Előfizetés

Átlépte a 15 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 08:53

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Már 622 207 ember halt meg a járvány következtében.
A világon 15 178 371 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 622 207, a gyógyultaké pedig 8 608 873 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban még 14 906 602 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 615 754, a gyógyultaké pedig 8 434 666 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 3 969 850 fertőzött van, 143 184-en haltak meg, 1 210 849-en meggyógyultak. Brazíliában 2 227 514 fertőzöttről, 82 771 halálos áldozatról és 1 591 975 gyógyultról tudni. Indiában 1 193 078 fertőzöttet, 28 732 halálos áldozatot és 782 607 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 787 890-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 12 726-ra, a gyógyultaké pedig 571 049-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 297 952, és 45 586-an haltak meg a betegségben. Iránban 281 413 fertőzöttet, 14 853 halálesetet és 244 840 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 267 551 fertőzöttet, 28 426 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 245 032, a halálos áldozatoké 35 082, és 197 628-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 222 402 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5545, a gyógyultaké 205 214. Franciaországban 215 605 fertőzöttről, 30 175 halálos áldozatról és 80 084 gyógyultról tudni. Németországban 204 276 a fertőzöttek száma, 9102 a halottaké, 188 628-an meggyógyultak. Kanadában 113 790 fertőzöttet, 8913 halálos áldozatot és 99 501 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 85 906 fertőzéses esetet tartottak nyilván csütörtök reggel, valamint 4648 halálos áldozatot és 80 244 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Mark Rutte Európa mumusa és Hollandia kedvence lett

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.23. 08:30

Fotó: European Union
A holland miniszterelnök nem sok jó pontot szerzett uniós kollégái körében az EU-csúcson, a holland média viszont valóságos hősnek tartja az általa elért eredmények miatt.
Mark Rutte holland miniszterelnök egyfajta közellenséggé vált az Európai Tanács kedd hajnalban véget ért, maratoni csúcstalálkozóján. A déli, a koronavírus-járvány által legjobban érintett államok amiatt orroltak meg rá, mert a Finnországgal kiegészült takarékos négyes (Ausztria, Svédország, Dánia, Hollandia) szószólója lett, aki minél lejjebb akarta vinni az ezen országoknak nyújtandó vissza nem térítendő támogatás összegét. Orbán Viktor amiatt értetlenkedett, hogy ez a „fickó” miért gyűlöli „őt” vagy a „magyarokat”. Rutte ugyanis – egy ideig legalábbis – határozottan követelte, hogy a jogállamisághoz kössék az uniós támogatásokat. A holland kormányfő igen közel állt David Cameron egykori brit kormányfőhöz, a Brexitről szóló népszavazás kiagyalójához, 2015-ben, egy évvel a referendum előtt úgy nyilatkozott, Hollandia számára életbe vágóan fontos London uniós tagsága, mert azon kevés országok közé tartozik, amelyik az észak-európai, a svéd, a dán és a lengyel piacra és ezen országok gazdasági növekedésére koncentrál. A takarékos négyes a következő hétéves büdzséről szóló, kudarcba fulladt februári uniós csúcstalálkozón vált homogén szövetséggé. Angela Merkel kancellár addig azt remélte, hogy sikerül kézben tartania ezeket az országokat, ekkor már azonban körvonalazódott az, hogy – a németek utáni legfontosabb nettó befizető britek kiválásával – megtalálják saját hangjukat, s a visegrádi négyekhez hasonlóan kiaknázzák jelentős zsarolási potenciáljukat. Rutte hétfőn, Brüsszelben, lakonikusan