Gyengébben sikerült az idei érettségi a tavalyinál

Publikálás dátuma
2020.07.24. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Összességében alacsonyabb átlagosztályzatok születtek a májusi-júniusi érettségi vizsgákon, mint tavaly. Az emelt szinten vizsgázók körében megnégyszereződött a bukások aránya.
Középszinten 3,48, emelt szinten pedig 4,29 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák eredménye, mindkét átlag gyengébb a tavalyinál – derült ki az Oktatási Hivatal részletes adataiból. Tavaly a középszintű vizsgák átlaga 3,61 lett, az emelt szintűeké pedig 4,61. Az érettségizők együttesen 345 246 vizsgát írtak meg, ezek kevesebb mint harmada (27,8 százaléka) sikerült jelesre. Tavaly 33,1 százalék volt az ötösök aránya. Összességében több mint 28 ezerrel kevesebb jeles eredmény született idén, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az elégtelen osztályzatok aránya is csökkent a tavalyihoz képest: 2019-ben a vizsgák 1,07 százaléka volt sikertelen, idén csak 0,88 százalék. Viszont idén nagyobb arányban születtek jó, közepes és elégséges eredmények. Az érettségi vizsgák döntő többsége, 291 074 idén is középszintű volt, ezeken 58,22 százalékos összteljesítményt nyújtottak a diákok, ami mintegy két százalékponttal marad el a tavalyi eredményektől. Emelt szinten 54 171 vizsgát írtak meg, amelyek 62,85 százalékos átlageredménnyel zárultak. Ez mintegy hat százalékkal alacsonyabb, mint 2019-ben. A főbb tantárgyak tekintetében is vegyes eredmények születtek. A középszintű matematika vizsgák osztályzatainak átlaga 3,15 lett (tavaly 3,0), a középszintű magyar érettségiké 3,81 (tavaly 3,77), a történelem vizsgáké 3,45 (tavaly 3,57). Emelt szinten mindhárom tantárgy esetében valamivel gyengébbek lettek az eredmények az egy évvel korábbi osztályzatokhoz képest: az emelt matek átlaga 4,21 lett (tavaly 4,46), a magyaré 4,08 (tavaly 4,47), a történelem vizsgáké 4,41 (tavaly 4,45). Az idegennyelvi vizsgákon közép- és emelt szinten is alacsonyabb átlageredmények születtek. A középszintű angol érettségi osztályzatainak átlaga 3,48 lett (tavaly 3,95), az emelt szintű vizsgáké 4,62 (tavaly 4,81). A német vizsgák középszinten 3,19-es átlagra jöttek ki (tavaly 3,6), emelt szinten pedig 4,57-re (tavaly 4,82). 
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra is felhívta a figyelmet, az eredményekben az is közrejátszhatott, hogy idén sokkal kevesebben vizsgáztak, miután a járványhelyzetre tekintettel úgy döntött a kormány, hogy május-júniusban csak a végzős középiskolások, illetve azok érettségizhetnek, akiknek ez feltétlenül szükséges a továbbtanuláshoz. Így törölték az előrehozott vizsgákat, ami mintegy 30 ezerrel kevesebb érettségizőt jelent. A gyengébb eredmények egyik oka lehet az is, hogy idén a szóbeli vizsgák többsége elmaradt. Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor érdekes adat, hogy míg az érettségizők összlétszáma jelentősen csökkent, az emelt szintű vizsgákra jelentkezők aránya nőtt. Mint fentebb írtuk, az emelt szintű vizsgák száma idén több mint 54 ezer volt, míg tavaly 39,8 ezer. A PSZ alelnöke szerint ez azért alakult így, mert az idei évtől már legalább egy emelt szintű érettségi kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a felsőoktatásba. A PSZ alelnöke szerint ezek a diákok két okból is szorult helyzetbe kerültek: egyrészt a kormány tavaly ősszel ismertette az új feltételt, így sokaknak – ha korábban nem tervezték – csak egy évük volt felkészülni az emelt szintű vizsgára a szokásos kettő helyett. Másrészt a koronavírusjárvány miatt elrendelt „karanténoktatás” sem kedvezett nekik, az emelt szintű vizsgák esetében ugyanis nagyobb szükség lett volna a személyes felkészítésre. Gosztonyi rámutatott: a felkészülés hiányosságai az eredményeken is meglátszanak, míg tavaly összesen 387-en buktak meg az emelt szintű vizsgákon, idén négyszer többen, 1507-en. A PSZ alelnöke szerint az is aggályos, hogy még mindig nem tudni, mi lesz azzal a 30 ezer diákkal, akik előrehozott érettségit szerettek volna tenni. Az oktatásirányítás azt ígérte, ezekre a vizsgákra ősszel kerülhet sor, de a jelenlegi előrejelzések szerint nem kizárt, hogy pont ebben az időszakban újból felfut a járvány.
Szerző

Mészáros kénytelen lesz venni a homokot, mert a kedvéért nem minősítették át a terület besorolását

