Előfizetés

„Ne olyan politikusokat finanszírozzunk, akik lábbal tiporják a demokráciát!”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.23. 12:12
Manfred Weber
Fotó: Javier Bernarl Revert / Erópai Parlament
„Senki sem kaphat úgy európai forrásokat, hogy nem tartja be a szabályainkat!” – mondta az európai néppárt frakcióvezetője a 2021-27-es uniós költségvetésről.
Nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel az Európai Parlament mértékadó politikai csoportjainak vezetői a képviselőtestület ma délelőtti vitájában, amelyen a kedden véget ért maratoni csúcstalálkozó eredményeit értékelték. Az elfogadás előtt álló EP állásfoglalás szövegéhez híven méltatták, és a szolidaritás páratlan példájának nevezték az állam- és kormányfők döntését a 750 milliárdos hitelfelvételről. Ugyanakkor bírálták az EU hétéves költségvetésében végrehajtott csökkentéseket, amelyekről szintén a 27 ország vezetője döntött. Valamennyien kiálltak a jogállami feltételrendszer bevezetése mellett, amely kapcsán vitaindítójában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök leszögezte: az állam- és kormányfők világos kötelezettséget vállaltak a jogállam tiszteletben tartására és az unió pénzügyi érdekeinek védelmére. Ennek megfelelően az Európai Bizottság ismét a tárgyalóasztalra teszi az uniós kifizetéseket a közös érdekek érvényesítéséhez kapcsoló rendelettervezetet, amiről már két éve folynak tárgyalások szakértői szinten. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint a csúcson elfogadott szöveg más és más értelmezésekre ad lehetőséget, ezért arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen világos menetrendet a jogállami feltételrendszer végrehajtására. „Senki sem kaphat úgy európai forrásokat, hogy nem tartja be a szabályainkat!” – hangsúlyozta a német keresztényszocialista politikus. Hasonlóan fogalmazott Iratxe García Pérez, a szocialisták és demokraták politikai csoportjának elnöke, Daniel Ciolos, a liberálisok frakcióvezetője pedig azt mondta: „Ne olyan politikusokat finanszírozzunk, akik lábbal tiporják a demokráciát!” Philippe Lamberts a Zöldek nevében a „pszeudodemokrata” magyar és a lengyel miniszterelnököt emlegette, akik szerinte elmagyarázhatnák odahaza, hogy az országuk mennyit profitál az EU-tagságból. A belga politikus nehezményezte, hogy a csúcs döntése alapján bizonytalan, lesz-e valami a jogállamot és az uniós kifizetésekhez kötő elképzelésekből. A frakcióvezetők túlnyomó többsége üdvözölte és történelmi döntésnek nevezte az EU közös adósságvállalását. Ugyanakkor kritikusan szólt a 2021-27 közötti büdzsé elfogadott tervezetéről, amelyben jókora csökkentéseket hajtottak végre az állam- és kormányfők. A felszólalók különösen azt fájlalták, hogy a „fukarságnak” a gazdasági és társadalmi modernizációt szolgáló programok estek áldozatul. Figyelmeztettek arra is, hogy az EP nem fogja áldását adni a büdzsére, ha a tagállamok nem egyeznek bele új bevételi források létrehozására a közösség számára. Az Európai Parlament ma állásfoglalást fogad el a csúcson hozott döntésekről. A törvényhozó testület jóváhagyása nélkül nem lehet elfogadni a hétvégi csúcson szentesített pénzügyi csomagot.

