Rekordhiányt hozott a kormány pénzszórása

Nemcsak a járvány miatti kiadások, de Budapest-Belgrád vasút, a turisztikai támogatások is növelték a deficitet.

Június végére az államháztartás hiánya 1837 milliárd forintra ugrott, egyetlen hónap alatt mintegy 785 milliárddal nőtt a hiány, ám közel sem csak a járványügyi kiadások miatt. A Pénzügyminisztérium most nyilvánosságra hozott adatok szerint nem fogható sem a koronavírus-járványra, sem annak gazdasági hatásaira a 800 milliárd forintos hiányugrás, miután ez több, egymástól független kormányzati döntés eredménye.

A bevételei oldalra nem lehet panasza a büdzsé őreinek, az első félévben 10 684 milliárd forint folyt be a kincstárba, ami 575 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal magasabb a tavalyi féléves eredménynél– vagyis a költségvetés bevételei még reálértéken is emelkedtek. A tavalyinál több folyt be személyi jövedelemadóból, társasági adóból és tb-járulékoktól, csökkentek viszont az áfabevételek és szociális hozzájárulási adóból is kevesebb folyt be. Ez utóbbi a bértámogatási kedvezményekkel magyarázható .

Miközben a bevételek 5,7 százalékkal nőttek, addig a kiadások az első félévben 19,3 százalékkal emelkedtek. Jelentős tétel volt az 520 milliárd forintos egészségügyi eszközbeszerzés, amit a koronavírus-járvány generált. Más kérdés, hogy ezek az eszközök feltehetően jelentősen túlárazva kerültek az országba, de mint látható a hiány egyharmadát teszik ki ezen beszerzések. A hiány további egyharmadára ad magyarázatot az uniós támogatások megelőlegezése, ugyanis az első félévben 489 milliárd forintnyi támogatást utalt át Brüsszel, a kormány viszont 1085 milliárdot fizetett ki, vagyis közel 500 milliárd forinttal növelte ez a tétel a hiányt. A deficit fennmaradó mintegy 700-800 milliárdos részét részben az elmaradt adóbevételekkel, illetve a korábban nem tervezett gazdaságvédelmi kiadásokkal lehet magyarázni.

A júniusi 785 milliárd forintos hiánynövekedés mögött azonban olyan egyedi kormánydöntések is meghúzódnak, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal 78 milliárdos kiadása, vagy épp a falusi útalapra és turisztikai fejlesztések támogatására kifizetett 57-57 milliárd forintos tétel. Ugyancsak júniusban kezdődtek meg az egészségügy dolgozóknak ígért félmilliós helytállási jutalom kifizetése, ez a júniusi kiadásokat 101 milliárd forinttal emelte meg. Az államadósság kamatkiadási júniusban megugrottak, csak a hatodik hónapban 218 milliárd forinttal növelték a a havi hiányt, ezzel beállt a félévkor elvárható időarányos szintre.

A gazdasági válság hatásait mérséklő kiadások ugyanakkor eléggé visszafogottak. Az első hat hónapban 69 milliárd forintot fizettek ki munkanélküli ellátásokra, ez a duplája a tavalyi összegnek, de nem ez a plusz 33 milliárd "vágja földhöz" a költségvetést. Ugyancsak nem elhanyagolható, de nem is kiugró összeg az a 41 milliárd, amit a koronavírus miatti versenyképességnövelő támogatásokra fizetett ki a kormány, mint ahogyan a 34 milliárdos beruházásfejlesztési céltámogatás sem az. Ezek megfelelnek egy normál "békeév" kiadásainak.

A kormány az idei költségvetést 367 milliárd forintos éves hiánnyal tervezte meg, amit a koronavírusjárvány kapcsán előbb 1601, majd 1879 milliárdra (GDP 3,8 százalékára) emelte. Mint látható a módosított hiánycélt júniusra közel 98 százalékra teljesítette is az államháztartás. A kormány júliusban már több száz milliárd forintot vett ki a gazdaságvédelmi alapból, vagyis borítékolható, hogy az év végéig folyamatosan emelkedni foga a deficit. Pénzügyminisztérium, bár korábban a féléves jelentés része volt, most nem kommunikált az év végi hiányról. A piaci elemzők korábban sem 3,8 százalékra, hanem a GDP 4-5,5 százaléka (1800-2500 milliárd) közé várták az államháztartás hiányát, amely nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem lenne kirívó deficit az idén.