Publikálás dátuma
2020.07.24. 07:26

Fotó: Népszava
Egy majdnem 26 milliárdos beruházás kivitelezési költségeit szerette volna lefaragni a nemzet üzletembere egy homokbányával.
Egyelőre biztosan nem nyithat homokbányát a tiszakóródi tájvédelmi területen Mészáros Lőrinc, írja az mfor.hu. A védett területre tervezett két bánya megnyitáshoz szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás ugyanis múlt szombaton megszűnt, derül ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály hirdetményeiből. A bányanyitáshoz szükséges hatásvizsgálat elvégzését Mészárosék még tavaly december 13-án kérvényezték az ügyeletes hatóságoktól, ám az ellentmondásos fejlesztést tárgyaló tiszakóródi közmeghallgatás napján, január 17-én már a szüneteltetését kérték. Ez a húzás egy kivárásra játszó taktika része volt: a Mészárosékat képviselő cég vezetője azért lépte ezt meg, mert elképzelhetőnek tartotta, hogy a fél év szünet alatt a minisztérium és az illetékes hivatalok átminősítik a területet Mészároséknak kedvezőre. De mégsem így lett, a kormány nem változtatott az érintett tiszakóródi területek Natura 2000-besorolásán. Emlékeztetőül: a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. azért tervez homokbányákat nyitni Tiszakórodon, hogy saját maga által kitermelt alapanyagokat használhassa fel ahhoz az árapasztó tározóhoz, melyet a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen 25,9 milliárd forintért építhetnek fel a Felső-Tisza országhatárhoz közeli szakaszán, a helyi árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében. 
Szerző
Frissítve: 2020.07.24. 11:22