megjegyezte: „Azért vagyunk itt, mert mindegyikünk a saját országának érdekeit védi és nem azért, mert életünk végéig a másik születésnapi partiján akarunk részt venni”. Ezzel arra utalt, nem a másik országgal, akar kekeckedni, hanem elsődlegesen az a fontos számára, mi a jó Hollandiának. Nem az volt a célja, hogy rokonszenves legyen kollégái szemében, időnként kioktatta őket, máskor megakadályozta a kompromisszumos megállapodás gyors elfogadását, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Vélhetően több uniós állam- és kormányfőben mély nyomokat hagyott a liberális-konzervatív Rutte nem éppen barátságos fellépése, őt azonban ez biztosan hidegen hagyja. Neki az a fontos, hogy hazája sajtója hősként ünnepelte. A nettó befizetések miatt Hollandiának járó visszatérítés összege évi 1,6-ról 1,9 milliárd euróra emelkedett. Ez több százmillió eurós vámbevétellel egészül ki, amelyet a megállapodások szerint Hágának nem kell átutalnia Brüsszelnek. A helyi sajtó elismeréssel illette azért is, mert 110 milliárd euróval, az 500-ról 390 milliárdra sikerült lejjebb vinnie a vissza nem térítendő támogatások összegét és elérte azt, hogy a támogatások fejében az érintett országokban reformokat vezessenek be. A liberális-konzervatív holland miniszterelnök maga is elégedett volt a végeredménnyel, átfogó és jó megállapodásról tett említést, de kerülte a történelmi minősítést, ezt meghagyta Emmanuel Macron francia elnöknek. Rutte eltökéltségében szerepet játszhat az is, hogy hazájában hagyományosan erősek a jobboldali populisták, elsősorban a Szabadságpárt (PVV), amely húsz képviselői mandátumával a második legnagyobb frakcióval rendelkezik a holland törvényhozásban. 2019 elején, a regionális választáson aztán egy másik jobboldali radikális párt is feltűnt, a Thierry Baudet által irányított Fórum a Demokráciáért (FvD) nevű tömörülés, amely még radikálisabb Geert Wilders PVV-jénél. A holland miniszterelnök nyilvánvalóan attól tartott, ha túl nagy engedményeket tesz az uniós csúcstalálkozón, akkor azzal túl magas labdát adna a populisták számára. Ez pedig veszélyes lépés lenne részéről a jövő márciusban esedékes parlamenti választás közeledtével. A mostani erőviszonyok nagyon is kedvezőek a Rutte által irányított a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) számára. Miközben a koronavírus-járvány előtt, a december és februári felmérések szerint egyenlően állt a VVD és a PVV, s egyes közvélemény-kutatók szerint harmadik erőként felzárkózott melléjük a Munkáspárt is, március közepétől hirtelenjében megváltozott a helyzet és megugrott a VVD népszerűsége. A liberális-konzervatív kormánypárt nem jutott a brit toryk sorsára, azaz a járvány lanyhulásával sem kezdett csökkenni népszerűségi mutatója. Ha most rendeznének parlamenti választást, a Kantar szerint Rutte tömörülése 40 mandátumot szerezhet, az I&O Researchnál 39, a Peilnél pedig 33 mandátumon áll. Geert Wilders pártja ezzel szemben 15-18 képviselői helyhez jutna, a Munkáspárt pedig 12-15-re. A másik populista párt, az FvD pedig 12-13 mandátumra lehet jó, tehát a két, egyébként igen rossz viszonyban lévő jobboldali radikális formáció mandátumainak száma alig haladná meg a harmincat egy új törvényhozásban. Rutte egyébként hivatalosan még nem nyilatkozott arról, hogy 2010 októbere óta tartó miniszterelnöksége után negyedik kormányfői mandátumra törekszik-e, de a jelek nem azt mutatják, hogy az 53 éves politikus már a visszavonuláson törné a fejét.  

Szabad szemmel: Brüsszel szerint Budapest és Varsó rosszul értelmezi, mit is hozott az EU-csúcs

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.23. 08:14

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 23.
