Előfizetés

Lényegében kihaltak a cápák a korallzátonyok ötödéről

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 11:00

Fotó: Vincent Truchet / AFP/Biosphoto
A „tragikus méretű” pusztulást a túlhalászat és a pusztító halászati módszerek okozzák.
A világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák – közölte egy, a Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.
A cápák elvesztése a túlhalászattal és a pusztító halászati módszerekkel magyarázható – állítják a szerzők, akik szerint e tengeri ragadozók eltűnése súlyos következményekkel járhat a korallzátonyokra, amelyek már amúgy is szenvednek a klímaváltozástól.
A 2015-ben indult Global Finprint kezdeményezés a világ 58 országában, 371 korallzátonyon vizsgálta a korallok élővilágát 15 ezer távirányítású vízalatti kamerával. Nyolc ország, köztük India, Vietnam, Kenya és Katar korallzátonyain egyetlen cápát sem észleltek. A 15 ezer órányi videofelvétel a cápák „tragikus méretű elvesztéséről”, veszélyesen alacsony populációról tanúskodik – jelentette ki Jody Allen, a Microsoft társalapítója, Paul Allen családi alapítványának elnöke. Az alapítvány finanszírozza a Global Finprint tevékenységét.
Ez az első világméretű felmérés a korallzátonyokon élő cápákról. Eredményei jó alapul szolgálhatnak egy hosszútávú tervhez a még megmaradt cápák megmentésére – mondta Jody Allen.
A kutatók némi reménysugarat is felfedeztek: a cápahalászatra vonatkozó tilalmak eredményesnek látszanak olyan országokban, mint Ausztrália, az Egyesült Államok vagy a Bahamák.

Hőtűrő korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 10:15

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Nem tudni, miért érzik jól magukat akár hétfokos hőmérséklet-emelkedés közepette is.
A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben. A svájci Lausanne-i Egyetem és a dél-izraeli Eilat egyetemének kutatói a térségre jellemző nyári maximumnál 1 Celsius-fokkal melegebb vízhőmérsékletnek tették ki az öbölből begyűjtött korallokat, amelyek ahelyett, hogy elpusztultak volna, nagyon is jól érezték magukat a megváltozott környezetben – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A kutatók szerint az ausztrál Nagy-korallzátonynál ezt a mértékű hőmérséklet-emelkedést mindössze néhány hétig viselik el a korallok, mielőtt pusztulni kezdenének.
Az Egyiptomot, Izraelt, Jordániát és Szaúd-Arábiát is érintő Akabai-öböl koralljai azonban még 3 Celsius-fokos emelkedésnél sem mutatták a hőstressz jeleit. A kutatók végül a nyári maximumnál 7 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek tették ki a virágállatokat. „A melegebb környezetben egyenesen javultak a korallok fiziológiai jellemzői” – mondta a tanulmányt vezető Maoz Fine.
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Egy februári jelentés szerint a világ korallzátonyainak fele elpusztulhatott az elmúlt három évtizedben és a még létező koralltelepek akár 90 százaléka odaveszhet a század közepéig. A mostani tanulmány azonban azt mutatja, hogy bár az Akabai-öbölben és a Vörös-tenger északi részén ugyanolyan ütemben emelkedik a felszíni vízhőmérséklet, mint bárhol máshol, az ottani korallfajoknál sohasem dokumentáltak még korallfehéredést.
A régióban végzett vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a térség koralljainak nagy része ellenálló lehet a klímaváltozással szemben. „Ez az egyetlen korallzátony-ökoszisztéma, amelynek esélye van túlélni azt a 2-3 Celsius-fokos felmelegedést, amely elkerülhetetlennek tűnik a század végére” – jegyezte meg Anders Meibom, a Lausanne-i Egyetem kutatója.
A szakemberek szerint a vörös-tengeri korallok tanulmányozása ugyanakkor még kezdeti fázisban van. Mint hangsúlyozták, nem tudni pontosan, hogy biológiailag mi teszi lehetővé ezen korallok számára, hogy jól érezzék magukat olyan szintű hőmérséklet-emelkedés mellett, amely más régiókban a virágállatok pusztulását okozza.
A kutatók rámutattak arra is, hogy noha ezeknek a koralloknak kiváló a hőtűrőképessége, a közel-keleti országoknak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy a következő évtizedekben megóvják a zátonyokat a szennyezésből, a túlnépesedésből és a nem fenntartható ipari beruházásokból eredő fenyegetésektől.

Parádésan időzítette világra jövetelét a debreceni recés zsiráfbébi

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 10:26

Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Zahara épp a zsiráfok világnapján született, már a közönség is láthatja.
Az állatkert keddi közleménye szerint az egyetlen magyarországi recés zsiráfcsalád (Giraffa camelopardalis reticulata) legújabb tagja június 21-én, éppen a zsiráfok világnapján született. Érkezésével 153-ra nőtt az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében gondozott európai állomány egyedszáma.
A már a születésekor is több mint 170 centiméter magas nőstény zsiráfborjú a szuahéli eredetű Zahara nevet kapta, amelynek jelentése ragyogás, virág. Az állatkert 11 éves nőstényének, Emmának Zahara már a harmadik utódja, korábban 2017 novemberében és 2019 februárjában egy-egy bikaborjúnak adott életet.
A zsiráfbébit - két bátyjához, Jabarihoz és Daahirhoz hasonlóan - kézből nevelik gondozói. A hórihorgas jövevényt az állatkert látogatói már megcsodálhatják a zsiráfház betekintőjén keresztül.
Az országban egyedül Debrecenben látható recés zsiráf természetes élőhelyén az egyik legritkább zsiráfalfajnak számít. Az orvvadászat, továbbá az élőhelyük elpusztítása és a katonai konfliktusok miatt ma már csak Szomália, Etiópia és Kenya területén fordulnak elő. A recés zsiráf veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.