogy a Magyarország és a V4-ek gazdasági értelemben a nyertesei a hétfőn született uniós költségvetési paktumnak – mondta Suppan Gergely a Takarékban elemzője a Népszavának. Nyitott kérdés, hogy az euróárfolyam tartósan 350 forintos szint alatt marad-e – tette hozzá az elemző. A euró-forint árfolyam ugyan átlépte a 350 forintos lélektani határt – de ilyet egy hónapja is láttunk, akkor nem tudott tartós maradni a forinterősödés. Ha maradna is a jelenlegi szinten az árfolyam, annak pozitív hozadéka lehet az inflációs nyomás csökkenése. Ugyanakkor a mostani árfolyam törékeny, hisz a kedvező tendenciát azonnal megfordíthatja egy hír a koronavírus-járvány terjedéséről ez esetben pedig minden régiós deviza , így a forint is gyengülésbe kezdhet.  A pénzpiacok kedvezően fogadták hétéves uniós költségvetés elfogadást és azzal közel megegyező mértékű újjáépítési alap létrehozást – amely abban az irányba mutat, hogy az EU egy újabb kis lépést tett a szorosabb integráció irányába, ennek hatására erősödik az euró a dollárral szemben. 

Gyenge az atomhivatal önkontrollja

M. I.
Publikálás dátuma
2020.07.22. 19:16

Fotó: Népszava
Hibákat talált a - Paks 2-es fejlesztés legfontosabb engedélykérelmének bírálatát épp most végző - nukleáris hatóság belső ellenőrző rendszereiben a számvevőszék.
Nem találta szabályszerűnek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kontrolltevékenységeinek gyakorlását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - derül ki a két szervezet szerdai közleményéből. Bár a tevékenységet megfelelően szabályozták, hiányzott a jogosultak szabályszerű felhatalmazása, amiként a fizetési kötelezettségek nyilvántartását sem találták rendben. Az OAH főigazgatójának ennek kapcsán három javaslatot fogalmaztak meg. A nukleáris hatóság 2015-2018 közötti időszakát bemutató összefoglalóban más gondot nem említenek. Az ÁSZ szerint a hivatal a korrupciós kockázatok ellen is megfelelően védekezett. Az OAH-főigazgatóhoz hasonlóan eszerint a számvevők sem akadtak fenn azon, hogy - amiként arra a Greenpeace két éve felhívta a figyelmet - korábban több OAH-alkalmazott, így Hullán Szabolcs jelenlegi főigazgató-helyettes is részt vett egy, a Paks 2-es fejlesztést megalapozó tanulmány megalkotásában. A parlament az elmúlt időszakban szintén jelentősen gyengített az atomszakértők összeférhetetlenségi szabályain. Pedig már csak azért is fontos lenne az OAH teljes elfogulatlansága, mert jelenleg épp a paksi beruházáshoz szükséges legfontosabb engedélykérelem bírálatát végzik.

"Egy kis lépést tettünk előre, de nem tudjuk mihez kerültünk közelebb, a megállapodáshoz vagy a sztrájkhoz"

T.A.
Publikálás dátuma
2020.07.22. 18:19

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Csak egy tárgyalási időponttal lettek gazdagabbak az Ózdi Acélművek béremelést követelő dolgozói, ajánlatot nem kaptak a cégtől. Ezért továbbra is működik a sztrájkbizottság.
A múlt héten sztrájkbizottság alakult az Ózdi Acélműveknél, mert a dolgozóknak semmilyen módon nem sikerült elérni, hogy a vállalat vezetése béremelési kérdésben egyeztessen a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezetével. Mint lapunk is megírta, a szerdával végződően egy hét állt a munkáltató rendelkezésére, hogy megkezdje a tárgyalásokat. Egy kis lépést tettünk előre, de nem tudjuk mihez kerültünk közelebb, a megállapodáshoz vagy a sztrájkhoz - foglalta össze a szerdai nap történéseit László Zoltán, a Vasasok alelnöke. Ugyanis szóba állt velük a vállalat Németországban székelő vezetésének helyi megbízottja, ám csak egy újabb, a jövő hét keddjére szóló tárgyalási időpontról tudtak megegyezni. A dolgozók követeléseiről, azok teljesítéséről nem esett szó, viszont a munkáltató kifogásolta a sztrájkbizottság felállítását, vitatta, hogy az jogszerűen történt. A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban megjegyezte, erre nincs szabályozás, csak a sztrájk megtartásának körülményeire vonatkozik jogszabály. Véleménye szerint az sérthette a munkáltató érzékenységét, hogy az üzemi tanács elnöke állt a szervezkedők élére, és emiatt ebbéli tisztségét fel kell függesztenie. Miután a vasasok helyi szervezetének titkára és az üzemi tanács elnöke ugyanaz, nem kifogásolható a munkáltatói indítvány, ugyanakkor ez nem kérdőjelezheti meg azt, hogy a dolgozóknak joguk van a sztrájkbizottság felállításához és a sztrájkhoz - tette hozzá László Zoltán. A dolgozók álláspontja a bérkövetelésekről nem változott, mint ahogy a munkáltató sem tett ajánlatot a szerdai egyeztetésen. Az ózdi sztrájk támogatottsága azonban továbbra is erős: mint korábbi cikkünkben írtuk, az 500 dolgozó közül eddig mintegy 400 jelezte csatlakozását, de László Zoltán szerint ennél is többen hajlanak a munkabeszüntetésre. Így fenntartják követeléseiket, amely szerint minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést kérnek. Szeretnék továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amiről 2008-ban az akkori válság miatt mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszaadják. László Zoltán úgy véli a német Max Aicher vállalatcsoporthoz tartozó Acélműveket érintő döntéseket Németországban hozzák, a helyi vezetés legfeljebb tárgyalhat és az előterjesztésig viheti a dolgokat, így felvették a kapcsolatot a német társ-szakszervezettel, az IG Metallal és közvetlenül is tájékoztatják a vállalatcsoport tulajdonosát a magyarországi érdekeltségénél történtekről, a szakszervezet álláspontjáról. A főként betonacélokat, hengerhuzalokat gyártó Ózdi Acélművek Kft. vagyonát 1997-ben vásárolta meg a Max Aicher vállalatcsoport. Egy éve a magyar állam 20 százalékos részesedést vásárolt a 150 éves ózdi acélgyártás ikonikus vállalatában. A bértárgyalásokba eddig nem folyt bele az állam képviselője, ilyen szándékáról nem is hallani.