Die Welt Az Európai Néppárt EP-képviselői csak akkor szavazzák meg az EU-csúcson született határozatot, ha lesz olyan egyértelmű mechanizmus, amelynek révén a pénzek elosztását a jogállami elvek betartásához kötik. A frakció vezetője közölte, hogy számukra az az alap, amit a korábbi német biztos, Oettinger felvetett, hogy ti. a Bizottság leállíthassa a támogatásokat, ha úgy látja, hogy sérültek a demokratikus elvek, amikor a sajtó már nem működhet szabadon és veszély fenyegeti a bíróságok függetlenségét. Manfred Weber megismételte, hogy az unió nem pénzautomata, amelyből bárki kedvére veszi fel a megfelelő összeget, hanem értékközösség. Ezért a kereszténydemokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy csak az várhat szolidaritást, azaz szubvenciókat Európától, aki eleget tesz az alapszerződésben rögzített jogállami feltételeknek. Hozzátette, hogy ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, mert Emmanuel Macron azt mondja, hogy a brüsszeli csúcson született dokumentum megfelel ennek a követelménynek, ám Orbán Viktor és lengyel kollégája az ellenkezőjét állítja. A politikus hozzátette, hogy ezzel együtt az állam- és kormányfők programot fogadtak el a populizmus ellen. És a demagógok hirtelen az egész földrészen elcsendesedtek. Nem tudják, mit hozzanak fel az unió ellen, mert ismét jelen van a szolidaritás. Viszont a tagállamok csak olyasmire költhetik a 750 milliárd eurót, ami a jövőbe és nem a múltba mutat. De itt arra is szükség van, hogy megfelelő ellenőrzés révén ne szivároghassanak el az alapok. Tehát hogy ne legyen korrupció, ne az árnyékgazdaság húzzon belőle hasznot és ne értelmetlen beruházásokra menjen el a támogatás. A cél nem egy szuperállam, hanem a működő Európa.
Bloomberg A luxemburgi kormányfő megérti, hogy Orbán Viktor győzelemként adja el az EU-csúcstalálkozó döntését, hiszen ez a dolga, ám Xavier Bettel szerint a magyar vezető igazából nem nyert, mert a végén csak odakerült a jogállami kikötés az uniós források elosztása mellé. Ez pedig igen fontos fejlemény. A Bizottság szóvivője szintén úgy értékelte, hogy új alapokra helyezték a dolgot és a továbbiakról már a közeli napokban határoznak. Hegedűs Dániel, az amerikai German Marshall Alapítvány szakértője azt mondja, most azt kell figyelni, hogy Brüsszel visszatér-e az eredeti koncepcióhoz, amelynek értelmében a demokratikus játékszabályok megszegése esetén nem a szankciók elrendeléséhez, hanem azok megakadályozásához kellene kétharmados többség. De a kimenetel várhatóan csak ősszel válik el és az igazi küzdelem csak most kezdődik. Magyarország és Lengyelország sokmillió eurót veszíthet, ha a keményebb változat lép életbe. A tét az, hogy az EU képes-e megvédeni az értékeit a nacionalista magyar és lengyel kormánnyal szemben, amelyek felmondták a liberális demokráciát és példátlan hatalmat szereztek.  
Süddeutsche Zeitung Orbán Viktor egy napja a Bild Zeitungban bizonygatta, hogy semmi baj sincs a magyar jogállamisággal, a Bizottság szerint azonban lesz mechanizmus, amelynek alapján eldől, kaphatnak-e uniós forrásokat azok az államok, amelyek esetében fennáll a jogsértés veszélye. Vagyis Brüsszel szerint Budapest és Varsó rosszul értelmezi, hogy mit is hozott a brüsszeli csúcs. Ám az még nem világos, közölte egy brüsszeli illetékes, hogy ehhez új javaslatot tesznek-e le az asztalra, vagy visszanyúlnak ahhoz, amit az EU már két éve kidolgozott. A soros német elnökség ez utóbbi alapján kíván eljárni, csak hozzáigazítaná azt a hétvégi legfelső szintű tanácskozás határozataihoz. Az Európai Parlament képviselői ma soron kívüli ülésen mondják ki, hogy mik a kívánságaik az állam- és kormányfők által elfogadott döntés kapcsán. A jóváhagyandó EP-tervezet igen sajnálatosnak nevezi, hogy a Tanács gyengített a jogállami mechanizmuson ahhoz képest, amit a Bizottság és a Parlament akart.