Ha szükséges, Tarlós Istvánt is behívjuk

Publikálás dátuma
2020.07.24. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyszer szembe kell néznünk a múlttal, függetlenül attól, hogy ki követett el bűnt – állítja Havasi Gábor, a főváros új korrupcióvizsgáló bizottságának elnöke.
Hogy kerül egy mentős, a főváros egészségügyi tanácsnoka egy korrupcióvizsgáló bizottság élére?  Nem mentősként és nem is egészségügyi tanácsnokként. A Momentum-frakció kezdeményezte a bizottság létrehozását, így tőlünk vártak jelöltet az elnöki posztra. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes pedig engem kért fel, mint a Fővárosi Közgyűlés tagját. Ezek az ügyek egyébként annyira komplexek és szerteágazóak, hogy egy személyben senki nem látja át teljes mélységében akár jogász, akár közgazdász végzettségű. Természetesen számítok a többi bizottsági tagra és több külsős szakértőt is be fogunk vonni a munkába.  A Fidesz-frakció is képviselteti magát a bizottságban? Igen, Bagdy Gábor belső, míg Szegvári Péter külső tagként vesz részt a bizottság munkájában. A bizottság egyébként 11 fős.  Pontosan mit várnak ettől a testülettől? Nincsenek nyomozóhatósági jogköreik és néhány ügy, mint például a Combino villamosok beszerzése, a négyes metró projekt vagy éppen a Rác fürdő felújítása két, esetenként három ciklussal ezelőttre nyúlik vissza. Hatalmas iratanyag gyűlhetett össze ennyi idő alatt, ráadásul vezetőváltások idején időről-időre eltűnik néhány dokumentum. A közvéleménynek egyszerű kérdései vannak ezekben az ügyekben: ki mit csinált vagy nem csinált azért, hogy az adott beruházás az ismert eredménnyel végződjön. Most, hogy elkezdtem beleásni magam a témába, látom igazán, milyen hatalmas feladatra vállalkoztunk, mennyire szövevényes ügyek ezek. De a budapestieket nem is a jogi fordulatok, műszaki részletek és közgazdasági analízisek érdeklik, hanem az, hogy miképpen történhetett meg, hogy a főváros kiírt egy tendert a hármas metró kocsijainak felújítására, ahol végül nem az olcsóbb és jobb ajánlatot tevő cég nyert? A győztes pedig úgy végezte el a munkát, hogy egyre-másra derülnek ki a hibák. Hogy lehet az, hogy a város 69 milliárd forintot fizetett egy olyan fapados kocsiért, amiben nincs klíma, így nyaranta 40 fokos hőségben főnek az utasok? Ha pedig a Városligetben sétálva feltekintenek a nagyra nőtt fóliasátorra, joggal kérdezik, hogy mi kerül ezen ennyibe?    Nem éppen ezzel bízta meg a Fővárosi Közgyűlés az Envirodunát? A főváros cége több száz millióért vizsgálja át az eddigi szerződéseket és számlákat, illetve több alternatívát is kidolgoznak a biodóm befejezésére. Riválisok lesznek? Partnerként tekintünk mindenkire, akinek feladata az egyes projektek áttekintése. A hármas metró kocsibeszerzésének ügyében is várjuk a vizsgálat eredményét. Az Enviroduna alapvetően projektmenedzsment kérdésekkel foglalkozik, illetve számviteli problémákkal. Mi pedig politikai, közpolitikai és jogi síkon vizsgáljuk a beruházásokat. Ha visszaélés történt, akkor meg kell találni a döntésért jogi értelemben felelősségre vonható személyeket, illetve a politikai felelőst. De a közvéleményt talán ennél is jobban érdekli, hogy miképpen lehetséges, hogy a város elköltött 10 milliárd forintot az elektronikus jegyrendszer kiépítésére, de még mindig papírjegyeket kell venni. Éppen ezért áttekintést szeretnénk adni minden ügyben, beleértve azt is, hogy más városokban hogyan működik ez a projekt. Mit csináltak jobban, melyik döntési pontnál választottak más utat, hol romlott ez el nálunk.  A munka végeztével rendőrségi feljelentések is lesznek? Ellenzékből kevés reményt látunk arra, hogy ezek nyomán valódi nyomozások induljanak. De szeretnénk elérni, hogy néhány ügyben olyan mennyiségű adatot gyűjtsünk össze, hogy a rendőrség ne tolhassa félre olyan könnyen.  Hogyan válogatták ki éppen ezt a nyolc ügyet? Ezek a leginkább közérdeklődésre számot tartó ügyek, ahol egyértelműen félresiklott valami.  Néhányat már korábban is vizsgáltak, a négyes metrót például a Tarlós-féle városvezetés és az OLAF is tüzetesen kielemezte. Az utóbbi súlyos megállapításokat is tett, mégse történt semmi. Mitől lesz ez más? Az ellenzék most van először abban a helyzetben, hogy ezeket a dokumentumokat megvizsgálhassa. Ha nem is sikerül új tényekre bukkannunk, fontos lenne a budapestieknek közérthetően elmondani, hogy milyen folyamat vezetett ezekhez a kudarcokhoz. Elvégre joggal várják el, hogy valaki végre közölje velük, miért folytak ki a kasszából milliárdok anélkül, hogy bármit fel lehetne mutatni.    Pénzt is kaptak a feladat mellé? A szervezeti és működési szabályzat szerint az ideiglenes bizottságoknak nincs költségvetési keretük, de Karácsony Gergely főpolgármester azt kérte, hogy tegyünk javaslatot arra, hogy melyik ügyben milyen szakértőket szeretnénk felkérni és milyen költséggel.  Terveznek meghallgatásokat? Kiket hívnak be? Tarlós István is közöttük lesz? Igen, szándékunkban áll várospolitikusokat, cégvezetőket, felügyelőbizottsági és igazgatótanács tagokat meghallgatni. Köztük lehet Tarlós István is, hiszen éppen ő mondta ki, hogy az aktuális főpolgármester politikai felelőssége vitathatatlan. Sajnos ez leginkább egy kedves invitálás lesz, hiszen a meghívottaknak nem kötelező megjelenniük. De úgy gondolom, hogy nehéz lesz elfogadható indokot találni a távolmaradásra.    A bizottság 2021 végére készíti el a jelentését. nem túl hosszú idő ez? A Fidesz szerint azért akkorra készülnek el, mert 2022-ben ezzel kampányolnának. A Fidesznek 9 éve volt egyes ügyek feltárására, mégsem jutottak semmire. Picit komikus volt Láng Zsolt Fidesz frakcióvezetőtől, hogy hol azt vetette a szemünkre, hogy miért húzzuk olyan sokáig ezt a vizsgálatot, hol azt fejtegette, hogy ezek olyan bonyolult ügyek, hogy még egynek se lehet a végére jutni ennyi idő alatt. Miután olyan ügyek is vannak, ahol akár koalíciós partner felelőssége is felmerülhet, nem érzem jogosnak a félelmet, hogy ezzel szeretnénk kampányolni.  Bizonyos ügyek valóban „forró pitének” tűnnek, vegyük példaként a parkolást, de akadhat más kényes kérdés is. Mennyire kaptak szabad kezet? Teljesen. Mindenki partner ebben. A főpolgármester és helyettesei is támogatásukról biztosítottak. Ha pedig felmerül koalíciós partner érintettsége, ugyanúgy járunk el, mintha a kormánypártról lenne szó. Egyszer szembe kell néznünk a múlttal, függetlenül attól, hogy ki követett el bűnt.  

Havasi Gábor

Várpalotán született, majd Budapesten nőtt fel. A Sylvester János Protestáns Gimnáziumban érettségizett, majd a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban mentőápoló képesítést szerzett. 2014 óta az Országos Mentőszolgálatnál dolgozik mentőápolóként. A 2018-as magyarországi országgyűlési választás után csatlakozott a Momentumhoz, tavaly októbertől tagja a Fővárosi Közgyűlésnek. Decembertől Budapest önkormányzatának egészségügyi tanácsnoka, júniustól a a korrupcióvizsgáló bizottság elnöke.

Szerző
Témák
Budapest interjú
Frissítve: 2020.07.24. 09:08