Előfizetés

Hőtűrő korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 10:15

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Nem tudni, miért érzik jól magukat akár hétfokos hőmérséklet-emelkedés közepette is.
A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben. A svájci Lausanne-i Egyetem és a dél-izraeli Eilat egyetemének kutatói a térségre jellemző nyári maximumnál 1 Celsius-fokkal melegebb vízhőmérsékletnek tették ki az öbölből begyűjtött korallokat, amelyek ahelyett, hogy elpusztultak volna, nagyon is jól érezték magukat a megváltozott környezetben – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A kutatók szerint az ausztrál Nagy-korallzátonynál ezt a mértékű hőmérséklet-emelkedést mindössze néhány hétig viselik el a korallok, mielőtt pusztulni kezdenének.
Az Egyiptomot, Izraelt, Jordániát és Szaúd-Arábiát is érintő Akabai-öböl koralljai azonban még 3 Celsius-fokos emelkedésnél sem mutatták a hőstressz jeleit. A kutatók végül a nyári maximumnál 7 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek tették ki a virágállatokat. „A melegebb környezetben egyenesen javultak a korallok fiziológiai jellemzői” – mondta a tanulmányt vezető Maoz Fine.
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Egy februári jelentés szerint a világ korallzátonyainak fele elpusztulhatott az elmúlt három évtizedben és a még létező koralltelepek akár 90 százaléka odaveszhet a század közepéig. A mostani tanulmány azonban azt mutatja, hogy bár az Akabai-öbölben és a Vörös-tenger északi részén ugyanolyan ütemben emelkedik a felszíni vízhőmérséklet, mint bárhol máshol, az ottani korallfajoknál sohasem dokumentáltak még korallfehéredést.
A régióban végzett vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a térség koralljainak nagy része ellenálló lehet a klímaváltozással szemben. „Ez az egyetlen korallzátony-ökoszisztéma, amelynek esélye van túlélni azt a 2-3 Celsius-fokos felmelegedést, amely elkerülhetetlennek tűnik a század végére” – jegyezte meg Anders Meibom, a Lausanne-i Egyetem kutatója.
A szakemberek szerint a vörös-tengeri korallok tanulmányozása ugyanakkor még kezdeti fázisban van. Mint hangsúlyozták, nem tudni pontosan, hogy biológiailag mi teszi lehetővé ezen korallok számára, hogy jól érezzék magukat olyan szintű hőmérséklet-emelkedés mellett, amely más régiókban a virágállatok pusztulását okozza.
A kutatók rámutattak arra is, hogy noha ezeknek a koralloknak kiváló a hőtűrőképessége, a közel-keleti országoknak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy a következő évtizedekben megóvják a zátonyokat a szennyezésből, a túlnépesedésből és a nem fenntartható ipari beruházásokból eredő fenyegetésektől.

Parádésan időzítette világra jövetelét a debreceni recés zsiráfbébi

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 10:26

Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Zahara épp a zsiráfok világnapján született, már a közönség is láthatja.
Az állatkert keddi közleménye szerint az egyetlen magyarországi recés zsiráfcsalád (Giraffa camelopardalis reticulata) legújabb tagja június 21-én, éppen a zsiráfok világnapján született. Érkezésével 153-ra nőtt az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében gondozott európai állomány egyedszáma.
A már a születésekor is több mint 170 centiméter magas nőstény zsiráfborjú a szuahéli eredetű Zahara nevet kapta, amelynek jelentése ragyogás, virág. Az állatkert 11 éves nőstényének, Emmának Zahara már a harmadik utódja, korábban 2017 novemberében és 2019 februárjában egy-egy bikaborjúnak adott életet.
A zsiráfbébit - két bátyjához, Jabarihoz és Daahirhoz hasonlóan - kézből nevelik gondozói. A hórihorgas jövevényt az állatkert látogatói már megcsodálhatják a zsiráfház betekintőjén keresztül.
Az országban egyedül Debrecenben látható recés zsiráf természetes élőhelyén az egyik legritkább zsiráfalfajnak számít. Az orvvadászat, továbbá az élőhelyük elpusztítása és a katonai konfliktusok miatt ma már csak Szomália, Etiópia és Kenya területén fordulnak elő. A recés zsiráf veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

Éhen halhatnak a század végére a jegesmedvék

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 11:32

Fotó: STEVEN C. AMSTRUP / AFP
A klímaváltozás miatt zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni.
Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet. A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. 
„A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak” – mondta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója.
A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelődhet a következő nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.
A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat.
A kutatók szerint ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést – ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését –, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását.
A fenyegetést nem maga a hőmérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz. 
„Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad”

– magyarázta Amstrup.

Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban.
Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkeni kezdene. A koplalási időszak hossza régiónként változik és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét.
„Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élőhelyeiket”

– húzta alá Amstrup.