FAZ A 27-ek brüsszeli találkozóján Merkel és Macron példátlan módon összedolgozott, ezzel a trükkel szorították sarokba a holland és a magyar miniszterelnököt. A francia-német tandem nélkül kudarcba fulladt volna a fórum, de Párizs és Berlin már előre egyeztette a teendőket, ezt megerősítették az Elysée-palota részéről. A két vezető 92 órán teljes egységben cselekedett, nem hagyta, hogy bárki megossza őket, ideértve, hogy együtt hagyták el a termet, amikor az államfő azzal fenyegetőzött, hogy idő előtt hazautazik. Kemény diónak bizonyult a jogállamiság ügye, vagy ahogy Macron vázolta Orbánnak: ha nincs demokrácia, nincs egy peták támogatás sem. A magyar vezető már előre vétóval fenyegetett, hiszen a magyaroknál és a lengyeleknél is erősen kétséges a bíróságok és a sajtó függetlensége, így nagy az esély szankciókra. Ám az eddigi eljárások megrekedtek, ezért van szükség valamilyen hatékonyabb eszközre. Merkel külön tanácskozásra trombitálta össze a két oldal legjelentősebb figuráit: a holland, a dán, a luxemburgi és a lett miniszterelnököt, illetve Orbánt és Morawieckit, mert világos volt, hogy erre a pontra rámehet az egész csúcs. A jogállam támogatói sok-sok milliárddal emelték a kilátásban helyezett támogatást, hogy arra rámozduljon a magyar és a lengyel vezető. Orbán mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy csak minősített többséggel lehessen meggátolni a szankciókat, vétójogot akart. Marcon viszont kitartott amellett, hogy maradjon az asztalon lévő változat. A végén az elnök átírt pár mondatot, így kész volt a megállapodás. Utána a közös, magyar és a lengyel sajtótájékoztatón Orbán azt mondta, ha ők ketten összefognak, egyetlen ellenség sem tudja őket legyűrni. Kifejezetten az ellenség kifejezést használta. Ugyanakkor egyelőre bizonytalan, hogy szankciók esetén mi is a helyzet a kétharmados többséggel. Ahhoz kell-e, hogy kimondják a büntető intézkedéseket, vagy ahhoz, hogy megakadályozzák azokat. Amikor már minden szétszéledt Brüsszelből, Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az utóbbi értelmezés a helyénvaló. De munkatársai tegnap már óvatosabban nyilatkoztak. Sok függ attól, mire jutnak az egyeztetések az Európai Parlamenttel, amely a keményebb szabályozás mellett áll ki. De hogy arra egyáltalán mód van, azt Merkel és Marcon ravasz összjátékkal érte el. Úgyhogy most Párizsban a kétoldalú kapcsolatok virágkoráról beszélnek.
FT A két napja tető alá hozott brüsszeli kompromisszum nyitva hagyja a kérdést, hogy van-e kedve és eszköze az unió tagállamainak, mármint hogy szembeforduljanak azokkal a kormányokkal, amelyeket azzal vádolnak, hogy a tekintélyelvűség felé sodródnak. A Carnegie amerikai agytröszt európai igazgatója úgy véli, hogy a pesszimisták szerint Orbán kerekedett felül minden fronton, ám van lehetőség arra, hogy mechanizmus jöjjön létre a jogállam megőrzésére. Ehhez a Bizottság és a tagok határozott kiállása szükségeltetik, illetve legalábbis néhány nagy tagállam törekvése, és akkor létrejöhet az érdemi mechanizmus. Elemzők bíznak abban, hogy a most elhatározott kétharmados klauzula segítségével lehetetlenné teszik, hogy vétózzon bármelyik tagállam, akár másokkal összefogva. Bírálók ugyanakkor kifogásolják, hogy még nem lehet tudni, mi lesz a Tanács szerepe a folyamatban, így Budapest vagy Varsó, vagy más megkísérelheti megtorpedózni az egész kezdeményezést az állam- és kormányfők szintjén. Mások attól tartanak, hogy mivel a jogállam megfogalmazása nem túl konkrét, még azt is nehéz lesz elbírálni, szembemegy-e a normákkal az adott tagállam. A német zöldek Európa-ügyi szóvivője riasztónak tartja, hogy Merkel esetleg hajlandó leállítani Magyarország ellen a jogállami eljárást. Így ugyanis félő, hogy Orbánnak elég lesz hozzá a minimumot teljesítenie. Brantner egyúttal tragikusnak minősítette, hogy az európai vezetők nem teremtettek kapcsolatot a jogállam és a pénzek folyósítása között. Így ugyanis rossz kompromisszum született.