Három kérdésben is népszavazást kezdeményez az MSZP a balatoni strandokért

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 11:49

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Kunhalmi Ágnes azt is kiemelte: ha a Balaton-parti települések önkormányzatait kár éri, akkor a mindenkori kormánynak a kieső pénzeket a költségvetésből kell pótolnia.
A természetes tavakkal, köztük a Balatonnal összefüggésben kezdeményez népszavazást az MSZP három kérdésben – jelentette be az ellenzéki párt országos választmányának elnöke csütörtökön Fonyódon. Kunhalmi Ágnes az MSZP Facebook-oldalán követhető tájékoztatón azt mondta, 2010-ben indult, majd 2016-ban felgyorsult az a folyamat, hogy „az új tőkés burzsoázia, a fideszes oligarchák” elkezdték felvásárolni és „lenyúlni” az egész Balaton-partot, de több más tónál is megfigyelhető ez a folyamat. Hozzátette: a Balaton közös nemzeti kincs, eddig mindenki eljutott annak partjára, de most már egyre inkább az a tendencia, hogy „a kispénzű emberek” kiszorulnak a balatoni pihenőhelyekről. Az ellenzéki politikus ismertette kérdéseiket:
  • Egyetért-e ön azzal, hogy a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen belépődíjat fizetni?
  • Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1-jén fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat rendeljen el?
  • Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat rendeljen el?
Hozzátette: ha a Balaton-parti települések önkormányzatait kár éri, akkor a mindenkori kormánynak a kieső pénzeket a költségvetésből kell pótolnia. Kitért arra is, hogy az MSZP néhány hete aláírásgyűjtésbe is kezdett, hogy felhívja a figyelmet a Balatonnal kapcsolatos problémákra. A cél az, hogy a vitorláskikötők maradjanak köztulajdonban, és a szabadstrandok is maradjanak meg – közölte. Eszik Bence, a választmány elnökhelyettese elmondta: egy hete járják a Balatont, aláírásgyűjtésük az északi parton folytatódik.

Közel hatmilliárd forintot vett el a kormány az olimpiai sportágaktól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.23. 11:10

Fotó: Népszava
A járvány miatt csökkent a pénzügyi keret, nem kell fizetni az elmaradt edzőtáborok, átütemezett versenyek után.
A koronavírus-világjárvány és annak gazdasági hatása nem hagyta érintetlenül a magyar sportot, így a tizenhat kiemelt olimpiai sportág 5,7 milliárdos elvonással kalkulálhat – írja a 24.hu. A hírportál az Emmi sportért felelős államtitkárságánál érdeklődött, hogy a járványra való tekintettel mekkora összegű megszorításokról döntöttek a sportéletben, az elvonások érintették-e a 16 kiemelt olimpiai ágazatot.
A válasz gyorsan megérkezett:„A sport – mint a gazdaság minden ágazata – kivette a részét a járványügyi intézkedésekből. A veszélyhelyzetre való tekintettel kiemelt sportágak 2020. évi sportágfejlesztési feladatainak finanszírozásához az eredetileg megállapított támogatáshoz képest 20 százalékkal csökkentett mértékű támogatást biztosítottunk. A csökkentésről a kiemelt sportágakat 2020. április 20-án értesítettük. A kiemelt sportágak 2020. évi sportlétesítmény-fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására rendelkezésre álló forrás közel a felére csökkent” -írta az államtitkárság.
Az állam a kiemelt sportágfejlesztésre összesen 8,49 milliárd forintot biztosított 2019-ben . Nagyságrendileg 2017-ben és 2018-ban is ekkora összeget osztottak szét a kiemelt olimpiai sportágak között. Ebből következően az idén is ekkora keretösszeggel számoltak a szövetségek az év elején, de a kormányhatározat következtében végül mintegy 6,8 milliárd forintból gazdálkodhatnak. A 1,7 milliárd forint elvonásnak köszönhetően a legnagyobb és legeredményesebb olimpiai sportágaink közül
  • az úszás 1 milliárd 328 millió forint helyett 1,062 milliárd
  • a kajak 920 millió helyett 728
  • a birkózás 775 millió helyett 620
  • az atlétika 760 millió helyett 608
  • a vívás és a korcsolya 650 millió helyett 520
  • az öttusa 580 millió helyett 464 millió forintot költhet sportágfejlesztésre.
A szakállamtitkárságnál rákérdeztek arra is, 2020-ban mekkora volt a kiemelt sportágak sportlétesítmény-fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására rendelkezésre álló alapforrás, azaz mekkora összeg csökkent közel a felére. A minisztérium válaszából kiderült eredetileg 7,980 milliárd forint állt rendelkezésre, ez feleződött meg.
Azaz az idén összesen 5,7 milliárd forinttal rövidült meg a 16 kiemelt olimpiai sportág költségvetése.

Az elvonásokat az Emmi részben az elmaradó feladatokkal – a külföldi edzőtáborok kiesésével, a nemzetközi versenyek átütemezésével – indokolta. Ugyanakkor nem csökkent a legérzékenyebb terület támogatása, azaz nem nyúltak a személyi jellegű kifizetésekhez: a sportolói ösztöndíjakhoz, az állami kiemelt edzők béréhez és így tovább – teszi hozzá a hírportál.