Középszinten 3,48, emelt szinten pedig 4,29 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák eredménye, mindkét átlag gyengébb a tavalyinál – derült ki az Oktatási Hivatal részletes adataiból. Tavaly a középszintű vizsgák átlaga 3,61 lett, az emelt szintűeké pedig 4,61.
Az érettségizők együttesen 345 246 vizsgát írtak meg, ezek kevesebb mint harmada (27,8 százaléka) sikerült jelesre. Tavaly 33,1 százalék volt az ötösök aránya. Összességében több mint 28 ezerrel kevesebb jeles eredmény született idén, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az elégtelen osztályzatok aránya is csökkent a tavalyihoz képest: 2019-ben a vizsgák 1,07 százaléka volt sikertelen, idén csak 0,88 százalék. Viszont idén nagyobb arányban születtek jó, közepes és elégséges eredmények.
Az érettségi vizsgák döntő többsége, 291 074 idén is középszintű volt, ezeken 58,22 százalékos összteljesítményt nyújtottak a diákok, ami mintegy két százalékponttal marad el a tavalyi eredményektől. Emelt szinten 54 171 vizsgát írtak meg, amelyek 62,85 százalékos átlageredménnyel zárultak. Ez mintegy hat százalékkal alacsonyabb, mint 2019-ben.
A főbb tantárgyak tekintetében is vegyes eredmények születtek. A középszintű matematika vizsgák osztályzatainak átlaga 3,15 lett (tavaly 3,0), a középszintű magyar érettségiké 3,81 (tavaly 3,77), a történelem vizsgáké 3,45 (tavaly 3,57). Emelt szinten mindhárom tantárgy esetében valamivel gyengébbek lettek az eredmények az egy évvel korábbi osztályzatokhoz képest: az emelt matek átlaga 4,21 lett (tavaly 4,46), a magyaré 4,08 (tavaly 4,47), a történelem vizsgáké 4,41 (tavaly 4,45).
Az idegennyelvi vizsgákon közép- és emelt szinten is alacsonyabb átlageredmények születtek. A középszintű angol érettségi osztályzatainak átlaga 3,48 lett (tavaly 3,95), az emelt szintű vizsgáké 4,62 (tavaly 4,81). A német vizsgák középszinten 3,19-es átlagra jöttek ki (tavaly 3,6), emelt szinten pedig 4,57-re (tavaly 4,82).
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra is felhívta a figyelmet, az eredményekben az is közrejátszhatott, hogy idén sokkal kevesebben vizsgáztak, miután a járványhelyzetre tekintettel úgy döntött a kormány, hogy május-júniusban csak a végzős középiskolások, illetve azok érettségizhetnek, akiknek ez feltétlenül szükséges a továbbtanuláshoz. Így törölték az előrehozott vizsgákat, ami mintegy 30 ezerrel kevesebb érettségizőt jelent. A gyengébb eredmények egyik oka lehet az is, hogy idén a szóbeli vizsgák többsége elmaradt.
Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor érdekes adat, hogy míg az érettségizők összlétszáma jelentősen csökkent, az emelt szintű vizsgákra jelentkezők aránya nőtt. Mint fentebb írtuk, az emelt szintű vizsgák száma idén több mint 54 ezer volt, míg tavaly 39,8 ezer. A PSZ alelnöke szerint ez azért alakult így, mert az idei évtől már legalább egy emelt szintű érettségi kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a felsőoktatásba.
A PSZ alelnöke szerint ezek a diákok két okból is szorult helyzetbe kerültek: egyrészt a kormány tavaly ősszel ismertette az új feltételt, így sokaknak – ha korábban nem tervezték – csak egy évük volt felkészülni az emelt szintű vizsgára a szokásos kettő helyett. Másrészt a koronavírusjárvány miatt elrendelt „karanténoktatás” sem kedvezett nekik, az emelt szintű vizsgák esetében ugyanis nagyobb szükség lett volna a személyes felkészítésre. Gosztonyi rámutatott: a felkészülés hiányosságai az eredményeken is meglátszanak, míg tavaly összesen 387-en buktak meg az emelt szintű vizsgákon, idén négyszer többen, 1507-en.
A PSZ alelnöke szerint az is aggályos, hogy még mindig nem tudni, mi lesz azzal a 30 ezer diákkal, akik előrehozott érettségit szerettek volna tenni. Az oktatásirányítás azt ígérte, ezekre a vizsgákra ősszel kerülhet sor, de a jelenlegi előrejelzések szerint nem kizárt, hogy pont ebben az időszakban újból felfut a járvány.