Die Welt Két Orbán-kép is illusztrálja a lap vezető szemleírója által írt elemzést, amelynek lényege, hogy Európának mindenképpen meg kell védenie a lelkét, még akkor is, ha ez sokáig tart, mert az nem megy, hogy az autokraták miatt kétféle rendszer létezzen egymás mellett az EU-ban. Hiszen Magyarország és Lengyelország is aláírta az alapszerződéseket. A kérdés azonban az, hogy lehet-e a szervezet hiteles, ha a tagállamok egy része tekintélyuralmi módszereket vezet be. A NATO már megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Nem zárta ki sem a görögöket, sem a törököket, amikor ott annak idején katonai diktatúra került hatalomra, mert úgy gondolta, hogy az idő a szabadságnak dolgozik és ez be is vált. Az üldözöttek számára semmivel sem lett volna jobb, ha kiteszik a két állam szűrét, mert megszakadt volna egy csomó kommunikációs csatorna, kapcsolat. Ezeket a szempontokat az uniónak is mérlegelnie kell, főként mivel a keleti szárnyán történelmi eredetű érzelmek izzanak és egyes államok területi igényeket palástolnak. De világpolitikai megfontolásból is szükség van az európai egységre. A magyarok, lengyelek, szlovákok próbálják megszegni az EU-val kötött megállapodást, és ez nagyon hasonlít arra, amit Kína művel Hong Kong kapcsán, csak ott Nagy-Britannia volt a másik fél. Ám Brüsszelnek szükség esetén érvényesítenie kell az elveket az autokrata kisebbséggel szemben, merthogy itt nem csupán gazdasági, hanem egyben politikai szövetségről van szó. A tagok szuverenitását, a szabad választói jogot azonban nem sértheti meg. Orbán nem puccsal szerezte meg az ország irányítását. Kényes kérdés, hogy ilyen esetben követni kell-e a NATO példáját és rábízni az időre a dolgot. Hiszen ha oligarchaállamok jönnek létre a tagok sorában, akkor ereje csökken a világban. Az EU-csúcs mégis megkötötte ezt a kompromisszumot. Így most türelemre és kitartásra van szükség, de csak bizonyos ideig. A tekintélyelvű kísértés gyökerei nem olyan mélyek. Ám nem segítene az USA-val és Kínával vívott küzdelemben, ha a politikai lélekről folyó vitára rámenne az unió világpolitikai pozíciója.
FT Mennie kellett az Index főszerkesztőjének, mert arra figyelmeztetett, hogy a kormány politikai nyomása folytán veszélyben van a portál függetlensége. Dull Szabolcs most azt írta a cég igazgatóságának elbocsátása után: nem véletlen, hogy a szerkesztőség fenyegetve érzi magát. Hiszen az elmúlt hetek arról győzték meg a munkatársakat, hogy kell egy lap, ahol nem titkos külső erők szabják meg, mi jelenjen meg benne és hogy kik csinálják az újságot. Ahol az egyetlen cél a tájékoztatás. Ahol lehet szabadon, függetlenül dolgozni. Pár hónapja éppen akkor jött a jelentés, hogy az Orbán-közeli üzletember, Vaszily Miklós 50 százalékos részesedést szerzett az Index reklámbevételeiért felelős Indamédiában, amikor a miniszterelnök a vírus miatt jogot kapott a rendeleti kormányzásra. A független média mozgástere 2010 óta folyamatosan szűkül, miközben a Fidesz egyre jobban kiterjeszti ellenőrzését a közigazgatásra, az igazságszolgáltatásra és a gazdaságra. Decemberben a Riporterek Határok nélkül az állapította meg, hogy Magyarországon az EU-n belül példátlan szintet ért el a sajtó központi irányítása. Amikor nemrégiben az Index a honlapján azt jelezte, hogy veszélyben az önállósága, Jourová bizottsági alelnök támogatásáról biztosította. Vaszily eddigi ténykedése miatt félő, az Origo sorsára jut az Index is. Utóbbi tulajdoni szerkezete évek óta átláthatatlan. Erdélyi Péter a 444.hu-tól igencsak borúlátó a magyar szabad sajtó jövője, illetve a sokszínű közvita ügyében.
New York Times/Reuters Az Index főszerkesztőjének eltávolítása fokozza a félelmeket a magyar sajtószabadság miatt. Vagyis hogy a nacionalista Orbán-kormány újabb támadást indít, mert el akarja érni, hogy csak kedvező tudósítások jelenjenek meg róla. A hatalom, amely nem kívánt megjegyzést fűzni a legnépszerűbb hírportál élén történt változáshoz, cáfolja, hogy beleavatkozna a média dolgaiba, ám a mostani kirúgatás miatt újabb összecsapás várható Magyarország és az Európai Bizottság között. Dull szerint azért kellett mennie, mivel megírta, hogy külső beavatkozás fenyegeti a portált, és mert ezt meg is erősítették a honlapon lévő függetlenségi mutató segítségével. Kijelentette, hogy jogosnak tűnnek a szerkesztőség aggályai, ő pedig főszerkesztőként azt csinálta, ami a kötelessége, és amit a lelkiismerete diktált. Vaszily ugyanakkor nem reagált a Reuters megkeresésére. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelelmző Intézet alapítója kifejtette, hogy Dull Szabolcs eltávolítása nyugtalanító jelzés, ami csak még jobban ráerősít az aggályokra a média függetlensége kapcsán. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke (lapunk szerkesztője) rámutatott, hogy a sajtószabadság áldozatul eshet a koronavírusnak, miután a járvány miatt korlátozták a média lehetőségeit.
New York Times/Washington Post/AP Kirúgták a legnépszerűbb internetes hírportál főnökét, ami csak még jobban veszélybe sodorja a site függetlenségét és az újságírók önállóságát. Több mint 90 munkatárs az este közzétette a honlapon, hogy Dull Szabolcs eltávolítását nem tudja másként értelmezni, mint nyílt nyomásgyakorlási kísérletként, ami lehetetlenné teszi a minden külső befolyástól mentes szerkesztőségi munkát. Ezért a döntés elfogadhatatlan a kollégák számára. A jelentés hozzáfűzi, hogy az Index a közé a pár, még megmaradt szabad orgánum közé tartozik, amely nehéz anyagi helyzetbe került és úgy ítéli meg, hogy tevékenységét gátolja Orbán Viktor, mivel a miniszterelnök ellenőrzése alá igyekszik vonni a média mind nagyobb részét. A búcsúzáskor Dull azt mondta a többieknek, hogy az Index olyan erőd, amelyet fel akarnak robbantani. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság indexén Magyarország legutóbb még két helyet lépett hátra, jelenleg a 89-ik, 180 állam között. De 7 éve még az 56. helyet foglalta el.
Guardian Dull Szabolcs a minap nyilvánosan aggodalmát fejezte ki az Indexnél tapasztalható politikai befolyás miatt. Hogy most kitették, az a jelek szerint újabb csapás az olyan orgánumok ellen, amelyek nem támogatják Orbán irányvonalát. Urbán Ágnes szerint még nem lehet megmondani, hogy személyes viszály vagy politikai megrendelés van-e a döntés mögött. De bármelyik is, a szakértő szerint sötét nap ez a magyar sajtószabadság történetében. Van olyan kimutatás, miszerint az önálló hírportálok között az Index a napi kattintások csaknem felét tudhatja magáénak. Urbán szerint egy egész nemzedék számára különösen fontos. A diákjai többségükben a portálról tájékozódnak a világ dolgai felől.
Der Standard Távozásra kényszerült a kormánnyal szemben kritikus Index első embere, mert ellenállt, hogy átalakítsák az ország leglátogatottabb hírportálját. A szerkesztőség az önállóságért harcol. Ám a tulajdonosi kör, amely a kormányfőtől függ, egyre jobban megtekeri a hüvelykszorítót. A vezetésért felelős alapítvány elnöke, Bodolai László az utolsó személyes megbeszélésen azt vetette Dull Szabolcs szemére, hogy annak makacs hozzáállása rontott a site üzleti kilátásain. A főszerkesztő szerint azonban menesztéséről mások, a portál igazi gazdái döntöttek. Tegnap az elbocsátáskor azt is felrótták Dullnak, hogy nyilvánosságra hozta véleményét: veszélyben van a szerkesztőségi szuverenitás. Most széles körben az a meglátás, hogy az Indexet hamarosan közvetlenül is kormány közeli körök vehetik át. Paradox, hogy két napja főként Orbánnak köszönhetően a felismerhetetlenségig fellazították azt a tervet, hogy az uniós támogatásokat a jogállam tiszteletben tartásától teszik függővé. Így a kormányfőnek semmitől sem kell tartania, ha tényleg zsebre vágja a portált.